Szeptemberben, a hála hónapját összekötöttük az óvodai programtervvel, így középpontba a gyümölcsök megismerése, és a hozzájuk kapcsolódó tudás és ismeret elmélyítése állt.
A hónap elején beszélgetések, illetve tanulságos mesék segítségével gyűjtöttük össze, hogy milyen gyümölcsöket ismernek a gyermekek. Ezután végigvettük, hogy ki, milyen gyümölcsöt kóstolt. Arról is szót ejtettünk, hogy milyen hálásak lehetünk azért, hogy rendelkezésünkre állnak ezek az ételek.
A szülők segítségével egy hónapon keresztül gondoskodtunk arról, hogy a gyermekek minél változatosabban étkezzenek, és tízóraira különböző gyümölcsöket tudjanak kóstolni.
Különböző mozgásos tevékenységeken keresztül indítottuk a boldogságórás foglalkozásokat.
Ezek után változatos vizuális technikák segítségével ismerkedtünk tovább a gyümölcsökkel.
Majd ezt követően kognitív készségeket fejlesztő foglakozások keretében dolgoztuk fel a témát.
Ebben a hónapban a szülők aktív bevonására is sor került. A nyári szünetről visszatérve minden szülőt arra kértünk, hogy egy levél keretében fogalmazza meg, hogy miért volt hálás a gyermekével kapcsolatban a nyár folyamán. Mi olyan fejlődések voltak, amiért hálás szívvel gondol vissza. Ezeket a megírt leveleket elraktuk, hogy a nevelési év végén visszaszolgáltassuk őket majd a családoknak.

Csoportunkban (sőt az egész intézményben) első alkalommal került sor a Boldog Óvoda cím megpályázására, boldogságórák tartására, így bevezetésként próbáltam egy olyan rituálét kialakítani, ami végig kísérheti az egész nevelési évet. Ez a rituálé egy dalból („Kicsi vagyok én, majd megnövök én, én leszek a legboldogabb a Föld kerekén!” – Boldogságóra munkafüzet 3-6 éveseknek, 11. oldal), egy „ölelőpercből” (körben állva elindítok egy ölelést, amit minden gyermek tovább ad a mellette lévőnek, míg az ölelés visszaér hozzám; minden ölelés addig tart, amíg a gyerekeknek jól esik) és a Boldogságmondókából (Boldogságóra Kézikönyv 3-6 éveseknek, 45. oldal) áll. Minden Boldogságórás foglalkozást ezzel a hármassal kezdünk és a Boldogságmondókával zárunk.
A relaxációs gyakorlatok közül elsőként az „Együtt az Á, O és U hangokban!”-t választottam, amit kicsit megilletődötten fogadtak, de a végére belejöttek. A hónap zenéje („Szép nap, ölelj most át engem”) nagyon fülbemászó volt, mosolyogva kapcsolódtak be az éneklésébe. Érdeklődve hallgatták a „Maci bajban van” mesét, melyet síkbábokkal szemléltettem, majd többszöri nekifutásra elkészítettük az első közös Hálakertünket (tenyérnyomatozás) is, melyhez mindenki három darab (különböző méretű) virágot színezett/vágott, azok közül az egyiket a kertbe ragaszthatták, a másikat egy csoportunkba járó barátjuknak adhatták, a harmadikat pedig hazavihették és valamelyik családtagjuknak ajándékozhatták, megfogalmazva, hogy miért hálásak neki(k).

Tevékenység összefoglalása: A hála megélése és kifejezése játékos formában

A foglalkozást az Égig érő fa meditációval indítottuk, amely során a gyerekek testtudatukon keresztül kapcsolódtak a természethez és önmagukhoz. A nyújtózó mozdulatokkal „az égig nyúló fává” válva megélték a növekedés és emelkedés élményét, majd az inga mozgással ellazították testüket.

Ezután elmeséltem „A Hálafa története” című mesét. Közösen megtanultuk a mese mondókáját, ami segített elmélyíteni a történet tartalmát. A mese feldolgozása során beszélgettünk a hála fontosságáról, és kérdéseket tettem fel a gyerekeknek, amelyekre lelkesen válaszoltak.

A tevékenység következő eleme a „Hálamanó” segítségével történt. A gyerekek megfogalmazták, hogy miért lehetnek hálásak, milyen örömök érik őket. Ezt követően egy „Hálavonat” játékot játszottunk, melyben mozdonyvezetőt választottunk, majd a gyerekek egymás után csatlakoztak hozzá. A vonat végigkanyargott a csoportszobában, miközben együtt énekeltük Bagdi Bella: „Boldog vagyok” című dalát, ezzel is erősítve az öröm és hála érzését.

A kreatív tevékenységek során hálalevelet készítettünk. A faleveleket együtt gyűjtöttük az óvoda udvarán, miközben arra kértem őket, gondolják végig, miért lehetnek hálásak. A feldíszített faleveleket hazavitték, és egy általuk választott személynek adták át, szóban is megfogalmazva hálájukat.

A játékos részben sor került az „Elmentünk az erdőbe” játékra, amely során a gyerekek megpróbálták kitalálni, hogy kit rejtettem el a takaró alá. Ez a tevékenység erősítette a figyelmet, az empátiát és a közösségi érzést. Ezt követően csukott szemmel hallgattunk madárhangokat, és elképzeltük, hogy egy erdőben vagyunk – így segítve az ellazulást és a természethez való kapcsolódást.

A foglalkozást „hálakéz” készítésével zártuk. A gyerekek körberajzolták a kezüket, az öt ujjat különböző színekkel színezték ki, miközben öt dologra gondoltak, amiért hálásak. Ezek közül egyet kiválasztottak és lerajzoltak a tenyérformába. A kivágott kézformákból közösen egy nagy szívformát raktunk ki – ez jelképezte közösségünk összetartozását és a megosztott hála erejét.

dogságóra vázlat

A foglalkozás helye: Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, Marcaltő
A foglalkoztatott korcsoport: vegyes
A foglalkozást vezeti: Pus Tiborné Kalmár Katalin- óvodapedagógus
A foglalkozás témája: A hála, mint boldogságfokozó technika gyakorlása
A foglalkozás célja: Felismerni, hogy „mindenem megvan”, megtanulni örülni, hálásnak lenni a körülményeinknek, a környezetünknek. Pozitív élményeink megélése, élvezete. Önbecsülésük és önértékelésük megerősítése. Hasznosságérzetük növelése (segítőkészség erősödik). A negatív érzelmek kioltása, feszültségek oldása.
A foglalkozás feladatai: A hála felismerése képeken, mesével, egyéni élményeink felidézésével és játékos gyakorlatokkal megtapasztaltatva. A hála megélése önálló cselekedeteinkben.
0. (MOTIVÁCIÓ):
„Nézzétek csak, eljött velem kismackó az óvodába. Megsimogathatjátok. (medvebábbal hívom közel magamhoz a gyerekeket a meseszőnyegre)
1. MOZGÁSALAPÚ RELAXÁCIÓS GYAKORLAT:
„Medve vagyok és cammogok” (20.) Boldogságóra kézikönyv 3-6
Tudjátok-e utánozni egy maci cammogását? Nézzétek XY milyen ügyesen utánozza! Induljatok el körbe és érjetek vissza a párnátokhoz.
2. ZENEHALLGATÁS- KEZDŐ ÉNEKLÉS:
Amíg megpihentek a párnán, megmutatom mit hozott nektek kismackó a borítékjába. Kiteszem a szőnyeg közepére, hogy mindenki jól lássa a képeket. Még ne mondj semmit, csak nézd a képeket és hallgasd a zenét, amit elindítok! Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem- www.doldogsagora.hu/gyerekdalok-3-6
3. A TÉMA BEVEZETÉSE:
Tudnál-e a képek közül választani? Melyik kép tetszik a legjobban? Mi jut eszedbe róla? Hálás vagy érte? (beszélgetőkör indítása, a kicsik csak képet választanak, a középsősök elmondják, amit látnak, a nagycsoportosoknak és a bátrabbaknak időt hagyok a gondolataik kifejezésére, átadására)
4. A TÉMA FELDOLGOZÁSA:
Kismackó azért jött ma velem az óvodába, hogy elmeséljem az ő történetét. Hallgasd meg figyelmesen!
Kerekerdő kalandra hív téged,
hallgasd mit súgnak a tündérek,
…
Maci bajban van- Boldogságóra kézikönyv 3-6 1. fejezet 60.oldal
A mese végén megbeszéljük, hogy kik szerepeltek a mesében?
Mire készült maci? Kivel találkozott útközben? Miért volt hálás maci? Miért volt hálás a nyuszi? Te mire gondolsz, amikor valakinek ajándékot készítesz? És milyen érzés, ha te kapsz? (a köszönet és hála szavak kiemelése)

Próbáljuk ki! Készítettem nektek színes virágokat az asztalra. A jeledet megtalálod a közepén. Keresd meg azt a pajtásodat a csoportban, akinek hálás vagy, mert játszott veled vagy segített neked, vagy csak szeretsz vele lenni! Körbe haladunk, a középsősök és a nagyok mondják el, miért adják! Én kezdem: „Hálás vagyok neked, mert…”
5. A FOGLALKOZÁS LEZÁRÁSA:
Meghallgatjuk újra Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem dalát
A kapott virágokat felragaszthatják saját jellel ellátott lapjukra.
6. A TÉMA TOVÁBBADÁSA:
• Óvodai – A következő napra előkészítek egy kartonlapot sárga-jellel ellátott- körökkel, amire a hálavirágoknak szirmot ragaszthatunk. Mindenki annak a társának a virágközepére, akinek szeretne valamit megköszönni, amiért hálás. (Minden héten legalább egyszer!)
• Otthoni – A3-as lapra a családtagok tenyerének körberajzolása, kiszínezése. A tenyerekbe írjunk bele 3-3 dolgot (felnőtt segítségével), hogy ki miért hálás. (Rövid gondolatokkal, szavakkal megfogalmazva!) 
Fényképmelléklet:
 

A gyerekekkel relaxációval kezdtük az órát, majd beszéltem arról, hogy én miért vagyok hálás. Ez után a gyerekek mondták el egenként ki miért hálás. Pl: azért mert Dani barátja lehetek.Hála virágokat színeztünk és hála kertet készítettünk belőle.

A hála megtanulása az óvodásnak azt jelenti hogy észreveszi ha valaki kedves vele és megtanulja megköszönni. A minden napi játékok beszélgetések és mesék segítik abban hogy örülni tudjon a kis dolgoknak is.

Nagy szeretettel fogadtuk új kiscsoportos gyermekeinket és hálát adtunk, hogy újra együtt lehetünk. Bagdy Emőke: „napimádás” relaxációs gyakorlatával kezdtünk. Többször megismételtük a gyakorlatot, mert nagyon tetszett a gyermekeknek, mivel a fújásnak hallható volt a hangja. Beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy szerintük mi a hála; miért/kiért lehetünk hálásak. Egy, majd két kismadarat adtunk körbe, figyelve, hogy ne érjék utol egymást. Ezt követően hálánk jeléül, hogy a jó Isten madarakkal is „megajándékozott” minket, fészket készítettünk a kis vásárolt madarak számára, melyet mindenki a saját „hálakövével” még szebbé varázsolt. Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem c. dal szólt a foglalkozás egésze alatt.

A foglalkozás témája: A HÁLA (szeptember)
Korcsoport: 3-7 éves korosztály

Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem…című dal meghallgatása, kísérése mozgással, majd beszélgetés kezdeményezése a témával kapcsolatban. Célom a gyermekek ismereteinek feltérképezése a hála kifejezéssel, érzéssel kapcsolatban.
A témához kapcsolódó mese: Az öreg halász és a nagyravágyó felesége (https://www.nepmese.hu)
Kirándulást szerveztünk a természetbe, „Hálaséta” elnevezéssel, apró kincseket gyűjtöttünk, melyet a természetsarokba helyeztünk.
A tevékenységet Bagdi Bella: Erősség dalok: Hála című zenéjével zártuk.