A Víz Világnapjára közös kis akváriumot készítettünk halacskákkal csoportmunkában a közös munkában kiteljesedett az osztály ,minden kis gyerek boldog volt,örült a szèp,kis alkotásnak.Sokat beszélgettünk a vízről ,hogy takarékoskodni kell vele ,valamint,hogy az élet mennyire fontos lételeme.
Apró örömök élvezete
Március témaköre
márc. 30.
Apró örömök élvezete
A boldogságórát megelőzően kirándultunk egy jót a falu határában található Zala folyóhoz. Célom az volt, hogy az egészséges mozgáson kívül megtapasztaljuk érzékszerveink segítségével a természet szépségeit. Tanítványaim a séta közben hangosan rácsodálkoztak a növényekre, állatokra, természeti jelenségekre stb… Természetesen gyűjtöttünk terméseket is, melyeket felhasználunk majd technika és rajzórán. Mivel jól sikerült a kirándulásunk, ezért a boldogságórán már kellő mértékben motiváltak voltak a gyerekek.
1.) Mozgással kísért dal éneklése a testrészekről, érzékszervekről: (A fejem, a vállam, a térdem, a bokám, a szemem, a fülem, az orrom, a szám…) Körben állva egyre gyorsabban énekeljük és mutatjuk a megfelelő testrészt vagy érzékszervet.
2.) Beszélgetőkör:
Emlékezzetek vissza arra, hogy a séta alkalmával milyen apró örömforrást fedeztetek fel! Egyéni észrevételek elmondása. pl.: ibolya illata, folyó (vízmorajlás), pipitér, jácint (szín, illat), madár (csicsergés), stb…
3.) Apró örömök:
a) Rajzoljátok le egyénileg, hogy milyen örömök értek benneteket márciusban!
b) Hallgassuk meg közben Bagdi Bella: Imádok élni című dalát!
4.) Örömmeditáció
Az eltérő képességű gyerkőcök a csoportokban remekül együttműködtek az órán, folyamatosan segítették egymást a különböző feladatok és játékok oldása közben.
A tanítványaim felszabadultak és vidámak voltak az órán. Nagyon boldog voltam, hiszen az óra végén sok jutalomkártyát osztottam ki.
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
Foglalkozás címe: „A hétköznapi dolgok is különlegessé válnak, ha kíváncsisággal és csodálkozással tekintesz rájuk.” Maybell Eequay
Apró örömök élvezete
Foglalkozásvezető: Lőrincz Norbert, kollégiumi nevelőtanár
Foglalkozás időpontja: 2026. 03. 19., 20h
Helyszíne: M. 19. 3. emelet, 316-os tanulószoba
A foglalkozásra való motiválódásként ötletbörzét tartottunk. A résztvevők első feladata volt meghatározni:
Mit gondolnak arról, mik tartoznak az apró örömök közé? (Legalább hármat fel kellett sorolniuk.)
Ezt követte egy rövid tanári magyarázat – PPT-n kivetítve – Dr. Sonja Lyubomirsky az apró örömök fontosságáról írt tanulmányából pár gondolat.
A PPT-ből azt is megismerték kollégistáink, hogy boldog életünk kialakításához figyelemre és önismeretre van szükségünk, hiszen az önmagunkra fordított figyelem nagyon fontos ahhoz, hogy kiderüljön mi a jó nekünk.
Majd egy táblázatot kellett kitölteniük, amin különböző pesszimista állításban kellet meglátniuk az apró örömöt. Ötletesen, jó humorral oldották meg ezeket is.
Utolsó feladatuk is játékosan telt: Egy brit közvélemény-kutatásban arról kérdezték az embereket, szerintük melyek az élet legjobb és legpozitívabb apró örömei. Saját véleményük alapján be kellett számozniuk 1-10-ig az állításokat.
Több területen volt egyezés, mikor összevetették az eredeti kutatási eredményekkel.
A foglakozás vége előtt mindenki elmondhatta, szerinte mire volt jó ez a csoportos együttlét.
Tartalmas válaszokat kaptam a feladatokkal kapcsolatban. Örömömre szolgált, hogy igazán apró dolgoknak is tudnak örülni az életükben.
Ügyesen dolgoztak az ezekkel kapcsolatos feladatokban.
Készítette: Lőrincz Norbert, kollégiumi nevelőtanár
Ebben a hónapban az „Apró örömök” témáját dolgoztuk fel a 3–4 éves korosztállyal, melyet kiegészítettünk a március 15-éhez kapcsolódó gazdag érzelemvilággal, a Boldogság világnapjával, a víz világnapjával, valamint a húsvéti készülődés örömteli hangulatával is.
A beszélgető kör során egy plüss segítségével minden gyermek elmondhatta, mi tette őt boldoggá. A kicsik örömmel osztották meg élményeiket, és már ekkor megjelentek olyan érzelmek is, mint a szeretet, az öröm és a büszkeség. Ezekre az érzésekre építve beszélgettünk a március 15-éhez kapcsolódó élményekről is. A gyerekek megismerkedtek az ünnep hangulatával: zászlókat néztünk, kokárdát készítettünk, és egyszerű formában beszélgettünk arról, milyen érzés egy közösséghez tartozni. A hangsúly az érzelmeken volt, az összetartozás, a közös élmény és az ünnep öröme került előtérbe.
Elmeséltem Bezzeg Andrea: Újra együtt! című meséjét. A hónap során nagy hangsúlyt kapott a közös játék és az együtt töltött idő öröme. Építőkockákkal közösen alkottunk. Tornyokat építettünk, egyet Pirinkónak, egyet Góliátnak. Ehhez kapcsolódva beszélgettünk a barátságról is. Mozgásos játékokat játszottunk zenére, amelyek felszabadult, vidám hangulatot teremtettek. A gyerekek megtapasztalhatták az együttműködés és a közös tevékenységek örömét. Hallgattuk az apró örömök élvezete hónap dalát (Bagdi Bella: Imádok élni a Jobb Veled a Világ Boldogság című albumról.)
Különleges élményt jelentett számunkra a Boldogság Világnapja, amelyet egy közös, szeretetteljes kezdeményezéssel ünnepeltünk meg. A gyerekekkel együtt körbejártuk az egész óvodát, ellátogattunk minden csoportba, és akivel csak találkoztunk, azt egy kedves öleléssel köszöntöttük. Ez a megható és örömteli élmény nemcsak a mi csoportunknak, hanem az egész óvoda közösségének mosolyt csalt az arcára, és erősítette az egymás iránti elfogadást és szeretetet.
A természetben tett sétánk során a tavasz jeleit figyeltük meg. A gyerekek lelkesen keresték a virágokat, rügyeket, és örömmel fedezték fel a környezetük apró szépségeit. Ezeket az élményeket később alkotásban is megjelenítettük, így a természethez kapcsolódó örömök is megerősítést kaptak. Játszottunk az érzékszerveinkkel! Babot csíráztattunk, melynek fejlődését folyamatosan nyomon követhették! Ez is hozzá tartozott a mindennapi apró örömeinkhez! A Víz Világnapja remek alkalom volt arra, hogy a 3–4 éves gyerekek játékosan ismerkedjenek a vízzel. Egyszerű kísérletekkel, például mi süllyed el és mi úszik a vízen stb. Ezek az apró élmények nemcsak szórakoztatóak voltak, hanem segítették a tapasztalati tanulást és a víz szeretetének, megbecsülésének kialakulását is.
A hónap végén a húsvéti készülődés került előtérbe, amely különösen nagy izgalmat és örömet jelentett a gyermekek számára. Beszélgettünk a húsvéti hagyományokról, majd közösen tojásokat festettünk. A tojásfestés során a gyerekek szabadon alkothattak, válogathattak a színek között, és nagy lelkesedéssel díszítették saját húsvéti tojásaikat. Ez a tevékenység nemcsak az alkotás örömét adta meg számukra, hanem az ünnepre való ráhangolódást is segítette.
Külön figyelmet fordítottunk egymásra is: beszélgettünk a kedvességről, és arról, hogyan tudunk örömet szerezni társainknak. A gyerekek mosoly-kártyákat készítettek, amelyeket egymásnak ajándékoztak, ezzel is erősítve a csoporton belüli pozitív kapcsolatokat.
A hónapot közös élménymegosztással zártuk, amelynek során elkészítettük az „öröm napocskát”. A nap sugarai ezúttal nem rajzokkal teltek meg, hanem a gyermekek szavaival: mindenki elmondhatta, mi okozott számára örömet ebben az időszakban. Én, mint óvodapedagógus, ezekből a megfogalmazott élményekből építettem fel a közös „napocskát”, így a gyerekek saját gondolatai és érzései kerültek a középpontba. Ez a módszer lehetőséget adott arra, hogy a még rajzban nehezebben kifejező gyermekek is sikerélményhez jussanak, és megéljék, hogy az ő örömük is fontos és értékes. A hónapot vidám zenés mozgással zártuk, amely méltó lezárása volt ennek az élményekben gazdag hónapnak.
A gyerekek végig aktívan, örömmel vettek részt a tevékenységekben. Mindezek által gazdagodott érzelmi kifejezőkészségük, nyitottabbá váltak egymás felé, és egyre tudatosabban vették észre a mindennapok apró, mégis fontos örömeit.
Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
Március hónapban az apró örömök élvezetével foglalkoztunk. Azzal, hogy hogyan vehetjük észre az életünkben, milyen formában találkozhatunk vele. A foglalkozást egy témára hangolódó beszélgetéssel indítottuk, és kerestünk minél több apró örömöt a mindennapjainkban. A gyerekek megosztották, hogy mik voltak az első gondolataik a témával kapcsolatban. Ezt követően a „Boldog mondókát” mondtuk el többször egymás után mozgással kísérve. Megbeszéltük azt is, hogy a négy évszak során melyik évszak milyen apró örömöket tartogat számunkra. A következő feladatban egy ábrát készítettem nekik amely egy nagy körből állt, mely cikkekre volt bontva (ízlelés, szaglás, hallás, látás, tapintás). Arra kértem őket, hogy próbáljanak meg írni vagy rajzolni olyan dolgokat, tevékenységeket, melyek ezekhez az érzékelésekhez tartoznak. A gyerekek nagyon kreatívak voltak az ötletek terén és sokat nevettek a feladat elvégzése közben. Ezt követően két játékos feladatot csináltunk a táblán, az egyik az apró örömök érzékszervek szerinti különválogatása volt, a másik pedig egy szókereső, ahol elbújtak az apró örömök a gyerekek pedig megkeresték őket. A foglalkozást egy relaxációs feladattal zártuk le. Felolvastam nekik az „Apró jó dolgok- reboot az agynak” című „mindfullness” gyakorlatot. Valakinek sikerült nagyon jól ráhangolódnia, valakinek egy picit nehezebben ment. A jövőben szeretnék még több relaxációs gyakorlatot beépíteni a hétköznapokba, mert úgy látom ez nagyon hasznos számukra.
Ebben a hónapban a fő fókuszunk az apró örömök élvezete volt, ami segített a gyerekeknek abban, hogy ne csak a jövőbeni nagy eseményektől várják a boldogságot, hanem tanulják meg értékelni a jelen pillanatot is. A hónapot Nemes Nagy Ágnes Mennyi minden című versével indítottuk, amiről közösen beszélgettünk: rájöttünk, hogy a világ tele van kincsekkel, csak nyitott szemmel kell járnunk. Készítettünk egy közös rajzot is: egy óriási papíron körberajzoltunk egy gyermeket, majd odaírtuk a testrészekhez, hogy ki mit szeret magában. Nagy sikere volt az „Egy ölelés ereje” játéknak, ahol a megadott számok alapján hol saját magukat, hol a társaikat ölelték meg a gyerekek. A Szeretetkörben minden gyermek megfogalmazta, mit értékel önmagában és a mellette ülő társában, ezzel láthatóan erősítették az egymás iránti bizalmukat. A Képes képzelet gyakorlat során a gyerekek színes fotók közül választották ki azt az egyet, amely a leginkább lenyűgözte vagy ámulattal töltötte el őket. A feladat végén megbeszéltük, miért éppen az adott kép „szólította meg” őket, így segítve a szépség és a kiválóság egyéni szempontok szerinti felismerését és értékelését. A tornaszobánkat a Boldogságfokozó stratégiák élményparkjává alakítottuk át, ahol a gyerekek egy képzeletbeli sétát tettek. A vezetett túra során minden állomáson más-más boldogságfokozó játékot próbáltak ki, miközben hangsúlyoztuk, hogy nincsenek rossz válaszok, hiszen minden megélt pillanat és egyéni tapasztalat értékes.
Jánossomorjai Aranykapu Óvoda Újrónafői Tagóvodája
Téma: Kincskeresés a hétköznapokban – Mik az én apró örömeim?
Cél: A pozitív események észrevétele, az optimistább szemléletmód és a hála érzésének alapozása.
Tevékenységek:
Ráhangolódás (Relaxáció): Foglalkozásunkat Bagdy Emőke ajánlása alapján egy rövid, csendes relaxációval kezdtük. A gyerekek becsukott szemmel, a légzésükre figyelve „befogadták a napsütést és a nyugalmat” a szívükbe.
Beszélgetőkör: Megbeszéltük, hogy az öröm nem csak óriási dolgokat jelenthet (mint a születésnap), hanem apróságokat is: egy mosolyt, egy finom almát, vagy ha sikerült bekötni a cipőnket.
Az Apró Örömök Vára: Közösen felépítettük a csoport „örömvárát” (DUPLO építőkockákból). Minden egyes „tégla” elhelyezésekor a gyerekek megneveztek, majd lerajzolták egy-egy apró dolgot, ami aznap boldoggá tette őket.
Alkotómunka – „Szívküldi” meglepetés: A gyerekek szívecske alakú kartonokra rajzolták le egy-egy választott „meglepetés örömüket”. Ők dönthették el, hogy a rajzot kinek szánják: egy óvodai barátjuknak vagy a családtagjaiknak. Elrejthették annak zsebébe, kabátjába stb.
Fejlesztési terület: Érzelmi intelligencia, verbális kifejezőkészség, finommotorika, döntésképesség figyelem fókuszálása a pozitívumokra.
Tanulság: A sok kicsi öröm összeadódik, és egy erős, stabil várat alkot bennünk, ami megvéd a szomorúságtól.
Zárás: A szív-ajándékok átadása, a szeretet és az öröm továbbadása.
A boldogság és az öröm gyakran a legegyszerűbb pillanatokban jelenik meg, különösen a gyerekekkel töltött időben. Egy közös játék, egy nevetés vagy egy ölelés is elég ahhoz, hogy igazán boldognak érezzük magunkat. A gyerekek segítenek észrevenni a világ apró csodáit, és emlékeztetnek arra, hogy az öröm sokszor bennünk van. Velük együtt megélni ezeket a pillanatokat különleges és szívből jövő érzés.Az öröm ott van a mindennapok apró pillanataiban, csak észre kell vennünk.
Egy mosoly, egy kedves szó vagy egy ölelés is képes beragyogni a napunkat.
Az öröm nem mindig nagy dolgokból fakad, gyakran a legegyszerűbb élmények hozzák el.
Ha megosztjuk másokkal, az öröm megsokszorozódik.
Minél többször figyelünk rá, annál könnyebben talál ránk újra és újra.
Örülök a télnek,
örülök a nyárnak,
friss tavaszi szélnek,
őszi lombhullásnak,
hogyan lehetsz bárhol,
és bármikor boldog?
ha a napsugarad,
a szívedben hordod!
Az e havi feladatok közül a kakukktojásost választottuk.
Közösen kezdtük az érzékszervek felsorolását, átbeszélését. A feladatvégzés eleje nehézkesebb volt a gyerkőceinknek, de a végére egészen belejöttek és élvezettel színezték ki a végén a kis emberüket.
A márciusi hónap témája az „Apró örömök élvezete” volt, amely számtalan meghitt és vidám
pillanatot hozott a csoport életébe.
A gyermekekkel közösen fedeztük fel, hogy a boldogság
gyakran a legegyszerűbb, hétköznapi dolgokban rejlik. A mindennapok történései
természetes módon kínálták ezeket a helyzeteket, mi pedig igyekeztünk ráirányítani a
figyelmet ezekre az apró, mégis jelentős pillanatokra.
A tavasz beköszöntével újra sok időt tölthettünk a természetben, melynek közelsége számos
pozitív élményt nyújtott. Érezhettük a napsütés melegét, a hallhattuk a madarak csicsergését,
valamint végre megláthattuk, hogy az elültetett magokból milyen gyönyörű tulipánok nyíltak
ki, illetve fejlődésnek indult a saláta és a káposzta is. Az apró élőlények, a bogarak
megfigyelése nagy lelkesedést váltott ki a gyermekekből.
Március 20-án a Boldogság világnapja alkalmából szerettünk volna, hogy az emberek a
hétköznapi rohanásból kiszakadva egy pár percre megálljanak és boldoggá tegyük őket, így
szívecskéket osztogattunk a városban. A készülődés már önmagában is nagy örömöt jelentett,
a gyermekek lelkesen rajzolták és vágták ki a szívecskéket. Amikor útnak indultunk, izgalom
és várakozás töltötte el őket, hiszen szerették volna ezeket átadni másoknak, mosolyt csalva
ezzel az emberek arcára. Volt, aki kezdetben bizonytalanságot érzett, ám ahogy
megtapasztalták az emberek nyitottságát, kedvességét, ez az érzés fokozatosan átalakult
lelkesedéssé, örömteli várakozássá. Néhány járókelővel beszélgetésbe elegyedtünk, akik
pozitív visszajelzéseikkel megerősítették, mennyire jól esett nekik ez a kedves gesztus. A
gyerekek így saját élményükön keresztül tapasztalhatták meg, hogy nemcsak kapni, hanem
adni is milyen jó érzés, és ezzel együtt maguk is örömet élhetnek át.
A hónap során két előadáson is részt vettünk, amelyek egyaránt maradandó élményt
nyújtottak a gyermekeknek. Egy húsvéthoz kapcsolódó bábjátékot, valamint a víz világnapja
alkalmából, egy interaktív előadást tekintettünk meg. Nemcsak önmagában az esemény,
hanem az abba történő bekapcsolódás, az aktív részvétel mind vidám pillanatokkal volt teli.
Előbbieken kívül a reggelenkénti spontán szerveződő „piknikezések” a csoportszoba
szőnyegén, az egymásnak való rajzolás, a legóhajó- építés szintén boldogsággal töltötték el a
gyermekeket.
A téma kapcsán megismerkedtünk Góliát és Pirinkó, a két jó barát történetével, amely
nagyon jól rávilágított arra, mennyi apró dolog okozhat örömet a mindennapokban. A mese
hatására a gyermekek könnyebben megfogalmazták saját élményeiket is. Többen örömmel
mesélték el, mi tette őket boldoggá:
– „Anyukám horgolt nekem egy plüss delfint.”
– „Együtt sétáltunk anyukámmal, apukámmal és a két testvéremmel a városban.”
– „Reggel az anyukám segített nekem beágyazni.”
– „Tegnap együtt sütöttem az anyukámmal.”
– „Folyamatosan hallom a madarak hangját.”
– „Kaptam apukámtól egy kapibara plüsst.”
– „ X, segített bekötni a cipőmet, mert én még nem tudom, és ez nagyon jól esett
nekem.”
A válaszokból jól látható, a csoportunkba járó gyermekek képesek meglátni az örömteli
pillanatokat a mindennapokban, és ezek leginkább a szeretetteljes kapcsolatokhoz, a közös
élményekhez kötődnek.
Ebben a hónapban csoportunk életében változás történt. Az egyik kislány elköltözött a
nagymamájához, mely érzékenyen érintette a gyermekeket, de a beszélgetések hatására
megértették, mennyire jó dolog, hogy végre együtt lehet az egész család. Sokat beszélgetünk
azokról az örömteli pillanatokról, melyeket ő szerzett nekünk.
Az apró örömök a mindennapjaink része, csak rajtunk áll, hogy észrevegyük és értékeljük
őket.