A hónap témáját több napon át dolgoztuk fel. Az első nap meghallgattuk a nap dalát, majd közösen táncoltunk rá. Ez a dal többször is felcsendült a gyerekek kérésére.
A gyerekek nagy kedvence a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játék volt, ezt már ismerték az előző foglakozásról.
Élvezettel vettek részt a szeretet játékban, mely során ölelést, simítást, puszit kellett tovább adniuk egymásnak. Akik szerették volna, elmondhatták, miért szeretik a másikat. Öröm volt hallani a kedves mondatokat. Ezt követően megbeszéltük, mennyire fontos és jó dolog, ha vannak társaink, akikkel megtudjuk osztani amink van, tudunk egymásnak segíteni, együtt tudunk örülni és ha kell, osztozunk a szomorúságban is.
A beszélgetést követte a „fogjunk össze építsünk együtt” játék, mely nagyon tetszett a gyerekeknek. Maguk választottak társat vagy társakat, így készítették el a közös alkotást. Kisebb nagyobb csoportok alakultak ki. Öröm volt nézni, ahogy együtt dolgoznak, építenek, alkotnak.
Úgy gondolom egy jól összetartó csoport vagyunk, ahol segítjük, támogatjuk egymást. Hálásak vagyunk a közösségünkért!

Boldogság Dóra megérkezésével elénekeltük a hónap dalát \” Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek\” amire együtt táncoltunk, mozogtunk. Ezt kövezően beszélgetőkörben a \” Kis barátom, hogy vagy?\” beszédfejlesztő játékot játszottuk, ami a csoport egyik kedvence is lett. Mivel a héten a testrészeink volt a témánk, ezért elmeséltem a \”Mese a kicsi kézről\” című mesét ami az összefogásról, társas kapcsolatokról és a segítségnyújtásról szólt. A kicsik is elmesélték, hogy ők az oviban kivel szeretnek játszani és miért. Majd két, három fős csoportokat alkotva eljátszottuk a \”Csip, csip csóka\” népi játékot, amit a \”Hála játék\”-kal folytattuk, de most a testrészeinknek kellett köszönetet mondaniuk egy- egy cselekmény végrehajtásáért. A foglalkozás végén barátságszíveket készítettünk tenyérlenyomattal, közben újra meghallgattuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek dalát. Az udvaron folytattuk a közös játékot, örültünk a sok szép lehullott őszi levélnek és a szép időjárásnak.

Az adott téma kapcsán a „Szervusz, kedves barátom” kezdetű népi játékkal köszöntöttük egymást a beszélgetőkörben. A tevékenységi sarkokban pedig azt gyakoroltuk, hogy a barátok segítik, megajándékozzák egymást, gondoskodnak egymásról. A mértani formákról tapasztalatot szerezve együtt állták ki a próbákat, így bejuthattak a Barátság birodalmába. Itt együtt eljártuk a barátságtáncot megkoronázva ezzel a barátság napját.

A gyerekek örömmel beszélgettek a barátságról.

A november havi boldogságórán a barátságról és a társas kapcsolatokról beszélgettünk a gyerekekkel. Elmondhatták, hogy miért szoktak szomorúak lenni és ki szokta megvigasztalni őket. Megbeszéltük azt is, hogy jó érzés másokkal megosztani problémáinkat és milyen jól esik a társak vigasztalása, biztatása és segítése a bajban. Kitértünk arra is, hogy milyen módon tudjuk megvigasztalni a társainkat. A beszélgetést követően eljátszhatták azt a szituációt, hogy az egyik gyermek szomorú és a másik pedig megvigasztalja. Nagy lelkesedéssel vállalkoztak erre a feladatra és egymás között beszélték meg, hogy ki lesz a szomorú és ki fog vigasztalni. Végül négy kis szőnyegen négy csapatot alkottunk: hópehely, falevél, pillangó és labda jelű csoportokat. A szőnyegeken színes kockák sorakoztak, amelyekből közösen alkothattak építményt. A munka végeztével elmondhatták véleményüket az elkészült alkotásokról. Nagyon tetszett a gyerekeknek a foglakozás, örömmel vettek részt a játékokban.

A havi témához kapcsolódva mindenki lefesthette a barátját,