Társas kapcsolatok ápolása. Együtt, egymásért.
A hála gyakorlása
Széchenyi István Általános Iskola Jászkarajenő
Minden évben szeptemberben készítünk hálalevelet valakinek, akinek hálásak lehetünk. A hónap során elkészült egy hálakör is. Hetente egy-egy alkalommal a gyerekek elmondták és jelölték, hogy kinek, miért hálásak.
A HÁLA
A boldogságóránk témája a hála volt. Mivel ezen a héten volt Márton napja, a hála témakörét Szent Márton történetén keresztül dolgoztuk fel.
A gyerekek körben ültek, s óra elején megkérdeztem tőlük: Mi a hála? Csak néhány gyerek válaszolt a kérdésre.
Ezután elmeséltem nekik Szent Márton történetét. Megkértem őket, hogy a már ismert történetet más szempontból hallgassák meg: Vajon ebben az esetben ki és miért lehet hálás, ha meg lehet határozni, azt is mondják el, kinek hálás az adott szereplő. A gyerekek nagyon lelkesen válaszoltak a kérdésre, sok jó megoldás született.
Ezután megkértem őket, hogy gondolkozzanak el, ők miért lehetnek hálásak. Ahhoz, hogy elindítsam a beszélgetést, és közelebb kerüljünk egymáshoz, elmondtam nekik én miért vagyok hálás: „Hálás vagyok a családomért, azért, mert van hol laknom, van mit ennem, olyan munkám van, amit szeretek, mert egészséges vagyok, és hálás vagyok azért, mert eljöttetek és együtt lehetünk.”
Ezután körbe mentünk, mindenki elmondhatta, aki szerette volna, hogy miért hálás. Ekkorra már annyira lelkesek voltak a gyerekek, hogy csak két tanuló nem válaszolt a kérdésre. Nagyon sok mindent elmondtak, még a csendesebb gyerekek is válaszoltak a kérdésre.
Megbeszéltük, hogy sok dolgot természetesnek veszünk az életünkben, pedig a világon sok ember és sok gyerek van, akiknek ezek a dolgok nem adatnak meg. Bizonyára nagyon örülnek a szüleink olyankor, amikor megköszönjük nekik a gondoskodást, és ezzel fejezzük ki hálánkat.
Ezek után színes papírcetliket kaptak a gyerekek, melyre leírhatták, miért hálásak. A cetliket egy befőttesüvegbe tették, így készült el a mi hálabefőttünk. Még azok a gyerekek is írtak cetlit, akik egyébként szóban nem mondták el, miért hálásak. Voltak olyan tanulók, akik több cetlit is tettek az üvegbe.
A beszélgetés után a libához kapcsolódó mozgásos feladatok következtek: „Totyog a liba, nagy a galiba”, „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár”, 100 liba egy sorba’”.
A foglalkozás végén Márton napi mécsest készítettünk, a gyerekek lelkesen színeztek, vagdostak, közben szabadon beszélgethettek. A háttérben halk zene szólt, amely még szebbé tette ezt a délutánt.
A témák közül a „Hálafa” készítést választottuk. A gyerekek a relaxáció és a mese után nagy élvezettel kezdték az előre kivágott leveleket kidíszíteni miközben beszélgettünk róla miért lehetünk hálásak, mi az amit szeretnénk megköszönni, hogy van nekünk. Legtöbben a szüleiket, játékot köszönték meg, de a segítő kérdések hatására mélyebbre is mentünk, a békét, a szép dolgokat körülöttünk, a barátainkat stb. A fa leveleinél ezeket a dolgokat mondtuk, majd ragasztották fel. Az elkészült „Hálafa” a csoportszobát díszíti.
A tanulók körberajzolták a kezeiket, és a színes kézlenyomatokba, olyan dolgokat írtak, hogy miért hálásak az életükben.
A boldogságóra keretén belül elbeszélgettünk a hála szó jelentéséről, és leírtuk színes lapokra amiért igazán hálásak vagyunk, maj ebből raktuk ki a hála szót.
Idén a gyerekek gyűjtöttek és hoztak be az osztályba olyan köveket, amiket megfesthettek. Segítették egymást, ha valamelyikük épp nem hozott magával, adtak azok, akik hoztak és bizony többet is. Így mindannyiuknak lehetősége volt alkotni. Az elkészült munkákat beraktuk egy kiürült édességes üvegbe. Azóta a tanári asztalon van, meg lehet nézni, más osztályok tanulói is láthatják. A „csemetéim”- et is nap mint nap emlékezteti arra, hogy mindig van miért hálásnak lennünk!
Minden nap egy új lehetőség a hála gyakorlására!
Boldogságóra keretein belül a hála témakörével is foglalkoztunk, ahol megbeszéltük hogy mit is jelent hálásnak lenni. A heti témához kapcsolódóan említést tettünk arról hogy milyen hálásak vagyunk azért hogy egészségesek vagyunk, ezért is fontos a megfelelő és egészséges táplálkozás. A gyermekek az óvodába szerzett barátaikért is nagyon hálásak így lerajzolhatták azoknak a a jelét akik közel kerültek hozzájuk és hálásak azért hogy barátjuknak nevezhetik őket.
Tanulásban akadályozott 3.4 osztályos (9, 10) éves gyerekkel foglalkoztunk a hála gyakorlása témájával. A ” Mese a hálás egérről”című történetet dolgoztuk fel ezen az órán. Motivációként találós kérdéseket tettem fel a gyerekeknek, melynek megfejtései a mesében szereplő állatok voltak. A történet címének felolvasása után megbeszéltük mit jelent a hála szó számukra. Ezután került sor a mesével való megismerkedésre, a történet megbeszélésére, illetve eljátszására. Ezután kértem őket, hogy mondjanak egy-egy példát saját életükből, kinek s miért voltak hálásak. Végül szívecskék osztására került sor. Az volt a feladat, hogy annak az osztálytársnak adjanak át egy-egy szívecskét, akinek az elmúlt időszakban valamiért hálásak, meg is kellett nevezni az okot. A „Szép nap ölelj át engem ” című dal szólt a háttérben eközben.