Márciusban apró örömeinket a zene és az éneklés vizein találtuk meg. Kórusvezetőnk Haranginé Simon Tímea két ismert dalra írt magyar szöveget, a fiatalok pedig nem apró örömmel elénekelték – több szólamban – e két jól sikerült produkciót.
Az alkotás, az együtt éneklés, a próbafolyamat, a jól sikerült dal, majd a hallgatóság arcán megjelenő mosoly: mind, mind boldogság!
U.i. A feltöltő pedagógus is örömteli tagja a Kórusnak
(A mellékelt dalokat hanggal ér lejátszani!)
Március elröppent. Március gyönyörű volt, tele volt élményekkel, szépségekkel a természetben és az iskolában egyaránt. Annyi minden történt velünk, hogy könnyedén válogattunk az örömteli események közül. A témát nem először dolgoztuk fel ezzel a csoporttal. A boldogságórákon szerzett tudást beépítettük a mindennapjainkba.
Így született meg ez a társas játék is, amit matematika órán a szorzótáblák gyakorlásához készítettünk, de használjuk magyar órákon szóbeli szövegalkotáshoz, szógyűjtéshez, páros tollbamondáshoz, szókincs fejlesztéshez, boldogságórákon..stb. Széleskörűen fejleszti a gyerekek képességeit. Fontosnak tartom, hogy a játék sokoldalúan használható legyen, minél több területet fejlesszen, változatos, izgalmas legyen, a gyerekek életéről szóljon. Az is fontos, hogy a gyerekekkel együtt készítettük, így méginkább motiváltnak érezték magukat.
A játék táblája egy Pitagoras-tábla, amely tartalmazza az összes szorzó eredményét. Ezt használjuk matek órákon is, be is ragasztottuk a füzetük hátuljába, így otthon is játszanak. Készült már három pakli kártya, mert három szorzót tanultunk. Később majd bővítjük, ahogy bővül a tudásunk. A kártyákon maga a szorzás szerepel, eredmény nélkül. S hogy kapcsolódik az apró örömökhöz? A hónap során készítettünk egy gyűjteményt az apró örömeinkről, lefényképeztük a boldog pillanatainkat. Ezek a képek kerültek a kártyák hátoldalára. Tartozik hozzá még két dobókocka, és négy bábu is.
Pontos játékleírást is készítettünk, hiszen nagyon sokféle variáció született, lehet egyedül, párban, többen játszani, van, hogy csak a kártyákat használjuk, van, hogy a bábuk és a dobókockák is szerepelnek, táblával, tábla nélkül, matematika füzettel, vagy csak memória játékként.
Élvezték a folyamatot, szívesen játszanak vele. Már a játék használata is boldog pillanat!
A hónap témája az apró örömök élvezete.
E havi boldogságóránkat a „Tüdőtakarítás” nevű relaxációval indítottuk. Meghallgatuk a Bagdi Bella: Imádok élni című dalát, amely nagyon tetszett a gyerekeknek. A téma bevezetéseként megbeszéltük, hogy mik is azok az apró örömök, és miért is fontosak nekünk. Megállapítottuk, hogy ezek nem nagy dolgok , mégis jól érezzük tőlük magunkat és boldogsággal töltenek el minket. Örömleltárt készítettünk, ahol mindenki elmondhatta, hogy mi okoz neki örömöt. A téma feldolgozásaként közösen mesét alkottunk, amelyben a szegény ember 3 próbatételen ment keresztül, amelyek a az apró örömök élvezetét tanították meg neki. Kicsit nehézkesen indult a mesealkotás, ám kis segítséggel fordulatokban gazdag, érdekes mesét sikerült alkotniuk a gyerekeknek. Ezt követően csoportokat alkottunk.Minden csoport megrajzolta a saját maga által elképzelt „Apró örömök szigetét”. Nagy élvezettel végezték a feladatot. A legtöbb csoport nagyon jól megértette a feladat lényegét és igen színes, szemet gyönyörködtető művek születtek.
Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola
Imádunk élni!
Fred Bryant és Joseph Veroff kutatók meghatározását, a jelen pillanat élvezetének jelenségét beszéltük át először.
A relaxáció elvégzése után példákat is kerestünk apró örömeinkre.
A mozgásban is felfedeztük apró örömeinket. Nagyon tetszett nekik, és sokat nevettek az egyes izmok vagy izomcsoportok külön mozgatásain, főleg a fülek esetében vagy a fütyülésnél.
Lelkes Lóri történetének felolvasása után megbeszéltük, hogy ők hány babot tudnának vajon áttenni egyik zsebükből a másikba? Átgondolhatták, hogy a nap azon részéig (délig) milyen örömök miatt, mennyit raknának át. Feladatul kapták, hogy este, lefekvés után, gondolják át az egész napi történéseket, majd másnap elmondták, hogy változott-e a zsebeikben lévő képzeletbeli babok száma.
A Víz Világ Napja alkalmából szót ejtettünk a vízben rejlő örömeinkről is, majd plakátokat készítettünk a víz megóvásának fontosságáról.
Az öröm árnyalatainak arccal, testtel történő kifejezését párban, két oszlopban állva végezték nagy derültségek közt.
Meghallgattuk a hónaphoz tartozó aktuális dalt, majd „megszőttük” alábbi mesénket.
***
De szép az élet!
Élt egyszer valahol, nem is olyan távol egy tízéves forma körüli Lőrinc nevű kislegény. Nagy szomorúságban teltek napjai, mert soha semmivel nem volt elégedett, mindig bosszankodott valamin. Egy szép nyári napon ez a mi Lőrincünk az udvaron foglalatoskodott, miközben hangosan mérgelődött. Felfigyelt erre egy éppen a házuk előtt sétáló szakállas öregember. Megszólította a gyermeket:
– Szervusz! Milyen szuper kinézetű herkentyűd van! De, hé, te fiú, miért vagy olyan bosszús?
Lőrinc elmondta neki, hogy LEGO-ból építette a robotot, és azért dühös, mert nem az övé a világ legokosabb robota. Az öreg nyugtatgatta egy ideig, de mivel látta, hogy hajthatatlan, a következőt mondta:
– Úgy látom, hogy szükséged lenne néhány próbatételre! A legény erre megkérdezte, hogy ugyan mi célt is szolgálnának ezek a próbák, no meg mi lesz az ő jutalma, és ha úgy adódna merre induljon, merre találja őket.
Az idős ember így válaszolt:
– Ezek olyan próbák, amelyek megtanítják neked, hogyan élvezd az élet apró örömeit. Menj el a Próba-szigetre, nyisd ki az első kaput, s ott megleled, amire szükséged van!
Lőrinc egy kis gondolkodás után még aznap útra kelt. A szigetet az öreg elmondása alapján könnyen megtalálta, s mindjárt meg is pillantotta az első kaput. Azon belépve egy konyhában találta magát, ahol a következő feladat várta. Az ott lévő recept alapján mignont kellett készítenie. Lőrinc elképedt a feladat hallatán, hiszen a konyhának szinte még csak a közelébe se nagyon ment eddig. Kis morgolódás után hozzálátott a munkához. A leírtak alapján dolgozott, haladt pontról-pontra. Alaposan elfáradt mire elkészült a süteménnyel. Külsőleg nem volt olyan mutatós, az íze viszont fenséges lett. Az öregember ízbimbóit is elkápráztatta. De még Lőrinc is vígan falatozta. Ezután a második kapun belépve újabb próbatétellel találta magát szembe. Képeket kellett összehasonlítania, felfedezve bennük az elrejtett tíz különbséget. Figyelmesen nézte sokáig, de csak hetet talált. Nyugtalanul és fáradtan feküdt a puha fűre, hogy egy kicsit pihenjen. Fütyörészve az eget kémlelte, s hirtelen azt vette észre, hogy a felhők különböző alakokat formálnak. Ezen először elcsodálkozott, majd a boldogság érzése öntötte el. Megnyugodott, majd fölpattant, s ott hagyva a képeket elindult a harmadik kapu irányába. Kinyitotta és a folyóparton találta magát. Mivel feladatot nem látott sehol, kacsázni kezdett a kavicsokkal. Már háromig eljutott az ugráltatásban, mikor megjelent a szakállas öregember.
– Hogy érzed magad fiam?
– Remekül! Bár a süteményem nem lett tökéletes, de neked is és nekem is ízlett. A tízből csak hét különbséget találtam, de gyönyörködtem a felhőkben. Itt meg próbatétel se várt, viszont már háromig tudok kacsázni! Most éppen készültem a kavicsokból egy képet kirakni.
– Miféle képet?
– Egy szívet!
– Látom fiam a leckét megértetted, a próbát kiálltad! Jobb veled a világ!
– De szép az élet! Imádok élni! – mondta Lőrinc, és búcsút intett az öregnek.
Itt a vége, fuss el véle! Aki nem hiszi, járjon utána! Próbálja ki ő is az apró örömök élvezetét!
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Ebben a hónapban a gyerekekkel Az apró örömök élvezete témakört dolgoztuk fel. Beszélgettünk a mindennapjainkban rejlő kis örömforrásokról. Fontos, hogy értékeljük és időt szánjunk az élvezetükre. Ezáltal nyitottabbak leszünk az értéket adó dolgokra, melyek hozzájárulnak a mindennapi boldogságunkhoz. Mindenben találhatunk apró örömöt, amit teszünk, akármilyen fárasztó is legyen.
Az együttlétünket apró örömök relaxációval kezdtük, ahol a múltban átélt örömteli pillanatot idéztük fel, melyet szóban el is mondtak.
Elolvastuk Lelkes Lóri történetét is, aki minden nap egy marék babot tett a bal zsebébe és amikor valami jó történt vele, akkor egy szem babot átrakott a jobb zsebébe. Mi is kipróbáltuk ezt a gyerekekkel és 1 héten keresztül tettük a babokat egyik pohárból a másikba, amikor a nap során valami örömben, szép élményben volt részük.
Kipróbáltuk Az öröm árnyalatai c. feladatot is, amikor a gyerekek arcukkal, testükkel egy-egy érzést jelenítettek meg, amit a szemben álló társuknak ugyanúgy vissza kellett tükrözniük.
Körben állva Apró örömök asszociációs láncot alkottunk, amikor szószerkezeteket kellett mondaniuk.
Megtapasztaltuk, hogy az apró örömök észrevételéhez és élvezetéhez az érzékszerveinkre is szükségünk van, ezért befejezték a megkezdett mondatokat. Hálás vagyok a szememnek (fülemnek, kezemnek, orromnak, számnak), mert…
Közösen mesét is szőttünk. A boldogság kulcsa címet adtuk neki, melyhez illusztrációt is készítettek a gyerekek. Természetesen folyamatosan hallgattuk és énekeltük a hónap háladalát az Imádok élni-t is.
Mesét még:
A boldogság kulcsa
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kislány, akit a nagymamája egyedül nevelt, ugyanis egy balesetben elvesztette a szüleit.
Boglárka nagyon kedves, szeretetreméltó, bátor és segítőkész teremtés volt. Szabadidejében kedvenc időtöltése volt a kertészkedés. A gyönyörű virágoskertjének mindenki csodájára járt, örömét lelte a gondozásukban. Az állatokat is imádta, minden nap beszélgetett velük. Leggyakrabban a kerti tóban élő békának, Brekinek öntötte ki a szívét. Sokszor a kezébe vette, megsimogatta és ha bánatos volt elpanaszolta neki.
Bogi az egyik nap nagyon szomorú volt, ezt Breki is észrevette és megkérdezte tőle.
– Mi bánt? Miért vagy elkeseredve?
– Hát tudod barátom szeretném megtalálni a boldogság kulcsát. Azt szeretném, hogyha az emberek boldogok, jókedvűek lennének. Szeretnék segíteni rajtuk.
– Tudod mit! Amiért ilyen kedves vagy velem, és másoknak is jót akarsz, ezért támogatlak mindenben. Bízzál magadban!
– Hálás vagyok, hogy ilyen barátom vagy!
A kislány tudatta tervét a nagymamájával, aki sós pogácsával és mindenféle finomságokkal megrakott tarisznyával, szomorúan engedte útnak.
– Kisunokám! Nagyon vigyázz magadra! Legyél kedves mindenkivel!
– Így lesz nagymama, remélem sikerrel térek vissza.
Útnak is indultak. Hét nap és 7 éjjel, hegyen-völgyön keresztül mentek, míg megérkeztek a Boldogság kastélyhoz. Illedelmesen bekopogtak, s köszöntek. A vár ura nyitott nekik ajtót. Elmondták neki, hogy mi járatban vannak.
-Én tudok rajtad segíteni, ha teljesíted a 3 próbát!
– Köszönöm a lehetőséget. Mindent megteszek a siker érdekében.
– Most pihenjétek ki a hosszú út fáradalmait!
Egy szép, tiszta, de egyszerű szobába vezette őket. A kislány szívesen osztotta meg a barátjával a vacsoráját és az ágyát is.
Másnap reggel üdén, de izgatottan ébredtek. Lelkesedve várták az 1. próbatételt.
– Nos, az első feladat a következő. A 3 ajtó közül (Szomorúság, Irigység, Jóság) válaszd ki a számodra legkedvesebbet!
Bogi a társával egyetértésben a Jóság ajtaját választotta. Beléptek rajta és elégedve tapasztalták, hogy itt mindenki kedves és segítőkész egymással.
A 2. napon 3 kenyér közül kellett választania. A kevésbé tetszetős kenyérbe haraptak bele, mely a kedvesség kenyere volt. A vár ura meg is dicsérte őket, hogy eddig nagyon ügyesek voltak.
A 3. próbatétel az volt, hogy változzanak egy olyan virággá, mely a szereteté. Mindketten fehér rózsává változtak, mely a tisztaságot is jelképezte. Amikor visszaváltoztak, a király nagyon elégedett volt. Így szólt hozzá.
– Mivel jól teljesítetted a próbákat, megtaláltad a boldogság forrásait: a jóságot, kedvességet, szeretetet, ezért megjutalmazlak téged és a barátodat. Ma este bált rendezek, és ezzel szeretném támogatni a rászoruló embereket, és az árva gyerekeket is. Örömömre szolgálna, ha részt vennétek rajta.
– Persze, természetesen!- örvendeztek.
A király a báli ruháikról is gondoskodott. Meseszépen néztek ki. a nyitótáncot is ők kezdték el. Bogika olyan jól érezte magát, hogy örömében, hálája jeléül megpuszilta Brekit. Hát csodák csodája a béka daliás legénnyé változott. Elmondta a lánynak, hogy a neve Gertrúd és egy gonosz boszorkány változtatta békává és az átok akkor törik meg, ha egy kedves lány megcsókolja. A kastély is az övé volt, a király pedig az édesapja, aki mindent tűvé tett, hogy megtalálja elvesztett fiát. Apa és fia így találtak újra egymásra. Percekig ölelték egymást, sírtak örömükben.
– Drága Boglárka! Köszönöm, hogy megmentettél az átoktól.
– Kedves Gertrúd! Nagyon boldog vagyok, hogy visszanyerted a korábbi életedet.
Telt, múlt az idő, a fiatalok egymásba szerettek. A nagymamát is odavitték magukhoz. Hétországra szóló lakodalmat csaptak, még máig is élnek, ha meg nem haltak. Ajtajuk mindig nyitva állt a segítséget kérő emberek előtt. Aki nem hiszi, járjon utána!
2023.március 29-én boldogságórákat tartottunk iskolánk 2.c osztályában. Az első tavaszi hónap témája – nem véletlenül – az apró örömök élvezete. Ráhangolódásként relaxációval indult az óra, amely az apró örömökre, a jelen pillanat élvezetére épült. Miután beleéltük magunkat az óra témájába, rengeteg történet, napi apró esemény került terítékre. A délelőttünk folyamatos teendőjét is megbeszéltük a gyerekekkel: a „ Lelkes Lóri babszemek” (kukorica, gyöngy, kávészem…) a bal zsebből minden minket ért picike örömnél átkerültek a jobb zsebbe, természetesen külön-külön….. a 3. óra végén átszámoltuk, megbeszéltük kinek hány szem vándorolt át a jobb zsebébe és hogy milyen apró mozzanat, érintés… stb tud mosolyt csalni az arcunkra.
A második órában páros munkában, vegyes technikával készítettek a tanulók „Apró örömök” témakörben rajzokat , akár több részletben, a papír felosztásával. Nagyon kedves, igazán megható, átgondolt munkák születtek.
A harmadik óra az „Öröm árnyalatai” játékkal telt, ahol a gyerekek szemben álltak egymással és érzéseket mutattak be, amit a szemben lévő párjuknak ki kellett találnia. Végül pedig beszámoltak azokról az örömökről, érzésekről, ami miatt átkerültek egyik zsebből a másikba a babszemek…
Az órák nagyon jó hangulatban, örömmel teltek. Kíváncsian várjuk az áprilisi hónap témáját!
Az apró örömök élvezete
Megannyi apró, elsőre jelentéktelennek tűnő pillanat mögött fedezhetünk föl örömet, de ehhez meg kell tanulni a jelenben élni. A mi csoportunknak ez talán könnyebben megy, mert észleléssel, utánzással tanulnak fiataljaink. Az észlelés pedig legtöbbször a jelenhez vezet. A jelenben maradni azonban már erőfeszítést igényel. Nem egyszerű élvezni azt, ami már a miénk, hogy ne váljon megszokottá, természetessé.
Kipróbáltuk az öröm árnyalatait, megjelenítettük arcmimikával és megbeszéltük, hogy melyik érzést mikor szoktuk érezni. Különbség volt az örömteli arcok között, mint ahogy az örömet kiváltó okok között is. A legnehezebben az elégedettséget, a legkönnyebben az ámulatot tudtuk megjeleníteni az arcunkon.
Az apró örömök relaxációban visszaemlékeztünk egy olyan alkalomra, amikor igazán jól éreztük magunkat, egy olyan boldog pillanatra, amelyből többször is erőt meríthetünk, ha eszünkbe jut. Volt, akinek ez egy koncertélményhez kapcsolódó zene volt, másnak egy családi vacsora, volt, akinek az első repülős élménye ad erőt, vagy egy új ház vásárlása. A legmeglepőbb egy iskolai tanóra élménye volt, ahol a nagylány úgy érezte, hogy végre elfogadják és szeretik.
Boldog Dóra felhős napja igazi felfedezés volt számomra. A fiatalok a báb hatására szinte kisgyerekké változtak és boldogan válaszolgattak Dórának. Remek tanácsokkal látták el, hogy mi az, ami felvidíthatja az iskolában. Bátran válogattak a múlt eseményei és a jövő programjai között, és még a tanító néni is megtudhattta, ki miért szeret az iskolánkba járni. Népszerű a tankonyha, a kert, de a Boldogságórák is!
Március 20-án a Boldogság Világnapján össziskolai egész napos rendezvényt szerveztünk számos kreatív programmal, ahol tovább erősítettük társas kapcsolatainkat és lehetőséget adtunk iskolatársainknak is a vidámság megtapasztalására.
Beszélgetőkör: milyen apró dolgoknak tudunk örülni?
Relaxációs gyakorlat: Hervad a virágom, éled a virágom.
Mesére hívó mondóka.
Mese: A boldog halacska.
Vizuáis: Víz körforgása
Játék: Horgászat, édes- sós és sima víz kóstolása.
Zene, tánc: Imádok élni
Zárókör
Márciusban az apró örömöket helyeztük előtérbe. A hónapot az Apró örömök relaxációs gyakorlattal kezdtük, amit később többször megismételtünk. Több alkalommal kipróbáltuk az izmaink izolációját. Vizsgáltuk a 6 erényt és 24 erősségét, majd alliteráló nevek kitalálása után Örömteli Erősségparkot építettünk. Szemben állva egymással az öröm többféle árnyalatát jelenítettük meg magunkon, amit egymásnak visszatükröztünk. Közösen elkészítettük Lelkes Lóri Hetét. Ez egy apró örömökkel teli képzeletbeli hetirend, ami a valóságtól azért nem rugaszkodik el teljesen: mindnyájan a saját életünkből hozott példákkal, apró örömlehetőségekkel töltöttük meg a heti rutinunkat. Iskolánkban a Víz Hetét tartva, személyes találkozóval Smile-val, a mentőkutyussal, valamint egy erdei- és pályaorientációs vetélkedő kapcsán, illetve egy helyi gólyafészek örökbefogadásával is felelevenítettük életünk és lehetséges jövőképünk apró (és nem is olyan apró…) örömeit.