Ősz óta készült képeket nézegettünk az IT -n. Mindenki megkereste a képen önmagát és visszaemlékeztünk, mindenki elmondhatta hogy érezte magát. Az érzelmek kifejezését, megnevezését gyakoroltuk.
Relaxációs gyakorlat: „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom”. A relaxációs gyakorlat során az egész test ellazítása volt a cél.
Feladatlap segítségével ismételtük az érzékszerveinket (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás), majd ki is próbáltuk őket.
Az érzékszerveink próbatétele pedig a „Mit rejt a zsákom?” (tapintás) játékkal zárult.
Végezetül pedig meghallgattuk Bagdi Bella egyik személyiségfejlesztő dalát.
Apró örömök élvezete
Zöld Gólya Óvoda és Bölcsőde ÁMK
Az Öröm forrása c. történet feldolgozása után, az öröm ládikánkba mindenki beletehette a saját apró örömét, amit megfogalmazott magának. Először nem volt egyszerű meghatározni, mi okozott nekik örömet, mitől váltak boldoggá, vidámmá, de aztán kis segítséggel fantasztikus pillanatokat élhettünk át. A visszaemlékezéssel ismét mosolyt csaltunk az arcukra.
A boldogságot okozó pillanataink mellett sokszor elmegyünk anélkül, hogy felfigyelnénk rájuk. Pedig értékelni kellene minden apró örömöt, szebbek lennének a szürkének tűnő hétköznapok is!
Március 8-án a kisfiúk köszöntötték a hölgyeket, és megköszönték azt a sok –sok jó dolgot, apró figyelmességet amit a lányoktól kapnak.
Március 15.-én a hőseinkre emlékeztünk, és azokra a dolgokra amiket örökségül kaptunk.
Megünnepeltük a boldogság világnapját! Heteken át készültünk egy kis tánccal március 20.-ra. Másoknak is át szerettük volna adni, hogy ránk talál a BOLDOGSÁG.
A víz világnapján megbeszéltük, mennyire fontos életünkben a víz, mennyi örömet okoz nekünk. Mindenki lerajzolta kinek mi jut eszébe először a vízről. Happy-hét keretében egy egész héten keresztül foglalkoztunk a „vízzel”, mennyire fontos és nélkülözhetetlen számunkra. Csatlakoztunk egy országos felhíváshoz is, amely a vízivást népszerűsíti.
Sok-sok apró örömet összegyűjtöttünk. Néhányat megemlítek a teljesség igénye nélkül.
Nevettess meg valakit!
Játssz egy jót a testvéreddel !
Élvezz ki egy kiadós reggelit, mindennel, ami ezzel együtt jár!
Hívj fel egy jó barátot!
Ajándékozz meg valakit, aki közel áll a szívedhez!
Ölelj át valakit jó hosszan!
Szeresd önmagad úgy, ahogy vagy!
Fogd a kedvenc könyvedet, és kuckózz be egy fotelbe!
Nézz jó filmeket egy jó társaságban!
Emlékeztesd magadat, hogy milyen csodálatos is vagy!
Ebben a hónapban megtanultuk az igazi boldogság az apróságokban bújik meg. Meg kell keresniük a saját örömforrásaikat.
Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
Március hónapban megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mik azok az apró örömök, amikkel találkozhatunk a mindennapjaink során. Feldolgoztuk az Öröm forrása című mesét, melynek története nagyon tetszett a gyerekeknek. Ezután lerajzolták, hogy mik azok az apró örömök, amik számukra szebbé varázsolják a napjaikat. A rajzolás közben ezt meg is osztották egymással, ezzel is inspirálva egymást. Végül kis szívekbe összegyűjtöttük, hogy mik azok a tulajdonságok, melyeket a leginkább szeretnek önmagukban. Az elkészült művek felkerültek az osztály faliújságára, hogy minden nap mosolyt csaljanak a gyerekek arcára. 🙂
A Székely Mikó Kollégium 5.A osztály 25 tanulójával (11 lány és 14 fiú) közösen, több helyszínen, két nem szokványos osztályfőnöki órán, a boldogságóra program márciusi témájával foglalkoztunk. Megbeszéltük a március hónap nevezetes napjait, kiemelve a ”Boldogság Világnapját”, ”Nemzetközi Nőnapot” és ”Szinházi világnapot”.
Első osztályfőnöki órán, közösen elolvastuk és a kérdések mentén megbeszéltük az 1. sz. mellékletben található történetet. Ezt követően mindenki elkészítette és páran bemutatták a saját ”Nap fogójukat”. Nőnap alkalmából a fiúk meglepték az osztály lányait színes tulipánokkal. Emlékezetes volt a Diótörő színházi előadás megtekintése, annál inkább, mert osztályunk diákja A. Abigél is szerepelt benne.
A diákok érdeklődően és nagyon kreatívan tevékenykedtek, élvezték a hónap éneket. Témának köszönhetően, diákjaim felfedezték az apró örömöket, jobban odafigyeltek a pozitív eseményekre.
Hogyan tápláld az öröm forrását?
„Nem az a fontos, hogy milyen nap van, hanem az, hogyan fogod eltölteni. Boldogan, vidáman, vagy magadba roskadva, búsan. Mindig van minek örülni a nehézségek ellenére, csak vedd észre a porszemnyi jót, és a napod csodás lesz.”
E. Matthew Urban
A második mellékletben levő érzékszervek lap segítségével meghallgattuk Az Öröm forrása c. mesét. A gyerekek a képeket nyomógombként használták a történet hallgatása során.
Majd egy ládikát adtunk kézről-kézre, ritmusra, mialatt az „Itt a láda, mi van benne? / Apró öröm a kezembe! / Add tovább! Add tovább! / Te fizesd meg az árát!” mondókát skandáltuk. A ládikában kis képek voltak. Akinek az utolsó ütemre a kezébe jutott a ládika, az kivehetett belőle egy kis képet, ami ábrázol egy dolgot azok közül, amit az Öröm forrásához vezető úton észre kell vegyünk: bagoly, fakopács, pillangó, katicabogár, díszes kavics, gólya, és végül maga az Öröm forrása.
Utunk során sikeresen megtaláltunk mindent, mosolyra görbült a szánk mindeközben, végül elérvén az Öröm forrásához megtapasztaltuk, hogy az Öröm forrásának vízhozamát napi többszöri öleléssel táplálhatjuk!
Az apró tettek nagy örömet okoznak!
Üdvözletünket küldjük szívmelengető, baráti öleléssel az Öröm forrásától: Meli óvó néni, Évike óvó néni és a gyerekek!
A téma bevezetéséhez Boldog Dóri és Szilárd volt a segítségünkre. Beszélgettünk arról, hogy milyen örömeink vannak a mindennapokban. Hogyan tudunk örülni egy – egy apró eseménynek. Éda történetét érdeklődéssel hallgatták meg a gyerekek. Közös örömökben is bővelkedett a hónap. Öröm volt a Kossuth-térre való autóbuszos utazás, ahol huszárokkal is találkoztunk. Nagy sikere volt a Víz – világnapi játékos feladatoknak is. Mindennap elmondtuk és körbeadtuk a kis doboztáskánkat az
„Az itt a doboz…” mondókára. Ebben gyűjtöttük az egyéni apró örömöket. Bevontam a szülőket is ennek a témának a feldolgozásába. Csoportunk oldalára kiírtam naponta, hogy „Vajon ki mondta”. A szülőknek az volt a feladata, hogy kitalálják, mi lehetett a gyerekek aznapi öröme. Nagy sikert aratott a szülők körében, nagyon várták mindig az adott nap örömeit. Sikeresen feljutottunk a Boldogság vár 7 – dik lépcsőfokára.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
Szivárványos apró örömök
Mi felnőttek és a gyerekek is sokszor tovább szaladunk a mindennapi apró örömök mellett a mai rohanó világban. Ezért is kell segítenünk nekik észrevenni, felismerni ezeket. Ebben a hónapban minden kis „boldogságkereső” azt járta körbe-körbe, hogy milyen jó apró dolgokban is megtalálni az örömöt, a boldogságot. Beszélgettünk nyitott mondatkezdéssel („Ha boldog vagyok, akkor…”) arról, hogy milyen is boldognak lenni: „Ha boldog vagyok: „akkor örülök”, „mosolyog a szám”, „vidám vagyok és játszok sokat”, „akkor nevetek”. Azt is megbeszéltük, hogy attól is boldogok leszünk, ha másik gyereknek, vagy anyunak, apunak, családtagoknak okozunk örömet bármilyen kis aprósággal vagy cselekedettel.
Szívesen és örömmel hallgatták meg Éda történetét. Kincses dobozunkba beletettük mindent, ami számunkra örömöt jelent. Először mindenki nagy dolgokat, „kívánságokat” sorolt, majd figyelmük egyre jobban ráirányult az apró, mindennapi örömökre.
Apró örömök kincsesládája
Azért vagyunk nagyon hálásak ezért a szuper jó feladatért, mert amig megtervezték a kivitelezést, készítették a szebbnél szebb rajzokat, írták a cetlikre az örömet adó tevékenységeket, addig rögzülhettek is ezek a dolgok. Énekekkel, dalokkal segítettük a „beágyazódást”.
A legfontosabb megállapítása az egyik fiúnak volt: „-Milyen apróságok, és mégis mennyire nagy értékük van!”
A hónap során elvégzett feladatok:
A március, mint az első tavaszi hónap, rengeteg apró örömöt rejteget a számunkra. Elég csak kimenni a szabadba, kiélezni az érzékszerveinket és figyelni a hangokra, látványokra, illatokra és egyéb érzetekre. Hogy a gyerekek megértsék a lényeget, feldolgoztuk „Az öröm forrása” című mesét, amelyben megismertük Édát, a búskomor kislányt, aki egy esős reggelen nagyon pesszimistán, búskomoran ébredt. Semmi nem tudta felvidítani, mindenben csak a rosszat vette észre. Aztán a nagymamája kitárta az ablakot és az erdő felé mutatott, ahová sétára hívta bánatos unokáját, hogy megkeressék az öröm forrását a kis patak mentén. Ez pedig nem volt más, mint MAGA AZ ÚT, amin haladtak, miközben minden eléjük kerülő apró örömöt és csodát igyekeztek észrevenni az érzékszerveik segítségével, amik által Éda elfeledkezett bánatáról és egyre örömtelibb, boldogabb és felszabadultabb lett. A tanulság pedig az, hogy csak rajtunk múlik, mire fókuszálunk leginkább. Maria Fontaine szavait idézve: „A világ és minden, ami benne van, csak annyira gyönyörű, amennyit Te észreveszel belőle.” Hogy erre emlékezzünk, elkészítettük az „Örömkereső nagyítókat”, amire olyan dolgokat rajzoltak a gyerekek, amikben az örömüket lelik, és amikre a jövőben majd koncentrálni fognak.
Aztán „örömkereső pillanatok” ürügyén mi is kimentünk a szabadba egy szép napfényes délután és igyekeztünk minden apróságot felfedezni magunk körül. Mindent, amit az iskola udvarán találtak a gyerekek, örömmel hozták, és mutatták meg egymásnak. Színes, apró kavicsok, ébredező ibolyák, sárgálló pitypang, rügyező fák, bodobácsok, napsütés, bárányfelhők, lágy szellő, madárcsicsergés, zsongó méhecskék adtak okot vidám örvendezésüknek. A programot egy csendes légzőgyakorlattal koronáztuk meg, miközben beszívtuk a tüdőnkbe a tiszta, egészséges és friss levegőt, ami az erőt, elégedettséget és boldogságot jelképezte. Majd kilégzéskor lassan kifújtuk az elhasznált levegőt, ami a negatív, nem kívánatos dolgoktól való megszabadulást jelentette.
A kicsikkel elkészítettük „Örömkét”, vagyis egy óriási csomagoló papírra ráfeküdt az egyik kislány, akinek körbe rajzoltam a sziluettjét, utána pedig a gyerekek felöltöztették, kiszínezték, kidíszítették őt. Köréje olyan dolgokat rajzolhattak, amiknek szerintük Örömke örülne. Ehhez segítségül hívtuk az érzékszerveinket, így a látáshoz, halláshoz, szagláshoz, ízleléshez, tapintáshoz kapcsolódó tárgyak (pl.: játékok, könyvek, ételek, édességek, italok) és élőlények (Pl.: kutyus, cicus, házikedvencek, pillangók, virágok, madarak) kerültek a papírra. Örömke aztán mindenestül felkerült a faliújságra, és együtt örültünk vele a jól sikerült, közös alkotásnak.
A „szeretetnyelvek” közül nagyon fontos szerepet töltenek be az ELISMERŐ SZAVAK. Ennek jegyében a nagyokkal eljátszottuk „A kör közepén” című játékot, aminek értelmében körbe ültünk a szőnyegen, illetve egyvalaki középen foglalt helyet. Az illetőről csak pozitív dolgokat, állításokat mondhattak a gyerekek. Mindig az ült középre, akinek igénye volt rá (…és mindenkinek volt igénye rá.). Ezt követően az „Értéklabda” című feladat következett, tehát annak a személynek kellett dobni a labdát, akit meg tudott a dobó dicsérni. Az „Értékmemória” elnevezésű gyakorlattal pedig minden olyan pozitív tulajdonságot visszamondtunk egymásnak, amik az előző játékokban elhangzottak, és amikre emlékeztünk. Ezzel mindenkiben még jobban megerősítettük az önbizalmat, segítettük a pozitív énkép kialakítását. Megbeszéltük, hogy fontos, hogy képesek legyünk felfedezni másokban a legjobb tulajdonságokat és mindig tudjunk azokra fókuszálni. Ismerjük el, ha valaki jó valamiben, ennek adjunk is hangot, hiszen az illetőt ez ösztönzi legjobban a kreatív alkotásra, az önmegvalósításra. Azt is megbeszéltük, hogyha valakinek árulkodni támad kedve, ezután csak jó dolgokat mondhat a társáról (Pozitív árulkodás).
Mások pozitív értékelése mellett alapvető, hogy önmagunkat is reálisan, minden jót kihangsúlyozva tudjunk értékelni. Nagyon nehéz, de fontos, hogy meg tudjuk dicsérni magunkat, vegyük észre a bennünk rejlő tehetséget és azt erősítsük is magunkban. Ennek kapcsán az arra vállalkozó tanulók írhattak maguknak „szeretetlevelet”, amiben mindent lejegyezhettek, amit önmagukban szeretetreméltónak tartanak. Hiszen, ha bízunk önmagunkban, könnyebben vesszük az előttünk álló akadályokat, hatékonyabban győzzük le nehézségeinket, fejlődik az önbizalmunk, magabiztosabbá válunk az életben.
Márciusban is ünnepeltünk nevezetes napokat:
A Boldogság Világnapja alkalmából színes papírból kinyírt szívekre rajzolhattak a feladatot választók olyan dolgokat, amikben a legnagyobb örömüket megtalálják. A Víz Világnapja alkalmából előadáson vettek részt tanulóink, ahol a „víz” hasznosságáról, fontosságáról, értékességéről hallhattak beszámolót, néztek kisfilmet. „A VÍZ kincs” címmel pedig tablót készítettünk, amelyen óriási vízcseppeket színeztek a gyerekek, rajtuk olyan motívumokkal, amik a „víz” éltető erejét hangsúlyozzák.