A tavaszi osztálytáborban kiemelten figyeltünk arra, hogy a közösségépítő játékok és a spontán lehetőségek örömeit értékeljük. A váratlan havazás is jó alkalom volt ennek gyakorlására.
Apró örömök élvezete
Igyekeztünk összegyűjteni az apró örömeinket, amely boldoggá tenne minket egy szigeten. 4.b Nagykállói Általános Iskola
1. A hetedik téma felvezetése
Képek a táblán: Milyen öröm jut róluk eszedbe? Miért fontosak az apró örömök?
Örömök csoportosítása érzékszerveink alapján: szem, száj, orr, fül, kéz (látás, ízlelés, szaglás, hallás, tapintás)
Dal az érzékszerveinkről, eljátszás
Csoportmunkában: Gyűjtsetek ilyen érzékszerveinkhez kapcsolódó örömöket!
2. Apró örömeink mese bevezetése, Meseláda kinyitása, mese felolvasása belőle
3. Apró örömeinkről rajz készítése csoportban
Mindenki írhat mondatot! Kint lesz a teremben egy ideig, és még hozzá lehet írni mondatokat.
Apró örömök nyomában- március
„Sajnos hajlamosak vagyunk folyamatosan valami nagy csodára várni, pedig az élet nem csodákból, hanem apró örömökből áll.” (Kovács Kati)
Honnan kaphatjuk ezeket az apró örömöket? Tettük fel a kérdést március hónapban. Mennyire merjük felnyitni a fantáziánkat, hogy a nyomunkba eredjünk? Feltudjuk-e fedezni őket a jelen pillanatában?
A gyerekek először egy kis papírlapon rögzítették, hogy éppen abban a pillanatban mit tudtak megfogalmazni örömnek. A táblán lévő, előre elkészített helyekre kellett tegyék a lapocskájukat, hogy ez az érzés vajon honnan érkezett hozzájuk. Mindenki szabadon választhatott a nevek között.
A lap másik oldalára rajzolták le, hogy hogyan képzelik el az adott helyszínt.
Mesés kalandozásunk nem ért véget, hiszen ezek az apró pillanatok megragadását egy kis madárkára bíztuk, hogy emlékeztessen minket arra, hogy bármikor képesek legyünk erre a felfedező útra.
A gyerekekkel először beszélgetést kezdeményeztem, hogy a témát felvezessem. Megbeszéltük magának az öröm szónak a jelentését, s azt is, hogy ki minek szokott örülni, mitől boldog. Mindenki mondott egy mondatot, ami úgy kezdődött, hogy: „Örömet jelent nekem, ha…”. A legtöbben a barátjukkal való találkozást, valamilyen játékot vagy egy mostanában szerzett élményt neveztek meg örömforrásként. A kisebbeken észrevehető volt, hogy inkább a nagyobbak ötleteit másolták, minthogy saját érzéseikre gondoltak volna, nekik még kicsit nehezebb volt a feladat. Ezután közösen elkészítettük a rajzot, amin látható a „kitörő öröm vulkán”, a „Vattacukor-hegy”, a „kacagás patak” és a
