Hetedik hónapban járunk, témánk az apró örömök élvezete. Március a tavasz első hónapja. Ebben a hónapban sok csodás élményben, apró örömökben volt részünk. Tavaszi első sétánk során megcsodálhattuk, a még nyíló hóvirágot és észrevehettük a földből kibúvó első tavaszi virágok hajtásait. A tulipánt, jácint, nárciszt és a már virágzó krókuszt. Megfigyelhettük a rügyező fákat és a zöldellő füvet. A sok napfény hatására a virágok éledezni kezdtek és nemsokára virágot bontottak. A téma bevezetését beszélgetéssel kezdtem. A gyerekeknek a következő kérdést tettem fel, mondjanak olyan dolgokat, amitől szép lehet a világ? A tavasz köré építettem a témát, miben gyönyörködhetünk tavasszal? Általánoságban mi az, ami nekünk örömet okozhat, mitől lehetünk boldogok? (Ölelés, szeretet, barátság, család, édesség, játék, zene, étel, ital, madárhangok stb.) Majd a téma feldolgozását Bezzeg Andrea Újra együtt című meséjével folytattam. A történet Góliát, a kerekerdő óriása és Pirinkó a törpe barátságáról szól. Illetve, hogyan fedezik fel érzékszerveik által a gyönyörű dolgokat a környezetükben. A mese befejeztével kiszínezték Góliátot és Pirinkót, a történet két főszereplőjét.
A víz világnapjára is készültünk ebben a hónapban, melyet az idén március 20. -án tartottunk. E jelesnapnak a megszervezése és lebonyolítsa az én feladatom volt. Célom volt: a víz fontoságára felhívni a figyelmet. Víz nélkül nincs élet, ezért fontos a víz védelem, a víz tisztántartása, a környezet védelme. Alkotói pályázatott hirdettem, az óvodai csoportok és szülők részére. Nagyon sok alkotás érkezett, amelyből kiállítást rendeztünk óvodánk tornatermében. Az elkészült alkotásokat megcsodálhattuk, majd halacskákat is kerestünk az óvoda játszó udvarán és végül vízhez kapcsolódó zenére hullámzó mozgással körbejártuk óvodánk első udvarát. A vízhez kapcsolódó program nagyon jól sikerült, mindenki örömmel vett részt benne.
A témához kapcsolódó játékos feladat volt, a hangfelismerés képkártyák segítségével. A képkártyákat kiosztottam, kettő-illetve három is jutott egy-egy gyereknek és amikor felismerték a hangot fel kellett emelni a képet, beazonosítani a hang alapján a képen lévő állatot, illetve időjárás jelenséget. A gyerekeknek tetszett a játék kétszer is megismételtük.
Újabb játékos feladat volt a „mi van a terítő alatt”, tapogatós játék. A terítő alatt különböző eszközök voltak elhelyezve az asztalon. A gyerekek egyesével érkeztek az asztalhoz, majd keresgéltek a terítő alatt a kosárból, amikor találtak egy tárgyat, meg kellett nevezniük tapintás útján mit találtak. A gyerekek nagyon ügyesek voltak, mindenki eltalálta, amit éppen a kezében fogott. A játékot a gyerekek kérésére újra játszottuk
Újabb játékos feladat volt, kóstolás becsukott szemmel. Egy tányéra különböző ehető dolgokat tettem (csoki, sütemény, gumicukor, ropi, mandarin, narancs, alma, keksz, nápolyi). A gyerekek szemét egyenként sállal bekötöttem, ezután tapintás és ízlelés útján meg kellett mondani, hogy éppen mit kóstoltak meg. Nagyon tetszett a játék. Végül jutalomként mindenki gyümölcsöt fogyasztott.
Apró örömök élvezete
Ráhangoló játéknak a Szív Manó kártyákat választottam. A játék során azonosítjuk az érzelmeket, azokat differenciáljuk -csoportosítjuk.
Ezt követően foglalkozásunkon öröm-kutatókká váltunk és kerestük azokat a dolgokat,amelyek a csoportszobában megtalálhatók és örömet okoznak a mindennapokban. A gyermekek az alábbi gondolatokat fogalmazták meg: tavaszi dekoráció, az ahogy besüt a nap az ablakon, a barátom, az hogy van aki játszon velem… 🥰A téma megértését segítette a boldogságmese is, amely egy kisfiúról szólt, aki megtanulta észrevenni az őt körül vevő apró örömöket és megélni azokat. A beszélgető kör során a gyermekek elmondhatták saját gondolataikat, megfogalmazták azt, ami számukra örömet jelen. Az érzelmi ráhangolódást a „Jó a kedved…”gyermek dallal erősítettem, melyt vidáman , közösen énekleve játszottunk el. Foglalkozásunkat alkotó tevékenységgel zártuk: öröm-tablót készíthettek a gyerekek.
Angi néni 🙂
Az életben a tartós boldogság nem a nagy, ritka eseményekből fakad, hanem a mindennapi apró örömök tudatos észrevételéből és megéléséből. Egy jó beszélgetés, a napsütés, a zenehallgatás vagy egy kisebb siker mind hozzájárulhat a jó közérzetünkhöz. Ha figyelünk ezekre a pillanatokra, és hálát érzünk értük, kiegyensúlyozottabbá és boldogabbá válhatunk a hétköznapokban is.
A gyerekek ezt a szemléletet egy 10 elemből álló örömlistával és egy apró örömöket bemutató térképpel dolgozták fel.
Március: Apró örömök
Az Imádok élni dalt meghallgattuk, elénekeltük és hangszerekkel is kísértük.
Mesenézés: A boldog család magyar mese. Beszélgetés a meséről, mondanivalójáról.
Húsvéti locsolkodás és ajándékozás.
Apró örömök a húsvéti tojásokon megjelenítve.
Sülysápi Móra Ferenc Általános Iskola
Március hónapban igyekeztünk még jobban a mindennapjainkban fellelhető apró dolgokra is figyelni, amelyek örömet okozhatnak életünkben.
Közösen figyeltük a természetben tavasszal végbemenő változásokat: a nyíló virágokat, az egyre hangosabban éneklő madarakat, a napi – időnként már többórás napsütést…észrevettük, hogy még a kedvünk is jobb lett ezen változások hatására.
Közösen énekeltük kedvenc dalainkat és táncoltunk is hozzá. Természetesen a hónap dalát is meghallgattuk, énekeltük! 🙂 Felidéztük évszakonként, hogy minek örültünk az elmúlt év során, illetve, hogy az érzékszerveink milyen tulajdonságok felfedezésében, megismerésében segítenek.
Nem feledkeztünk meg a nőnapi köszöntésekről, amikor a fiúk kis virágokkal lepték meg a lányokat; a boldogság világnapjáról, amikor még több mosolyt küldtünk egymásnak és próbáltunk örömet szerezni mindenkinek a környezetünkben. A hónap második felében már a húsvétra hangolódtunk, ajándékokat készítettünk a családtagoknak, barátoknak: papírtányérból csibéket, „ugró” nyuszikat, díszes tojásokat, hogy meglepetést szerezhessünk számukra. Majd a tavaszi szünetben pedig, ha rápillantunk ezekre az apróságokra, örömmel gondolhatunk vissza a közösen eltöltött időre. 🙂
Apró örömök a boldogság világnapján
Első alkalommal a beszélgetőkörünket egy már jól ismert mondókával kezdeményzetem:
„Ezzel látok, meg ezzel is,
ezzel hallok, meg ezzel is,
ezzel érzek illatot,
ezzel mindent bekapok,
ezzel fogok,
ezzel járok,
boldoggá csak ezzel válok!”
Beszélgettük arról, hogy ez vajon mit is jelenthet? Ki-mitől érzi magát boldognak?
Felidéztük az érzékszerveinket, és vajon melyik – milyen boldogságot adhat nekünk?
Például ezek hangzottak el:
– „boldog vagyok, ha a családomat látom „
– „boldog vagyok, ha a kedvenc dalomat hallom”
– „boldog vagyok, ha egy finom virág illatát érzem”
– „boldog vagyok, ha a kedvenc ételemet ehetem”
– „boldog vagyok, ha megölelhetem a barátomat.”
Ekkor említettem meg a gyerekeknek, hogy mi is megünnepelhetjük a közeledő Boldogság Világnapját, méghozzá olyan módon, hogy BÓK-okat oszthatnánk egymásnak, de akár másoknak is, az óvodán kívül.
Vajon milyen bókokat adhatnánk egymásnak, vagy másoknak?
„Olyan jó, hogy te vagy a barátom!”
„Szeretem, ha mosolyogsz!”
„Olyan jó, hogy megszülettél!”
„Te vagy az én Szépségem!”
„Szép a ruhád!”
„Szeretem, amikor itt vagy az oviban velem!”
„Köszönjük a gondoskodást!”
„Köszönjük, hogy vagytok nekünk!”
Ekkor az érdeklődő gyerekeknek elmeséltem Szőlő Szelli történetét, arról, hogy:
„Milyen a manószeretet?”
A történet végén megbeszéltük, milyen jó, hogy mindenki szerethető valamiért, és persze kipróbáltuk milyen fantasztikus érzés a „szeretetzuhany”, amit azóta is gyakran előveszünk a hétköznapi játéktevékenységek során is, hiszen maradandó élményt nyújtott a jelen lévő gyerekeknek, de a felnőtteknek is!
Ebben a felfokozott, boldog lelki állapotban átnyújtottam nekik, az én ajándékomat, ami egy apró ajándék képecske, egy kis süni társaságában, néhány kedves üzenet, egy kis „BÓK” .
A következő napon, 2026. március 20-án mi is megünnepeltük a Boldogság Világnapját!
A délelőtt folyamán kedveskedtünk a logopédus néninek, de kiléptünk az óvoda falai közül, és elvittük a gyerekek Bókjait az Önkormányzat dolgozóinak, és átadtuk a Bókokat a település jegyzőjének is, ahol nagy örömmel fogadtak minket, és cserébe még vendégül is látták az érkező gyerekeket egy kis gyümölcslével.
A következő állomásunk az iskola volt, ahol átadtuk a tanító néniknek az ovisok kedvességeit, amit ott is nagy örömet okozott mindenkinek.
Végül az orvosi rendelőbe is jutott a gyerekek Bókjaiból, ahol a doktor nénit és az asszisztens nénit is sikerült boldoggá tenni a kedvességünkkel.
Az óvodába visszaérkezve, az öltözőkbe is kihelyeztünk „haza vihető” BÓK-okat, és Pozitív gondolatokat, hogy mindenki vehessen magához, vagy vigyen annak, akinek esetleg szüksége lehet egy kedves BÓK-ra.
Szilvia Kerekes.Zsomborné Hargitai
Boldogság óra 3. osztály
olvasás óra
1. Kreativitást erősítő mondóka meghallgatása
2. Beszélgetés erről a képről, ami a mondóka mellett van. (A kisegér, aki próbálja megszerezni a sajtot)
– Mit csinál a kisegér? Milyen a kisegér? (bátor, ügyes, cseles, kreatív, kitartó)
– Mikor voltál kreatív?
– Ismersz olyan szereplőket az olvasmányaidból akik nagyon kreatívak voltak? (Kreatív kisegeret?)
– Mikor segítette őt a kreativitása? Milyen tulajdonságai vannak még?
3. Diafilm megtekintése
Figyeljétek meg, hogyan oldja meg a problémát, és hogyan jelenik meg a kreativitás és
kitartás.
Rumini egyik kalandja
4. Kreatív feladat – Tészta híd építése
Ruminiék bajba kerültek, a híd leszakadt, amin át kell kelniük. Építs a csapatoddal egy új
hidat.
5. A bemutatás
A gyerekek bemutatják a hídjukat, és elmondják, hogyan készítették.
Apró örömök. A gyerekek ezt mondták róla:
– ami mindig van, csak nem látjuk.
– Kicsi, nem olyan nagy.
– Amikor a kutyám ugrál, amikor meglát. Az nekem is jó.
– Ha ötös lett a dolgozatom.
– Simogatom a cicám.
– Ha végre kijön a szorzás eredménye.
– Amikor nincs konfliktus tesin, pedig vesztettünk.
– Amikor valakivel, akivel rosszban vagyok, együtt vagyok egy csapatban és egymást támogatjuk.
– Amikor egy jó történetet olvasok.
– Egy finom kaja.
– Amikor nyer a csapatom.
– A napsütés.
– Tavasszal és ősszel a színes fák.
– A csillagok az égen.
-Ami vigasztal, ha szomorú vagyok.
– Mindegy, hogy mi, ha szereted.
Nem kellett sok biztatás a gyerekeknek, rengeteg örömöt tudtak mondani. Külön megvizsgáltuk az érzékszervek által tapasztalt kellemes érzékletekeinket. Az illatok voltak talán a legfontosabbak az osztálynak, rengeteg példát soroltak fel, és sokan bólogattak, amikor az osztálytársuk emlegetett valamit. Felhoztuk az általuk közvetített érzéseket. Mesékből idéztünk. Különösen Bab Berci beszélő kövének történetéből. Azt is szépnek tartották, hogy a kő is el akart hervadni a virágokkal együtt. Szépnek, és közben szomorúnak.
Majd örömtérképet, örömszigetet rajzoltak csoportokban. Nagyon szeretnek együtt dolgozni. A szigetnek nevet kellett választani, de semmilyen más kikötést nem tettem. A rajokra felkerült minden, ami örömet okoz nekik, és éppen eszükbe jutott. A végén a zárókörben megállapítottuk, hogy nehéz helyzetekben jól jöhet, ha körülnézünk, mi okoz örömet nekünk éppen, mi esik jól.
Ebben a hónapban a Boldogságórák témája az apró örömök élvezete volt. Az első foglalkozást egy gondolattal indítottuk: „Pakold be az apró örömöket a hátizsákodba, és táplálkozz belőle!” Arról beszélgettünk a gyerekekkel, hogy a mindennapokban mennyi apró dolog tud örömet okozni, ha figyelünk rájuk, és ezek az apró örömök segítenek nekünk a nehezebb napokon is. Az érzékszervi boldogság témáját jártuk körül. Zenét hallgattunk, képeket néztünk, és közösen gyűjtöttük össze, milyen örömöket tapasztalhatunk az érzékszerveinken keresztül. Beszélgettünk az illatokról, például a friss pogácsa vagy a virágok illatáról, a napfelkelte ragyogásáról, a madárdalról és a szél susogásáról. Szóba került az ízek világa is: kedvenc ételek és italok, valamint az érintés örömei, mint a puha ruha tapintása, egy simogatás vagy a talpunk alatt a fű. A gyerekek sok személyes élményt megosztottak egymással, sok ötletet mondtak azzal kapcsolatban, hogy a mindennapi életünkben mi tud örömöt okozni: kedvesség, mosoly, este egy kád meleg víz, jó zene hallgatása, játék a kiskutyával, szivárvány látványa, finom süti evése, nevetés a barátokkal, egy dicséret vagy egy ölelés. Megfogalmaztuk, hogy az öröm sokszor nem nagy dolgokban, hanem apró pillanatokban rejtőzik.
Elolvastuk a Pillanatkapitány az Ötök szigetén című történetet is, amelyben A Látás ligete, Az Illatok kertje, A Hangok erdeje, A Tapintás labirintusa és Az Ízek kertje segítettek abban, hogy még jobban megértsük, mennyi szépség és öröm vesz körül bennünket a világban. A történet után beszélgettünk arról, ki melyik „kertben” érezné magát a legjobban, és miért.
Kapcsolódtunk a Boldogság világnapjához is. Rajzórán a gyerekek lerajzolták, mi okoz számukra örömet, technika órán pedig szívecskéket nyírtunk ki színespapírból, amelyeket hurkapálcára ragasztottunk, és kedves üzeneteket írtunk rájuk. Ezeket március 20-án kihelyeztük a faluban közterekre, hogy mások napját is szebbé tegyük. Szíves, hőlégballont utánzó képeslapokat is készítettünk: egyet hazavittek a gyerekek, egy másikat pedig hazafelé bedobtak valaki postaládájába, ezzel is egy kis meglepetést és örömöt szerezve. Az iskola alsó tagozatán selfie pontot is kialakítottunk a Boldogság világnapja alkalmából, ahol a szülők és gyerekek közös fotót készíthettek reggel vagy délután. A hét egyik vidám programja volt a reggeli flashmob is, amikor pirosba öltözve kezdtük a napot. A szülőket megkértük arra, hogy írják le egy papírra, hogy szerintük miért jó a Boldogságóra. Ezeket az üzeneteket szív formára ragasztottuk és az iskola auláját díszítették. Délután az alsó tagozatosok közösen elindultak a faluba, és a meglepetés szíveket elhelyeztük a parkban, a buszmegállóban, piactéren. A hét zárásaként a negyedikesek waffelt sütöttek, minden kisdiák waffelt evett, és a szülőket is megkínáltuk, amikor kikísértük a gyerekeket. Ez a közös élmény méltó lezárása volt a boldogság hetének.
Március 30-án pizsamanapot tartottunk, amely már önmagában is sok vidámságot okozott a gyerekeknek. Ezen a napon osztályszinten húsvéti locsolkodást is szerveztünk, ami nagy élményt jelentett a gyerekek számára. A hagyomány felelevenítése jó hangulatban, sok nevetéssel és vidámsággal telt, és igazi közösségi élményt adott az osztálynak. Ez a hónap ismét arra tanított bennünket, hogy a boldogság sokszor az apró dolgokban rejtőzik: egy mosolyban, egy kedves szóban, egy szép látványban vagy egy finom illatban. Ha nyitott szemmel és szívvel járunk, minden nap találhatunk valamit, amit beletehetünk a képzeletbeli hátizsákunkba. Ezek az apró örömök erőt adnak, és segítenek, hogy vidámabban, hálásabban éljük a mindennapjainkat.
A március havi téma ajánlásból az Önbizalom Programból választottam a Feltétel nélküli önszeretet témát. Bevezetésként az „Egy ölelés ereje” ráhangoló játékot indítottam. Megkérdeztem a gyerekeket, hogy kit ölelnének meg legszívesebben. Nagyon sokan az Anyukájukat mondták, aztán szűkítettem a kört, hogy egy nagyon fontos valakit öleljenek meg legelőször. Egy nagycsoportos gyermekem mondta, hogy a „szívünket” majd a lókérdésemre, hogy hogyan, megölelte saját magát. Ilyenkor érzem, hogy mennyire van értelme a Boldogságóráknak, mikor ennyire rá tudnak érezni a lényegére. Megbeszéltük, hogy ha mondok egy számot, akkor annyi gyereket öleljenek meg, amilyen számot mondok. Sajnos kevesen voltunk, mikor ezt a játékot játszottuk, de így is sikerült megvalósítani. Az Önbizalom kézikönyvből megismertük a Szív manókat, elmeséltem a történetüket, majd egy következő alkalommal folytattuk Szelli történetét. Miután meghallgatták a mellékletből a mese folytatását, beszélgettünk arról, hogyan tudjuk magunkat szeretgetni. Ha valaki megölel, vagy rajzol egy szép rajzot neki, hallgatunk egy szép zenét, vagy közösen énekeljük az egyik kedvenc dalunkat, látunk egy kismadarat, aki éppen séta közben a fejünk felett lévő faágon énekel… sok apró dolog van, amit élvezhetünk, amiknek örülhetünk.
A víz világnapját óvodai szinten is megünnepeltük, illetve a csoportunkban is, így az ajánlott kísérletek közül is kipróbáltunk néhányat: a színes vízbe tett saláta leveleket, az esőfelhő varázslást, a vízben kinyíló virágokat is. Nagyon tevékeny hónapunk volt.