Ezt az órát pozitív gondolatokkal kezdtük: mi volt jó a hétvégén. Egy dicséretkörrel folytattuk a jó hangulatot. Majd pedig körbeadtunk egy tollat, ami a fantázia segítségével azzá változott, amit éppen a szomszédnak szertett volna adni a gyerek, hogy örömet szerezzen neki. Játszottunk még mutogatós játékot, mi okoz örömet, apró dolgok, mint pl. fagyizás. Egy apró örömök bingón bejelölhették az őket ért örömöket. Itt látták igázán, hogy mennyi mindennek lehet örülni, pedig eddig esetleg erre nem is úgy gondolt, mint örömforrásra, inkább természetesnek vette. Beszélgetéssel zártuk az órát. Mindenki annyit és azt mondott a témához, amit és amennyit akart. Kellemes hangulataban telt az óra.
Apró örömök élvezete
Az Apró örömök témakörében a Boldogságóra foglalkozást egy játékkal kezdtük. „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” kezdetű dalra körbe jártunk, amikor megállt a zene, tapssal jeleztem, hogy hány gyermek ölelje meg egymást. (1,2,3). Láttam néhány gyermek szemében egy kis meglepődést, amikor azt mondtam, hogy magukat öleljék meg, ha egyet mutatok. Kiemeltem, hogy magunkat is fontos szeretnünk. Ezt követően felajánlottam óvodásaimnak, hogy evezzünk el az „Apró örömök szigetére”. Megkértem őket, hogy csukják be a szemüket, képzeljék el, mi lehet ott és mondják el, mit látnak („a cicámat, kutyámat, a focimat, szivárványt”). Azok a gyermekek leptek meg a legjobban, akik egy korábban megélt boldog pillanatra emlékeztek („naplemente, erdő”). Megbeszéltük, hogy minden nap történnek velünk, olyan dolgok, amelyek örömet jelentenek a számunkra, és ebben az érzékszerveink vannak segítségünkre. A „Varázsdobozból” az öt érzékszervhez kapcsolódó tárgyak voltak (parfümös üveg, plüss cica, képes könyv, …), a gyermekek ügyesen kitalálták, hogy melyik érzékszervünket használjuk a tárgyakhoz kapcsolódó érzetek megtapasztalásához. A témához kapcsolódó mese bemutatását követő beszélgetésből kiderült, hogy mennyire empatikusak gyermekeink a fogyatékossággal élő emberek iránt (segítenének átmenni a zebrán annak a bácsinak, aki nem lát). Boldogságóra foglalkozásunkat a „Szeretet zuhany”c játékunkkal zártuk.
A hónap első óráját egy Boldog mondóka megtanulásával kezdtük. Miközben megtanultuk az örömsoroló mondókát mozgásos gyakorlatokat is végeztünk. Testileg- lelkileg is feltöltődtünk.
„Hogyan lehetsz bárhol,
és bármikor boldog?
Ha a napsugarad, a szívedben hordod!”
Így hangzottak a mondóka utolsó sorai. Beszélgetőkör segítségével felidéztük azokat a pillanatokat, amikor sikerült a napsugarat a szívünkben hordani. Ezek a pillanatok az apró örömök! Egymás figyelmébe ajánlottuk, hogy a mindennapjainkban ne felejtsük el észrevenni őket. Apró tárgyakat hoztam, amelyek apró örömöket idéztek. A következő órán meghallgattuk Bagdi Bella : Imádok élni című dalát A gyerekek kedves örömöket idéző , apró kacatokat hoztak el otthonról. Megosztották egymással, hogy milyen apró örömöket idéznek a tárgyak. Mivel nőnap közeledett ajándékot készítettünk A lányok a saját részükre rajzoltak egy virágot, a szirmaiba saját tulajdonságaikat írták. A fiúk kedves nő ismerőseiknek készítettek virágot.
A harmadik órán verseket olvastunk apró örömökről. Majd rövid történeteket olvastam Dániel András: Kicsibácsi és kicsinéni meg az Imikém című könyvéből. A gyerekek meglepődtek, hogy milyen hétköznapinak gondolt apróságoknak tudtak örülni a történet szereplői. Azt is megbeszéltük, hogy milyen stratégiát tudunk kialakítani az apró örömök tudatos észrevételére.
A hónap utolsó óráján meghallgattuk a Mondd hányszor című dalt. Inspirált minket ,hogy könnyen felidézhessük eddig átélt apró örömeinket. Szív alakú léggömbökre rajzoltuk apró örömeinket. Lufijainkat a szelek szárnyára bocsátottuk, hogy ezzel is örömet szerezzünk nektek!
Meixner Ildikó EGYMI Mohács Oldi Tagintézmény
A Boldogságóra keretében az „Apró örömök” témáját a víz világnapjához kapcsoltuk. A foglalkozás során a gyerekek játékos, élményalapú tevékenységeken keresztül tapasztalhatták meg a víz fontosságát és az apró örömök értékét. A programot kísérletezéssel kezdtük, amely során ételfestékkel színezett vízbe helyeztünk virágokat és zellerszárakat. A gyerekek érdeklődve figyelték meg, hogyan változik meg a növények színe, így közvetlen tapasztalatot szerezhettek a víz felszívódásáról. A kísérlet nagy izgalmat és rácsodálkozást váltott ki belőlük. Ezt követően mozgásos játékra került sor „Szabadulás a mocsárból” címmel. A gyerekek különböző felületű korongokon lépkedve jutottak át a „mocsáron”, miközben fejlődött egyensúlyérzékük és együttműködési készségük. A játék sok nevetéssel és sikerélménnyel járt. A kreatív tevékenységek során papírból vízcseppeket készítettek, amelyeket saját elképzeléseik szerint díszíthettek. Emellett „varázsvirágokat” is alkottunk: papírtörlőből kivágott virágokat színeztek meg filccel, majd zseníliadrót szár segítségével vízbe helyeztük őket. A gyerekek örömmel figyelték meg, ahogyan a víz hatására a színek elmosódnak és különleges minták jönnek létre. A foglalkozás során a gyerekek megtapasztalhatták, hogy a víz nemcsak létfontosságú, hanem örömforrás is lehet. A játék, az alkotás és a felfedezés élménye hozzájárult ahhoz, hogy tudatosabban figyeljenek a mindennapi apró örömökre.
Összességében egy vidám, élményekben gazdag foglalkozást valósítottunk meg, amely során a gyerekek aktívan, örömmel vettek részt minden tevékenységben.
A téma feldolgozását sok kis apró öröm felelevenítésével kezdtük, építve kis apró örömökre, amelyek kiemelkednek mindennapjainkból.
A foglalkozást óvodánk 70. jubileumi ünnepségének megünneplésére terveztem. Beszélgettünk az ünneppel kapcsolatos érzéseinkről, majd tárgyakat gyűjtöttünk amit a gyermekek a különböző érzékszervek képeihez helyeztek.
A betervezett páros játék nagyon tetszett a gyermekeknek, amelyben a feladatokat örömmel, fegyelmezetten, felszabadulva oldották meg. A mesét mindenki várja és figyelemmel hallgatják.
Örömke választása során rögtön volt jelentkező gyermek, akit társai körberajzoltak.
Örömmel színezték ki az apró örömök jelét.
A hónapban többször szóba került a hónap témája. Igyekeztük mind tanórán, mind a szabadidős tevékenységeink során örömöt okozni egymásnak és felfedezni a napi apróságokat, amiért hálásak lehetünk.
Ültettünk babot, tököt és virágmagokat és érdeklődve figyeltük növekedésüket, örömmel gondoztuk a kikelt növényeket.
Részt vettük iskolai versmondó versenyen, ahol már a felkészülés és maga a versenyen való eredményes fellépés örömmel töltött el mindannyiunkat. A víz világnapjára való közös részvétel, majd a Boldogság világnapján megtartott boldogságóra szintén örömforrást jelentett.
Kipróbáltuk az ölelés erejét, táncoltunk és énekeltünk Bagdi Bella Imádok élni dalára. Mindenki elmondta mit szeret magában, majd a mellette álló társában. Jó volt hallani, ahogy egymásnak pozitív tulajdonságokat mondtak és ezzel örömet okoztak.
A gyerekek begyakorolták és előadták Andersen: A rűt kiskacsa meséjét az évfolyamtársaiknak.
A márciusi óránk rendhagyó volt, hiszen tudásmegosztással egybekötött foglalkozás volt. Kollégák bejöttek, hogy megnézzék hogyan is zajlik egy ilyen óra. Részt vettek a meditációban is, és a feladatokban is.
Bevezetésképpen a hónap jeles ünnepeit említettük meg. Volt amit ők is tudtak, pl. Víz világnapja, hiszen erre is készültünk a napokban. 27-én volt a Boldogságóránk, melyhez a Színházi világnap köthető. Így kicsit mi is színészkedtünk. Kis cetlire felírt mindenki egy olyan tevékenységet, ami számára örömet okoz, vagy szépnek, értékesnek találja. Egy kosárba összegyűjtöttem és önként jelentkezéssel jöttek a gyerekek, hogy húzzanak egyet. Ezt el kellett játszani, mutogatással. A többiek kitalálták mi lehetett a papíron.
Majd beszélgettünk az örömről, boldogságról, érzésekről stb. Mindenki értékes, mindenki jó, szerethető. Fogadjuk el másokat is, magunkat is olyannak, amilyen.
Ezt követően a hónap dalát hallgattuk meg közösen.
Egy vezetett meditációban vettek részt ez után a gyerekek és a kollégák. Utána aki szerette volna, elmesélte mit látott, érzett.
Ez után egy gondolkodtató játék következett: Kérdéskártyák.
Párban, kis csoportokban megbeszélték a válaszokat, véleményt cseréltek. Majd megosztották mindenkivel.
Az óra végén kis rajzolásos, írásos feladat volt. Amit egy év adhat címmel. Évszakonként rajzolni, vagy írni kellett, kinek mi okoz örömet az adott időszakban.
Lezárásképpen kis útravalónak motiváló mondatokat kaptak a gyerekek.
A márciusi Boldogságóra témáját a Víz világnapjához kötöttük: a víz mint örömforrás. A foglalkozás célja: a gyerekek felismerjék a víz fontosságát a mindennapi életben; a hála érzésének erősítése, a környezettudatos szemlélet kialakítása, a pozitív érzelmek erősítése. A különleges napra kék színbe öltöztünk. Patakcsobogás hallgatása után a víz szerepéről beszélgettünk. Egy vizes kihívásban vettünk részt közösen: egy izgalmas videóban tesztelhettük tudásunkat, hogy mennyit tudunk az élet kincséről. Kreatív feladatban sem volt hiány: mindenki kapott egy csepp formájú papírt, amelyre ráírták, kinek milyen örömöt ad a víz vagy miért hálásak a vízért. Ezeket az öröm cseppeket felragasztottuk egy csomagolópapírra, amely most már mint „osztály-tenger” díszíti a termünk falát.
Márciusban boldogság világnapi programsorozatot hirdettem az apró örömök jegyében.
Az apró örömök témáról egy gyerekkori könyvélményem jutott eszembe, mely életreszóló hatással volt rám. Egy keresztrejtvény megfejtésének beküldése kapcsán nyertem ezt a könyvet. Életemben először és utoljára nyertem, de a legnagyobb dolgot: egy életreszóló játékot tanulhattam meg Eleanor H.Porter Az élet játéka című könyvéből, melynek lényege: örömre születtünk a világra!
Egy kétalkalmas projektet hirdettem meg az iskolában „Az olvasás mint flow-élmény ” címmel. Az alkalomra kedvenc könyvvel kellett érkezni. Elmeséltem ezt a meghatározó könyvélményemet és beszálgettünk arról, hogyan válhat magával ragadó élménnyé egy könyv és ki miért hozta el magával éppen azt a könyvet, miért volt rá nagy hatással. Nagy érdeklődés övezte a projektet, sokan ellátogattak, azok is, akik eddig annyira nem kapcsolódtak be a boldogságórákba.
A második alkalmat Kiss Panka Luca diáknagykövet tartotta. Interaktív játékos módon azonosulhattunk kedvenc könyvhősünk erősségeivel és elgondolkodhattunk azon, mi lenne életünk könyvének a címe. Gyakoroltuk a szuperhős légzést is!
A boldogság világnapja előtti napon rendhagyó boldogságórás zumbát hirdettem. Képzett zumba oktató érkezett az iskola tánctermébe és felpezsdített bennünket! Megtapasztalhattuk a zene és a táncos mozgásforma segítségével a mozgás boldogító, felszabadító, magávalragadó élményét közösségben!
Március 20-án pedig sikerült első alkalommal városi szinten boldogságnapot szerveznem. Az alkalomra sokan ellátogattak és pozitív élményekkel távoztak nagy örömömre!
Sikerült megvalósítanom a célomat: szívvel-lélekkel ,közösségben, megálltunk egy pillanatra! 🙂