Tevékenységeink szeptemberben:

A hónap első érzése az Újra együtt érzés volt. Jó volt újra találkozni minden gyerekkel, és szeretettel fogadtuk az újonnan érkezőket. Az ismerkedő játékok csapatépítő játékok kaptak nagy hangsúlyt. Szeretet szíve: Közösen élőképet alkottunk, amikor piros pólóba jött minden gyermek, és megformáztuk a szeretet szívét. Ez jelképezte, hogy odafigyelünk egymásra, toleránsak, elfogadóak leszünk, és egy nagy közösség része vagyunk. A szívforma is csak úgy jöhet létre, ha mindenki benne van.
Megbeszéltük az 5 szeretet nyelvet, játékok során, bábok segítségével ki is próbáltuk mind az ötöt a hónap során.
Nagyon jó volta Mit vinnél magaddal játék. Érdekes volt hallgatni, ki, kit választana, és mit vinne magával. Érdekes társas kapcsolatokra derült fény.
Elmeséltük Bartos Erika: Megsértődött a Gellért hegy mesét, majd beszélgettünk a meséről. A gyermekek nagyon érdekes gondolatokat osztottak meg velünk. Utána jóga gyakorlattal meg is formáztuk a Gellért hegyet!
A népmese napja alkalmából mesei találós kérdéseket válaszoltak meg a gyerekek, meseszereplőkből kellett kitalálni a mesék címét, mesékhez kellett kapcsolni a mesei tárgyakat. Fejdíszekkel mi is átváltoztunk. Majd levetítettük Az aranypálca mesét.
A vidám reggeli köszöntések nagyon tetszettek a gyerekeknek, nagyon változatosan köszöntötték egymást a gyerekek minden nap. Szinte minden nap másként.
Rendszeresen elmegyünk sétálni a faluban, de ez a hála séta nagyon tanúságos volt. A gyermekek figyelmét ráirányítottuk, hogy miért lehetünk hálásak, és nagyon jó dolgokat soroltak fel, miért lehetnek hálásak. (pl: fákért, napsütésért, felhőért, virágokért, termésekért).
A Hálasziget játék során is sokat megtudhattunk a gyerekekről. Elősegítette egymás megismerését, feltérképezte, ki-kivel van szorosabb kapcsolatban.
Utolsó játékunk a hónapban a Hogyan kedveskedjünk játék. Az elején a gyerekek nem tudtak nagyon felsorolni semmit, csak ismételték egymást, ám miután megbeszéltük, közösen sok dolgot, tevékenységet tudtunk összegyűjteni.

Eszközök:
• papírból kivágott mozdony + 4–6 üres papír vagon
• piktogramok, rajzolt mosolyok, szívecskék, segítő kezek, kis játékrajzok
• téphető, ragasztható elemek
Feladat:
1. A mozdony falra kerül vagy egy nagyobb kartonra.
2. A pedagógus felolvassa a mesét.
3. Minden állomás után a gyerekek kapnak képeket/tárgyakat:
o mosoly
o szív (barátság)
o segítő kéz
o játék
4. A gyerekek ráhelyezik a képeket a megfelelő vagonra.
5. A végén együtt megcsodálják: Mitől lett tele a Hálavonat?
6. Lezárás: a gyerekek egy-egy hála-mozdulattal (kéz mellkasra + mosoly) fejezik ki, miért hálásak.

Önreflexió: A mai Boldogságóra nagyon jól sikerült, és úgy érzem, a gyerekek aktívan, örömmel kapcsolódtak a tevékenységekhez. A foglalkozást a „Megy a gőzös Kanizsára” dal és a mozgásos ráhangolódás nyitotta, ami azonnal oldotta a hangulatot, és segített a gyerekeknek felkészülni a közös élményekre. Nagyon jó volt látni, hogy már a dal közben mosolyogtak, tapsoltak, és örömmel kapcsolódtak egymáshoz.
A Hála mese meghallgatása során a gyerekek figyelme meglepően hosszú ideig fennmaradt. A történet egyszerű, ismétlődő szerkezete és a vonatos szereplők segítették, hogy mindenki könnyen kövesse a cselekményt. Sok gyerek aktívan reagált a mese eseményeire, mosolygott, nevette, vagy „Hálás vagyok” mondattal vagy mutatással jelezte az élményeit. Jó volt látni, hogy a mese érzelmi fókuszt adott a következő tevékenységekhez, és a gyerekek már a történet során elkezdték magukban megfogalmazni, miért hálásak.
A vagonok megtöltése a foglalkozás egyik legélményszerűbb része volt. A gyerekek lelkesen válogatták a „hála-kincseket”, és örömmel helyezték a vagonokba. Érdekes volt látni, hogy mindenki máshogy élte meg a feladatot: egyesek színes képeket választottak, mások csak mutatták, miért választották, és minden reakció elfogadást kapott. A közös alkotás folyamata erősítette a csoport összetartását, és minden gyerek átélhette, hogy a saját hozzájárulása értékes a közös munkában.
A vonatozás játékos, mozgásos tevékenység izgalmas lezárása volt a kreatív résznek. A gyerekek örömmel utánozták a vonat hangját és mozgását, és ez közben lehetőséget adott az energiák levezetésére is. A játék során látszott, hogy a gyerekek élvezik a szabadságot, ugyanakkor követni tudják a közös ritmust és a mozgásos utasításokat.
A foglalkozás végén a relaxációs rész segített a gyerekeknek megnyugodni és átvezetni a nap további részébe. A lefekvés közben a gyerekek lassan elcsendesedtek, néhányan becsukták a szemüket, mások halk mosollyal élvezték a pihenést. Jó volt látni, hogy a lendületes, játékos tevékenység után mindenki nyugodtan, elégedetten tudott megpihenni.
Összességében a foglalkozás teljes mértékben elérte a célját: a gyerekek játékos módon élhették át a hála érzését, miközben részt vettek mozgásos, alkotó és dramatikus tevékenységekben. A mese, a kreatív vagon-töltés és a vonatozás kombinációja lehetővé tette, hogy minden gyerek megtalálja a számára legkedvesebb élményt. A záró relaxációs pillanatok megerősítették a nyugodt, pozitív hangulatot, és mindenki örömmel, elégedetten zárta a foglalkozást.

Olyan jó, hogy a boldogságóra program a hála gyakorlása témával kezdődik.
A szeptember a befogadás időszaka kicsiknek és nagyoknak egyaránt nehéz időszak. Nem könnyű sem a gyermekeknek, sem a felnőtteknek, de, ha kis lépésekkel is, de haladunk és mindannyian egyre jobban érezzük magunkat a csoportban.
Idén arra koncentráltunk, hogy miért vagyunk hálásak egymásnak itt az óvodában. Kiderült, nagyon sok mindenért: Azért, mert a barátok újra találkoztak és új barátságok születtek a gyermekek között, mert segítenek egymásnak, osztoznak a játékokon, s a tisztasággal, a renddel vigyázzák egymás egészségét.Nagyon jót beszélgettünk és természetesen zenére mozogtunk, játszottunk, vágtunk, ragasztottunk. A délelőtt derűs nyugalma sokáig megmaradt a csoportban. A közösen készített szívecskés alkotásukat jól látható helyre tettük. Időnként megnézzük és megállapítjuk, hálások vagyunk azért, hogy a Katica csoportba tartozunk.

A szeptemberi hónap témája „A hála gyakorlása” volt. A boldogságóra foglalkozás elején közösen meghallgattuk Bartos Erika „Megsértődött a Gellért-hegy” című meséjét. A történet remek lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek a pozitív kapcsolatok, a kedvesség és a hála fogalmaival, miközben figyelemmel kísérték a mese eseményeit.
A mesehallgatás után beszélgetést kezdeményeztem a gyerekekkel, hogy együtt gondolkodjunk el a történet tartalmán és kapcsoljuk össze a hónap témájával. Először a pozitív kapcsolatok kerültek szóba: beszélgettünk arról, ki járt már a Gellért-hegynél, hol található, és kivel látogatták meg. Megbeszéltük, hogy a mese szerint miért sértődött meg a Gellért-hegy, és felvetettem a kérdést, hogy ők maguk mit tehetnének annak érdekében, hogy jó kapcsolatot ápoljanak csoporttársaikkal.
Ezután a hála témájára tértünk rá. A gyerekek azon gondolkodtak el, hogy miért lehetünk hálásak a természetnek, például a hegyeknek, madaraknak vagy folyóknak. Elképzeltük, hogy ha ők lennének a Gellért-hegy, minek örülnének a legjobban, és mi tenné őket boldoggá, illetve hogyan érezhetik, hogy megbecsülik őket. Megbeszéltük azt is, miért fontos kifejezni a hálánkat mások felé.
A kedvesség témáját a mese szempontjából elemeztük: megvitattuk, mi történhetett volna, ha a két hegy kedvesen viszonyult volna egymáshoz, valamint azt, hogy miért döntött a Gellért-hegy a továbbállás mellett. A gyerekek is beszéltek arról, kiknek és milyen problémákat okozott a két hegy versengése, így jobban megértették a konfliktusok és a kedvesség összefüggéseit.
A beszélgetés után minden gyermeknek egy „Gellért-hegy” színezőt kellett kiszíneznie, mely szorosan kapcsolódott a mese témájához. Ez a kreatív tevékenység segítette az élmény vizuális feldolgozását és a pozitív élmények elmélyítését. A foglalkozás végén minden gyermek egy-egy erősség jutalmat kapott, amely a hála és a kedvesség témájához kapcsolódott, így lehetőségük volt a pozitív tulajdonságaik és tetteik elismerésére.
A tevékenység végén meghallgattuk Bagdi Bella „Boldog vagyok!” című dalát, melyre a gyermekek önfeledten táncra perdültek.
Összességében a Boldogságóra során a gyerekek játékosan és élményszerűen tapasztalták meg a hála, a kedvesség és a pozitív kapcsolatok jelentőségét, és lehetőségük volt saját érzéseiket és élményeiket is kifejezni.