Épp egy évvel ezelőtt nyitottuk meg a Karantén-Boldogságnaplónkat… Nem gondolhattuk, hogy ismét szükségünk lesz rá! Pedig szükség van, nagyon: fontosabbak, mint bármikor az apró örömök, a pozitív gondolatok!
Az online térből a szabadba, a digitális világból a valós megtapasztalásokhoz kell „menekülnünk”, hogy testi-lelki egyensúlyunkat megőrizzük. Segítségül hívjuk az illatokat, a hangokat, a színeket, az ízeket, a formákat. Élvezzük a szellő simogatását, a madarak csicsergését, a napsütést (de még a permetező esőt is), futkározunk, vagy sétálunk, dudorászunk, barkát szedünk, pillangót kergetünk, ibolyától kék domboldalt fedezünk fel, kutyázunk, felhőt-holdat-csillagot csodálunk – vagy éppen együtt sütünk a konyhában, beszívjuk a mennyei illatokat…
Ezernyi apró pillanat okozhat örömöt, ha beengedjük szívünkbe, és átéljük a mindennapok varázslatait.
Örömvárunk mókás lett, de Erős, Kedves, Fontos nekünk!

Apró örömök élvezete
Bevezetésként rövid elméleti ismeretek kerültek átadásra, ráhangolódásként pedig Bagdi Bella: Imádok élni c. dalát hallgatták a gyerekek.
Négy feladatot terveztem. Az első az érzékszerveket célozta meg. A mf. 111. oldalán dolgoztunk. A második feladat az Örömkereső séta volt, így elmozdultak a gyerekek a gép elől. Szabad kezet adtam, hogy milyen formában csinálják, táblázat, virág, vonat, stb…Harmadik feladatban két választási lehetőséget adtam: Újság címoldal vagy Híradó szerkesztése, persze ahol csak jó hírek mennek. Negyedik feladat-kapcsolódva az elsőhöz- volt a mókás szendvics készítése, ahol kiélhették a gyerekek kreativitásukat és egyben örömforrásként élhették meg.
Úgy gondolom célt értünk, sok-sok örömforrást találtunk és élveztünk, még ebben a nehezített helyzetben is.

Online boldogságórán elmesélték a gyerekek, hogy kinek mi okozott örömet. Az örömvárunkat mindenkinek a saját apró örömeit megörökítő rajzok díszítik. Ebben a helyzetben a családi közös programokat, kinti játékokat, barátokat rajzoltak a legtöbben, de az online órák is csempésztek kis apró boldogságokat a szívükbe.