Kis harmadikosaim, táncoslábú balerinanövendékek, akiknek könnyű megnyitni a lelküket, nem is kell, hisz nyitva van! A boldogságórán rengeteg dolog szóba került, amiért hálásak lehetünk. A gondolatokat egy fa leveleiként 3D-s megjelenítéssel valósítottuk meg. A gyerekek nagyon várták a folytatást:)

Elsős osztályommal szeptember óta tartunk Boldogságórákat. Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy a tantestület őszi nevelési napján, november 22-én bemutatóórát tartottunk az alsó tagozat munkaközösségének.
Elsőként beültünk a „Boldogságkapszulánkba” és azt kívántuk minden jelenlévőnek, hogy ők is boldogak legyenek majd az óra végére. Ehhez még elénekeltük a „Ha jó a kedved üsd a tenyered” kezdetű dalt is.
Majd beszélgettünk az eddig megtartott óráink témáiról: a szeptemberi háláról és a nyári élményeink befőzése után elkészített Hálakertünkben elhelyezett hála virágairól, az októberi Szép új világunkról, a pozitív gondolkodásról és a novemberi társas kapcsolatainkról, a szüleikkel közösen elkészített családfáikról. Termünkben még láthatók a tablók, amik ezekhez a témákhoz készültek, így az óra végén vendégeink is megnézhették azokat.
Az órát játékos feladatok megoldásával folytattuk különböző munkaformák segítségével, melyekhez a Boldogságóra kézikönyvéből és munkafüzetéből merítettem ötleteket.
A mondás szerint van egy szó, mely három téli hónapot kifűt. Ezt a „VARÁZSSZÓ”-t, mely minden szívet megnyit kellett keresniük az ÖTLETBÖRZE és a VITAKÖR kritikus gondolkodási módszerek alkalmazásával, és az írnokok által lejegyzett összegyűjtött szavak felolvasásával. Majd a közülük legfontosabbnak tartottak csoportokon belüli megvitatása után a szóvivők megosztották azokat az osztállyal. Három előre kialakított homogén csoportban dolgoztak: a Szívem Csücskei, a Szívem Virágszálai és a Szívem Dallamai csoportokban. Azt a két gyermeket, akik már valamennyire tudnak írni külön csoportba osztottam, ott ők lettek az írnokok. A harmadik csoport írnokának felkértem az osztályunkban tanító másik pedagógust. A fő és közös megoldást aztán a munkafüzetben megtalálható keresztrejtvény megfejtése adta. Minek után felelevenítettük Paul Zak szavait a nyolc ÖLELÉSről, melyet elsőseim már kívülről fújnak, Bagdi Bella BOLDOGSÁGDALának éneklésével zártuk a feladatot. A dal éneklése közben meg kellett ölelniük azt a három társukat, akiket eddig még nem, vagy csak kevésszer öleltek meg a napokban, és ki kellett mondaniuk a szót, hogy „SZERETLEK”. Megható volt, mikor az egyik kislány odajött hozzám és meglepett arccal, de örömmel közölte, hogy őt az egyik osztálytársa most ölelte meg először!
Ezek után páros munkában a NET-ről letöltött viselkedéskártyákat kellett összeilleszteniük a helyes és helytelen viselkedésformák alapján. Majd a BESZÉLGETŐKÖR munkaforma alkalmazásával csoportban megkeresni, megvitatni, kiválasztani és az osztállyal megosztani a számukra legfontosabbnak tartottat. Ezt a feladatot mintegy feloldásként Bella TÜKÖRDALával zártuk, aminek közös éneklése közben a gyermekek bemutathatták a táncszakkör rocki táncát és a vállalkozó kedvűek a saját rögtönzött koreográfiájukat is. Bár ezen az órán nem került rá sor, de német nemzetiségi és Galga menti népdalokat is szoktunk énekelni és táncolni a társas kapcsolatok erősítéséért.
Az órát a tanterem különböző pontján elhelyezett hangulatjelekhez történő odaállással zártuk. Boldogsággal töltött el, hogy mindenki a mosolygós szmájlit választotta!
Gyermekeim spontán ötlettől vezérelve egy-egy öleléssel búcsúztak a jelenlévő kollégáimtól, akik a kimenetelükkor nekem is egy öleléssel köszönték meg az órát, miközben megjegyezték, hogy ők is boldogabbá váltak.
Az órán látottak megbeszélésekor rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk. Több kollégám megjegyezte, ő is szeretne bekapcsolódni a Boldogságóra programba.

Érdekes volt ez a feladat, igazán lelkesen álltunk neki. Gyűjtöttünk sok állatképet, megbeszéltük, melyik mit szimbolizálhat. Végül ötletes jelképeket találtak ki ők is egy-egy állat kapcsán. Nagyon kreatívak voltak. Igen jól éreztük magunkat.