Ebben a hónapban még több alkalommal „boldogságoztunk”, mint a szokásos heti egy.
A Veszprémi pályázaton részt vettünk, és nagy örömünkre kiállították a mi csodaszép képünket is, amit a nagycsoportosokkal készítettünk. Néhányan rész is vettek a megnyitón, és nagy élményekkel tértek haza onnan.
Volt egy nyílt napunk is az óvodában, ahol néhány játék, relaxációs gyakorlat erejéig bepillantást nyújtottunk a leendő szülőknek és gyerekeknek a Boldogságóra hangulatába, majd a „Jól érzem magam boogie” zenére együtt táncoltunk néhányukkal.
20-án a csoportunk megünnepelte a Boldogság világnapját. Ezen a napon átmentünk a másik csoportba, táncoltunk velük Bagdi Bella: Jobb veled a világ zenéjére, valamint vittünk ajándékba nekik egy papír szívecskét, amit hazavihettek a gyerekek és az óvoda dolgozói. Csoportunkba is készítettek a gyerekek szüleiknek, testvéreiknek, nagyszüleiknek rajzot, szívecskét, amivel aznap meglephették szeretteiket, és egy nagy öleléssel átadhatták számukra.
Ezeken kívül a heti foglalkozásainkon sokat játszottunk, relaxáltunk, beszélgettünk. A meséket nagyon szeretik a csoportunkban a gyerekek. Boldog Dóra és a gyertya hangulata, a mese elvarázsolja őket. Megismerkedtünk Pillanatkapitánnyal a „Pillanatkapitány és kóborló” c. mese révén, és kipróbáltuk az elemlámpás játékkal a fókuszálást, beszélgettünk róla, hogy hogyan tudunk hatásosan egy dologra figyelni, megélni a pillanat örömét.
„Az öröm forrása” c. mese utáni beszélgetés folytatásaként játékot játszottunk, az „Itt a láda mi van benne..” dal közben körbe adjuk a kincsesládát, akinél megáll, az a gyerek elmondja az aznapi örömét. Elmeséltem még „A tizenkét hónap” c. mesét is, és sokat beszélgettünk az apró örömök fontosságáról, hogy Micimackó mit ért azalatt, hogy:
„Néha a legkisebb dolgok foglalják el a legtöbb helyet a szívedben.”

Ráhangolás: Bagdi Bella Imádok élni című dalával hangolódtunk a tevékenységre, amely hallgatása során a gyerekek szabadon mozogtak, táncoltak.
Bevezetés: Egy rövid beszélgetőkörrel vezettük be a témát, amely során a gyerekek egy filc szivet adtak körbe, és elmondták, hogy minek szoktak örülni.
A téma kifejtése: Elolvastam a gyerekeknek Nemes Nagy Ágnes Mennyi minden című versét, majd arra kértem őket, hogy a kijelölt kincsesládába rakjanak képzeletben olyan apróságokat, ami nem nagy érték, de mégis örömet szerez számukra. Ilyenek kerültek a ládába: egy szép kavics, egy csodaszép pillangó, anya finom sütije stb. A kincsesláda úgy megtelt, hogy alig bírtuk el! 🙂
Befejezés: A tevékenység végén többször is elmondtuk az örömmondókát, amelyet mozgással kísértünk.

A világ tele van kincsekkel. Mitől lesz valami értékes?
A gyerekek elhozták az óvodába a kedvenc játékukat és elmondták, hogy miért arra esett a választásuk. „Nekem azért, mert a beszélő bagoly tanít románul. Nekem ez a kedvenc fa kirakóm. Nekem ez a kedvenc alvókám. Motrozni fogok, ha nagy leszek! Anyuval készítettük ezt a papír kukkert! Minden nap kirakom ezt a kirakóst! Ebből a kis könyvből szokott Bence a
testvérem olvasni nekem!”

MÁRCIUS: APRÓ ÖRÖMEINK FELFEDEZÉSE

A foglalkozások során a gyermekek nyitottan és érdeklődően kapcsolódtak ehhez a témához. Saját élményeikre támaszkodva, kisebb segítséggel meg tudták fogalmazni, mi okoz számukra örömet, mitől érzik magukat boldognak. Játszottunk „Fejezd be a mondatot!” játékot is. A mondatot így kezdtem: „Annak is tudok örülni, amikor…”. A gyerekek elgondolkodtak, töprengtek, és felidézték korábbi, számukra örömteli pillanataikat.
Kértem a gyerekeket, hogy válasszanak egy színt, amely számukra az örömöt jelképezi. A választásokból kiderült, hogy az öröm számukra leginkább a sárga, narancssárga és világos rózsaszín árnyalataival azonosítható, így vizuálisan is láthatóvá vált, hogyan képzelik el a saját örömüket.
A közös beszélgetések és az élménymegosztás erősítette a csoportkohéziót, a gyerekek figyelmesen meghallgatták egymást, és többen spontán módon reagáltak társaik élményeire, visszakérdeztek. A pozitív visszajelzések és megerősítések hozzájárultak az önbizalmuk növekedéséhez.
A tevékenység során különösen jól működött, amikor mozgás, játék vagy dramatikus elemek is megjelentek, ezek segítették az élmények mélyebb átélését. Néhány visszahúzódóbb gyermek esetében több egyéni bátorításra volt szükség, hogy megnyíljanak.
A zene oldott hangulatot hozott. Meghallgattuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek c. dalát. Készítettünk két nagy szívet, amelyekbe összegyűjtöttük a boldogságot hozó dolgokat, majd a gyerekek rajzban is kifejezték az ezzel kapcsolatos érzéseiket. Megfigyeltük és megbeszéltük a rövid ideig tartó, múló örömök és a tartósabb boldogság közötti különbségeket.
Játszottunk „szeretetalagutat” is, a gyerekek egymással szemben sorba álltak, így egy alagutat alkottak, amelyen egy-egy kisgyermek lassan átsétált. Közben a többiek kedves szavakkal, dicséretekkel és simogatással fordultak felé, ezzel fejezve ki szeretetüket és elfogadásukat. A tevékenység oldott, meghitt hangulatot teremtett, és jól látható volt, hogy a gyerekek örömmel adtak és fogadtak pozitív visszajelzéseket.
A hónap végén leltároztunk és olyan eseményeket, tárgyakat, alkalmakat, pillanatokat gyűjtöttünk össze, ami a csoport minden tagjának egyszerre szerzett örömet. (kinyílt a hóvirág az óvoda udvarán, közös séta, robotikafoglalkozás a könyvtárban, apák napi közös játszódélután, zászlólengetés, lekvármajszolás, kidobó játék a tornateremben, vizes kísérlet papírvirággal, pizsama parti az oviban)
Összességében a téma feldolgozása támogatta az érzelmi nevelést, az empátia fejlődését és a pozitív énkép alakulását. A jövőben érdemes lesz a témát többször visszahozni, illetve a mindennapok során is tudatosan ráirányítani a figyelmet az apró örömök felismerésére és megélésére.

A boldogság egyik legfontosabb összetevője az a képesség,hogy élvezni tudjuk életünk pozitív élményeit
Célunk volt hogy az öt érzékszerv által nyújtott kellemes érzetek a mindennapokban rejlő kis örömforrások megtapasztalása
A gyerekek elmondták hogy mik azok a dolgok,amelytől úgy érzik hogy szebb a világ
Játszottunk:Mi van a takaró alatt? tapogatós játékot
Örömöleléssel átadtuk egymásnak a boldogságot
Csoportban készült képeket nézegettünk és elmondták hogy miért mosolyognak rajta

Az Apró örömök témakörében a Boldogságóra foglalkozást egy játékkal kezdtük. „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” kezdetű dalra körbe jártunk, amikor megállt a zene, tapssal jeleztem, hogy hány gyermek ölelje meg egymást. (1,2,3). Láttam néhány gyermek szemében egy kis meglepődést, amikor azt mondtam, hogy magukat öleljék meg, ha egyet mutatok. Kiemeltem, hogy magunkat is fontos szeretnünk. Ezt követően felajánlottam óvodásaimnak, hogy evezzünk el az „Apró örömök szigetére”. Megkértem őket, hogy csukják be a szemüket, képzeljék el, mi lehet ott és mondják el, mit látnak („a cicámat, kutyámat, a focimat, szivárványt”). Azok a gyermekek leptek meg a legjobban, akik egy korábban megélt boldog pillanatra emlékeztek („naplemente, erdő”). Megbeszéltük, hogy minden nap történnek velünk, olyan dolgok, amelyek örömet jelentenek a számunkra, és ebben az érzékszerveink vannak segítségünkre. A „Varázsdobozból” az öt érzékszervhez kapcsolódó tárgyak voltak (parfümös üveg, plüss cica, képes könyv, …), a gyermekek ügyesen kitalálták, hogy melyik érzékszervünket használjuk a tárgyakhoz kapcsolódó érzetek megtapasztalásához. A témához kapcsolódó mese bemutatását követő beszélgetésből kiderült, hogy mennyire empatikusak gyermekeink a fogyatékossággal élő emberek iránt (segítenének átmenni a zebrán annak a bácsinak, aki nem lát). Boldogságóra foglalkozásunkat a „Szeretet zuhany”c játékunkkal zártuk.