Az élet apró órömeit a mindennapi életben fedezzük fel és ne vegyük természetesnek. A gyerekek számára a legapróbb tárgyak és pillanatok azok amelyek számukra a legnagyobb örömet szerezheti. például: az udvaron talált kavicsok, tollak, ölelés stb.
A pozitív emlékek vissza emlékezésével és felelevenítésével újr átélik az apróbb örömöket. A siker utáni önelismerés és ünneplés átélése. A mások sikereinek való közös örömök átélése.
Apró örömök élvezete
I. Bevezetés: – Relaxációs gyakorlat: „Dagasztás” (24.)
– Gyerekdal: Bagdi Bella: Imádok élni (Máskor is.)
II. Főrész: Ráhangoló gyakorlat: Problémafelvetés:
– Ötletbörze. –Mi az, amiért azt mondhatom, hogy „Imádok élni!”? Milyen érzések okozzák? Mi okozhat, örömet, boldogságot?
Téma megbeszélése, feldolgozása:
Célkitűzés: Beszélgetés a témakörről. „Tudtad?”
Téma feldolgozása:
– „Apró örömök” asszociációs lánc-gyakorlat.
Véleményformálás:-Melyik tetszett? Miért?
– Állókép készítése a szószerkezetekhez.
– „Lelkes Lóri hete” gyakorlat.
Hetirend elkészítése, benne az apró örömökkel.
III. Befejezés: – „Örömkereső séta-mozdulj ki!” gyakorlat.
– Meditációs gyakorlat: örömmeditáció.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A márciusi boldogságórákon az Apró örömök élvezetéről beszélgettünk a gyerekekkel. Közösen gyűjtöttünk olyan apró, de mégis örömteli örömforrásokat, melyek naponta körülvesznek bennünket. Mindenki mondott valamit, aminek nagyon örült. Az örömkereső nagyítóra örömforrásaikat rajzolták le. Olyan szép dolgokat, melyek jó érzésekkel töltötték el őket, amikre rácsodálkozhattak. Az öröm forrása c. történetet feldolgoztuk a kérdések és feladatok segítségével, majd lerajzolták Éda álmát az Öröm forrásáról. A hónap nevezetes napjairól is megemlékeztünk:
• 8-án a Nemzetközi Nőnap alkalmából kézműveskedtünk, majd a fiúk versekkel és virággal köszöntötték a lányokat.
• 17-én A alvás világnapján beszélgettünk a jó alvás és az alvási idő fontosságáról és megnéztük a Mese a kislajhárról, aki nem akart aludni c. történetet.
• 20-án a Boldogságóra világnapján egész nap boldogok voltunk.
• 22-én A víz világnapján rajzokat készítettünk vizeink megóvásáról.
• 17-21-ig bekapcsolódtunk a 15. Happy-hét programjaiba is, mely a tiszta ívóvíz fogyasztását népszerűsítette a cukros üdítőkkel szemben.
• 24-28-a között 10. alkalommal került megrendezésre iskolánkban a Digitális témahét. A hét során a digitális technológiai eszközöket még hatékonyabban alkalmaztuk az órákon és felhívtuk a gyerekek figyelmét a biztonságos internethasználat fontosságára is.
Keresni egy szép felhőt, kutyát sétáltatni, cicát simogatni vagy focizni egy jót. Ezekben a tevékenységekben találnak a gyerekek örömöket.
Márciusi foglalkozásunkat Bagdi Bella: Imádok élni c. dalának meghallgatásával kezdtük.
A témát az „Érzékszervek” játékkal vezettük be. Az öt érzékszervhez kapcsolódva mondtunk különböző megállapításokat: olyan dolgokat, amiket szívesen látunk, hallunk, tapintunk, szagolunk és ízlelünk. Vagyis olyan dolgokat soroltunk fel, amelyek általában örömmel töltenek el minket. Sokan említették, hogy a szívünket is eltölti egy csomó olyan érzés, amely örömforrás lehet (pl. a szeretet, egy kedves élmény is okozhat örömet).
Ezután elmeséltem nekik Bezzeg Andrea Újra együtt című meséjét, amelyet a tankönyv kérdéseinek segítségével meg is beszéltünk.
Az óra elején megbeszéltek alapján közösen elkészítettük ÖRÖMKÉT.
Örömöleléssel fejeztük be ezt a boldogságórát.
Fazekas József Általános Iskola
Márciusban nagy izgalommal vártuk két új „osztálytársunk” érkezését.
Először Szívmanó költözött be hozzánk a nyugilégzés kártyák által. A gyerekek nagy örömmel vették kezükbe a kártyákat, a kedves kis manó azonnal belopta magát a szívükbe. Mindenki ki szerette volna próbálni az összes kártyát, először az ujjvezetős kártyákat próbálgattuk, kb. fél órán keresztül gyakoroltuk a tudatos légzést. El is fáradtunk rendesen! Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy ezt természetesen nem kell ilyen intenzíven gyakorolni… Összegyűjtöttük azokat a helyzeteket, amikor segítségért fordulhatunk Szívmanóhoz: ha izgulunk a felmérők előtt, ha mérgesek vagyunk, ha elfáradtunk, amikor szeretnénk kicsit kiszakadni a napi rutinból, ha szorongunk egy új esemény vagy verseny előtt stb.
Másnap megismerkedtünk a kártyacsomag másik felével, a szituációs kártyákkal is. A kedves illusztrációk miatt a gyerekek szívesen használják a kártyákat, örömmel tanulják és gyakorolják a tudatos légzést. A terem közepén lévő padba „ültettük” Szívmanót, hogy bármikor bárki elérhesse, ha szüksége van egy kis nyugilégzésre.
Márciusi boldogságóráinkat egy-egy Szívmanó nyugilégzés kártyával kezdtük, így érkeztünk meg a boldogságórák hangulatába, a tudatos egymásra és magunkra figyelés állapotába.
Első e havi boldogságóránkon felidéztük a tavalyi örömsétánkat, ahol igyekeztünk meglátni, meghallani, megérezni a körülöttünk lévő szépségeket, hangokat, illatokat. Idén is sétára indultunk, és megállapítottuk, hogy már képesek vagyunk egyre tudatosabban figyelni a környezetünkre. Mennyi örömteli pillanatot tudunk megélni érzékszerveink tudatos használatával egyetlen séta során!
Következő boldogságóránkon „bekísértem” a terembe másik új osztálytársunkat, Pillanatkapitányt. Bemutattam a gyerekeknek, majd sokat beszélgettünk a robotpilóta üzemmódról és a tudatos jelenlétről. Ehhez végeztünk egy egyszerű gyakorlatot: a szívünk akkor is dobog, ha nem figyelünk rá, néhány gyors mozdulat után azonban tudatosan is megfigyeltük testünk kis motorját. Ebből a gyakorlatból megértették a gyerekek, hogy számtalan olyan tevékenységünk van, amit tudatos jelenlét nélkül is véghez tudunk vinni, de márciusi témánknál talán a legaktuálisabb a tudatos jelenlét, így Pillanatkapitány a legjobbkor érkezett hozzánk. Az apró örömök élvezete ugyanis a tudatos jelenlétnek köszönhetően megsokszorozódik: ha különösen odafigyelve éljük mindennapjainkat, sokkal több örömben lesz részünk. Így észrevesszük az apró szépségeket, boldog pillanatokat magunk körül, tudatosan éljük meg örömeinket.
Elindultunk Pillanatkapitánnyal az úton. Megtudtuk küldetésünk célját, hogy megszerezzük a Boldogság kövét, majd útra keltünk a Kalandok tengerén. Hogy igazi hajóskapitánnyá váljunk, megalkottuk saját csákónkat, amit a fejünkre téve követjük Pillanatkapitányt a tudatos jelenlétbe.
Újabb boldogságórán folytattuk utunkat Pillanatkapitánnyal az Ötök szigete felé. Legnagyobb örömömre új barátunk, a kapitány teljesen beilleszthető a Boldogságóra alapprogramba, így eredeti terveim szerint dolgozhattuk fel az Apró örömök élvezete témát a munkafüzet és az online ötlettár alapján. A tervezett feladatokat kiegészítve, teljes összhangban kapcsoltuk hozzá Pillanatkapitány útját.
A munkafüzetből gyakorlatként az „Eszem-iszom” feladatot választottam. Ételekkel és italokkal kapcsolatos szólásokat, közmondásokat egészítettünk ki rajzainkkal. Ezután a Pillanatkapitánytól tanult módon – az öt érzékszervünk segítségével az Ötök szigetén – farsangi maradékainkból eszem-iszom partit rendeztünk (a fenntarthatóságot is szem előtt tartva maradékmentő akcióban…). A tudatos jelenlét segítségével megfigyeltük a rágcsálnivalók alakját, színét, tapintását, illatát, roppanós hangját, végül az ízét. Először csak (mindenféle bevezető és instrukció nélkül) megkínáltam a gyerekeket, akik azonnal behabzsolták a ropogtatnivalókat. Ezután Pillanatkapitánnyal kikötöttünk az Ötök szigetén, majd a mese után újra megkínáltam a gyerekeket, ezúttal tudatos jelenlétben elfogyasztva a falatot. Micsoda különbség volt a két evés között! Mennyivel több örömet szerzett nekünk a tudatos étkezés! Jó lecke volt ez mindannyiunknak. Aznap még az ebédet is lassabban, tudatosabban fogyasztották el a gyerekek, odafigyelve a részletekre, megélve az örömpillanatokat. Beszélgettünk hasonló példákról. Pl. a fürdés esténként micsoda kín néha… De ha megfigyeljük a zuhanyüvegen lecsurgó vízcseppek mozgását, érezzük a tusfürdőnk illatát, hallgatjuk a vízcsobogást, tapintással megtapasztaljuk a vízsugár erejét vagy a hab állagát, megízleljük a tiszta vizet vagy elképzeljük a tusfürdő gyümölcsillatához tartozó ízeket, máris örömtelibbé válik a zuhanyzás. Az öltözködés reggelente szintén nem egyszerű… De itt is tudatosan használhatjuk érzékszerveinket: megnézzük a varrásokat vagy a ruha mintáját, végigsimítjuk az anyagot, hallgatjuk a cipzár hangját, érezzük az öblítő illatát, a pólón lévő tengerparti kép alapján felidézzük a nyaraláson kipróbált új ízeket stb., és így örömpillanatokat élhetünk át az öltözés alatt is.
Kreatív feladatként egy újabb boldogságórán (ebben a hónapban kicsit több boldogságóránk volt, az új kártya és az új könyv miatt minden nap szakítottunk időt boldogságórás feladatokra) az online ötlettár Örömkereső nagyító feladatát oldottuk meg: a gyerekek rajzaikkal is felidézték és megörökítették örömkereső sétáink legszebb pillanatait.
Március 20-án, a Boldogság világnapján osztályunk is bekapcsolódott az iskolai programokba, amiket Diák Nagyköveteink szerveztek.
– közösen értelmeztük Boldogság világnapi ablakdekorációnkat, mely tele volt szimbólumokkal (mérleg: a szívünk olyan könnyű, mint egy tollpihe, tehát boldogok vagyunk; csakraszínek; napsugarak, mint a sugárzó boldogság megjelenítése; könyv, ami a boldogságunkat adó tudást szimbolizálta stb.)
– Ajándékozz szeretetet! – az udvaron egy faliújság hívta fel a figyelmet arra, hogy ezen a napon adjunk egymásnak boldogságot, ajándékozzunk szeretetet kis papírszívecskék segítségével, melyeket személyes üzenetekkel gazdagítottunk
– beléptünk az Ölelés körébe, ahol a nap folyamán többször is megöleltük egymást, továbbadva így a boldogságot ölelésről ölelésre
– digitális kultúra órán ppt-t készítettünk (most tanuljuk…) Mi tesz boldoggá? címmel
– pirosba öltöztünk, majd osztályonként is és az iskola teljes közösségével együtt is szívet alkottunk iskolánk udvarán.
Ez a március volt eddigi boldogságórás múltunk legaktívabb hónapja, szinte minden nap foglalkoztunk érzelmi jóllétünkkel. Sokat fejlődtünk ebben a hónapban, a nem boldogságórás osztályoknak és pedagógusoknak is kedvet és lendületet adtunk a gyakorlatokhoz, példát mutattunk, hogy boldogabban is élhetünk, ha odafigyelünk egymásra, megmutattuk, hogy Jobb velünk a világ!
Folytatjuk utunkat Pillanatkapitánnyal, Szívmanó pedig már a mindennapjaink elengedhetetlen részévé vált ebben a másfél hétben is. Hamar megszerettük és befogadtuk két új osztálytársunkat, mindkét kiadvány sokat segít boldogságóráink színesítésében, boldogságunk fokozásában.
A Boldogság Világnapját idén is különleges programokkal ünnepeltük meg óvodánk négy boldogságórás csoportjával. A közös készülődés már napokkal korábban megkezdődött, hogy egy felejthetetlen napot varázsoljunk a gyermekek és családjaik számára. A hét elején a gyermekekkel közösen, színes anyagok felhasználásával szivárványt szőttünk, amin minden nap dolgoztunk egy kicsit, hogy a Boldogság világnapjára kész legyen.
Az ünnepnapra egy vidám fotófalat készítettünk, amely lehetőséget adott a gyerekeknek és szüleiknek, hogy megörökítsék a boldog pillanatokat. Emellett kihelyeztünk egy táblát is, amelyre bárki felírhatta saját boldog gondolatait, üzeneteit, így téve még személyesebbé az eseményt.
A kora reggeli órákban kollégáimmal együtt érkeztünk, hogy meglepetést készítsünk az óvodába érkező gyermekeknek és szüleiknek. Színes szívecskéket rajzoltunk a bejárathoz vezető útra, melyekbe kedves üzeneteket írtunk, mint például: „Örülünk, hogy itt vagy!”, „Isten hozott!”, „Szeretünk!”, „Várunk!”. A szülők meghatottan olvasták fel ezeket a gyerekeknek, és a mosolyok, amiket láttunk, igazolták, hogy sikerült örömet szereznünk.
A nap egyik kiemelt programja egy dramatizált meseelőadás volt, amelyben a gyermekek is aktívan részt vettek. A „Gomba alatt” című mesét adtuk elő, ahol minden csoportból kiválasztottunk néhány kisgyermeket, akik fejdíszeket viselve életre keltették a történetet. A szereplők lelkesen játszották el a jeleneteket, és a közönség nagy örömmel figyelte a vidám előadást.
Az előadást követően mozgásos játékokat játszottunk, majd közös tánccal tettük még emlékezetesebbé a délelőttöt. Idén azonban szerettük volna a boldogság üzenetét az óvoda falain kívülre is eljuttatni. Ezért a gyermekek és szüleik már hetekkel korábban kis papírszíveket készítettek, amelyekre jókívánságokat, idézeteket és rajzokat írtak. A kollégáimmal készítettünk egy molinót, amelyre a következő üzenetet írtuk: „Ha tetszik a szívem gondolata vigyél magaddal!”. A molinót és a szívecskéket a közeli Kertvárosi Pihenőparkban helyeztük el, hogy a járókelők is részesüljenek a kedves gondolatokból. A város lakói nagyon pozitívan fogadták a kezdeményezést, és örömmel olvasták el a gyermekek üzeneteit.
A nap végére mindannyian úgy éreztük, hogy sikerült mosolyt csalni sok ember arcára, és megérte a befektetett munka. A gyermekek lelkesedése, a szülők meghatódottsága és a városlakók pozitív visszajelzései megerősítettek bennünket abban, hogy a Boldogság Világnapja valóban egy különleges ünnep, amelyet érdemes évről évre megünnepelni.
” Önmagunkat szeretni azt jelenti, hogy fölfedezed magadban azt, aki Téged örökké szeret, feltétlenül, ha hibázol, akkor is, és nem hagy el Téged soha.” (Müller Péter)
Szeretem magamban, hogy…játékos beszélgetés során gyakoroltuk, mit jelent az önszeretet. Mindenki megfogalmazta saját gondolatait. Használtuk a „Levél önmagamnak” című szeretetlevelet azzal, aki csupán írásban szeretett volna foglalkozni a témával. A beszélgetés folyamán jobban megnyíltunk egymásnak, megismertük a másikat, így vidáman, könnyebben ment a közös kánonéneklés, muzsikálás is.
Ehónapban a BOLDOGSÁG NAPJA alkalmából osztályunk bekapcsolódott az iskolai programba, ahol piros ruhába öltözve szívet formálva fényképezkedtünk az iskola udvarán. Boldogság dalra táncoltunk, közösen az iskola többi tanulójával. A faliújságunkon a „Boldogság szárnyakat ad” felirathoz egyenként odaálltak a gyerekek, ahol fotók készültek róluk.
A 3. a osztály saját vállalással is bekapcsolódott az iskolai programba. Boldogságpillangókat készítettünk, amelyre motiváló üzeneteket írtunk. Ezzel kapcsolódva a hónap témájához is. A pillangókat az iskolaépületben, valamint az udvaron több helyen is kiraktuk, üzenve ezzel iskolánk tanulóinak. Közel 60 motiváló üzenetet helyeztünk el, apró örömöket okozva ezen a napon.
A gyerekek elkészítették saját boltjukat, ahol megtalálható mindaz, ami örömet szerez nekik.