A gyerekek a személyes találkozás hiányában rajzban mondták el mi okoz nekik örömöt, amelyek nagyon sok mindent elmesélnek most helyettük.
Apró örömök élvezete
A foglalkozáson sokat bezsélgettünk arról, hogy mennyire fontos meglátni a hétköznapiban a szépet, jót, különlegeset. ,,Ami megszokott, az nem temészetes”- ebben mindannyian megegyeztünk. Nem győztem hallgatni tanítványaim felsorolását (mosogatás, tusolás, éneklés, vasalás, evés), s az indokot, hogy miért jó az a bizonyos tevékenység. Sokan nem is tudták megindokolni…Megbeszéltük, mi a teendő a Gombócokkal, majd képet mutattam a fehér ürömről. A feladat is ehhez kapcsolódott: Öröm az ürömben. Néhány tanulói munkát csatolok.
Már az online oktatás időtartama alatt, de sikerült megvalósítani a havi feladatot. Elkészültek a családi örömkártyáink.
Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola
Karanténos apró örömök
Sajnos a márciusi Boldogórát már karanténban tudtuk csak megtartani. Ehhez összeállítottam diákjaimnak egy feladatsort, amit nekik kedvük szerint lehetett elvégezniük.
Henry Miller idézetével kezdtem, melyet az „Itt és most” keresztrejtvény megoldása és a benne elrejtett szó (jelen) témához való kapcsolódásának rövid magyarázata követett.
Ezután az öt érzékszervhez rajzolhattak példákat az örömforrásra.
A tizenkét hónap című görög népmese elolvasása után azon gondolkozhattak, hogy nekik melyik hónap vagy évszak a kedvencük és miért. Ez alapján egy rajzos vagy szöveges összefoglalót készíthettek egy év örömforrásairól.
A közel kétperces videó megnézésének ajánlásakor arra kértem őket, hogy gondolják át, milyen saját élményük van a segítségadásról.
Az utolsó előtti feladat egy képregény készítése volt, amiben mesélhettek apró megélt csodáikról, vagy megjeleníthették saját Jóságmanóikat.
A hetedik, utolsó feladat ez volt: „Ha gondolod, egy kirándulás alkalmával kitöltheted az alábbi táblázatot. Az üres négyzeteket saját élménnyel egészítheted ki.”
Bár a kialakult vírushelyzet miatt nem élőben, közösen tartottuk a foglalkozást, így is sokan számoltak be a megoldott feladatokról.
Domoszlói III. András Általános Iskola
Amíg nem volt online oktatás és személyesen is találkozhattunk a gyerekekkel, minden hetet azzal nyitottunk, hogy elmesélték örömeiket, bánataikat, ami a hétvégén velük történt. Az apró-cseprő kis dolgokat is szívesen megosztottuk egymással. Most, hogy otthonról kell tanulni ez sajnos elmarad, bár kérem őket, hogy küldjenek kis videókat, amelyekben elmondják a velük történt eseményeket, mi okozott örömet számukra. Nagyon hiányzik az együtt töltött idő, az -e havi feladat sokat pótolt ebből a hiányból, jó volt látni, hogyan örökítik meg apró kis örömeiket. A gyerekektől kapott örömváracskákból mozaikot készítettem, amit nagy szeretettel osztok meg Veletek.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, sajnos még a márciusi hónapban is, csak online oktatás volt az 5. C osztályban, a legtöbb osztályhoz hasonlóan. Így továbbra is csak a képernyőink közvetítésével tudtunk találkozni a Boldogságórákon is. De ez nem jelentett akadályt a boldogságóráink megtartásában. Első alkalommal a közös vagy egyéni apró örömeinket beszéltük át, természetesen itt a legnagyobb örömforrásként a házi kedvenceket nevezték meg a gyerekek. Volt aki egy közös fotó erejéig be is hozta a képernyő elé a házi kedvencét. A következő alkalommal a gdiákok beszámoltak azokról az apró örömeikről, amelyeket a szeretteiknek szereztek: virág, apró meglepetés, születésnapos reggeli, édességkészítés, amiben a palacsinta vitte a pálmát, takarítás stb. Osztályfőnökként megható volt végig nézni, ahogy az egyik fiú az osztályomból, a boldogságóra alatt élőben közvetítette, ahogy a családjának elkészítette az ebédet, ami egyben a kórházból hazatérő nagytatájának a névnapi „díszebédje” is volt. Tehát ismételten megtapasztalhattuk, hogy az igazi örömforrásunk az, ha a szeretteinknek örömet szerezhetünk. Én meg minden alkalommal hálával telt szívvel zártam ezeket az alkalmakat lamiért ilyen pozitív gondolkodású osztályom van, megtapasztalva, hogy milyen áldásos az osztályközösségünk életében a boldogságórák hatása.
Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Ebben a nehéz időszakban, az online oktatásban is megpróbáltuk feldolgozni a hónap témáját. Sikerült a gyerekeknek elkészíteniük egyedül is a feladatot. Hálás vagyok, hogy otthon is ugyanolyan lelkesek maradtak, mintha együtt az órán készítettük volna el!
Márciusi foglalkozásaink egy része még közösen az iskolában másik része az online térben zajlott. A kötelező otthonlétbe vonulásunk előtt jóság manóként mindenki készített egy-egy apró meglepetést, mellyel az adni-kapni játék során megajándékozták egymást, hogy emlékezzenek így is az osztálytársaikra. Ugyanezen a napon nálam van a … kártyajátékot is eljátszattuk. Most csupa olyan szóval, mely örömet okozhat a másiknak és segíti a pozitív megerősítésben is. Otthoni rajzos feladanak kapták, hogy örömvárunkhoz készítsenek olyan képeket, melyek az élet apró örömeit jelenítik meg, s melyekkel boldogságot küldhetnek e nehéz pillanatokban egymásnak. A vár hallatán minden lány azonnal királynővé vált volna, így ők megrajzolták a legboldogabb királylány portréját is. Etika óra anyagaként a segítségadás is szóba került a belinkelt film kapcsán a zoomos beszélgetőkörünkben.
Az iskolában tanulókkal elkészítettük óriási örömvárunkat, melynek hátoldalára felragasztottuk a többiek által küldött rajzokat. Elkészítettük jóságmanónkat is, melynek érzékszerveit megnagyobbítva telerajzoltuk olyan dolgokkal, melyeket ezen érzékszervek segítségével élvezhetünk. Jóság manóval kezdtük, jóságmanóval fejeztük be a hónapot. Remélve, hogy minél előbb együtt örülhetünk az élet apró örömeinek.
Ebben a hónapban az apró örömökkel foglalkoztunk a tanulásban akadályozott 2 évfolyammal. A COVID-vírus újabb felerősödése miatt ismét digitális oktatásra váltottunk. Ez a tény nem szabott akadályokat elénk, mindenben megláttuk a jót.
Otthon a családi szeretetteljes környezetben online órák keretében, átbeszéltük mit is jelent az öröm, hogyan hat a mi kis életünkre. Meghallgattuk a hónap dalát. Mindenki elmondta, hogy mi okoz örömet a mostani helyzetben. Tanórák után kimentünk a természetbe és felfedeztük a természet szépségét. Az apró örömök átbeszélése után felépítettünk egy kis várat. Feldíszitettük a számunkra fontos boldogságot adó tárgyakkal élőlényekkel. Emellett szívlevelet küldtünk egymásnak, amiben tanulótársunknak valami jót kívántunk rajz segítségével. A beszélgetések során kiderült, hogy egyaránt fontos az évfolyam számára: a szeretet, a szülők, a testvér, növények, állatok, játékok. Mindenben van valami jó!
Memoár
Mellékszak képesítési vizsga örömtörténete
2020 elején elkezdtünk olyan tételekkel foglalkozni, melyeket a vizsgára majd tudnunk kell. A tanáraink jelezték, hogy a kórházi gyakorlatunk során ezekre jobban figyeljünk oda. Sajnos a koronavírus járvány „közbe szólt” így a kórházi gyakorlatunk megszűnt. A vizsga előtti hónapokban, 2020 novemberétől az iskola szerencsére biztosítani tudta a számunkra szükséges feltételeket. Én személy szerint sokat tanultam, készültem a vizsgákra. Mivel számomra fontos a hitem, imádkoztak értem aznap, és előzőleg is. A vizsga előtt egy nappal a többiek feszengtek és mondták, hogy nyugodt alvásra lesz szükségük. Én már akkor bízva az Úrban tudtam, hogy nekem a nyugodt éjszaka miatt nem kell aggódnom. Reggel amikor felszálltam a buszra, akkor éreztem egy kisebb stresszt, de egyáltalán nem volt veszélyes. Amikor a vizsgán én következtem és beszélnem kellett a(z) (először) kihúzott gyakorlati tételemről, próbáltam szavaimat szépen megfogalmazni, de ekkor éreztem megint azt, hogy picit izgulok. Szünetben ettem és megnyugodva hallottam tanárunk azt mondja, hogy a gyakorlati részen mindenki átment. A szóbeli volt a következő. Sikerült jó tételt húznom itt is, bár őszintén bevallom, hogy ráizgultam és megijedtem. A maszkom alatt mondtam el gyorsan ezt a három szót: Uram most segíts! Nem kellett két perc már sistergett a papír az írásom gyorsaságától. Elmondtam mindent amit gondoltam és vártuk az eredményt. Hosszas izgalmas várakozások után ez a pillanat is eljött. Torkomban gombóc… Mondják a nevemet, eközben én odasétálok a vizsgaelnökök elé. Mikor meghallottam, hogy a gyakorlati és a szóbeli rész is megvan az ötös, nagyon megörültem. A hátam mögül taps hangzott fel és az igazgatónknak, a felkészítő tanárainknak, és az osztályfőnökünknek is büszke mosolyt csalt arcára. A sok-sok gratuláció után én felkiáltottam újra az Úrhoz. Megköszöntem neki mindazt amit segített -nekem/nekünk- aznap.
Kiss Anikó Andrea 12.évfolyam
Göndöcs Benedek Katolikus Technikum
egészségügyi szak