A hála témáját a hónapban Bezzegh Andrea: Hálafa című meséjével dolgoztuk fel. Megbeszéltük a gyerekekkel ki, miért hálás és elkészítettük a „Hálakertünket”, melyre a gyerekek válaszai is felkerültek és kikerült az előtérbe, hogy a szülők is láthassák. A gyerekek lelkesen ismerték fel miért lehetnek hálásak és készültek nagy örömmel a hálavirágok, melyek mellé felírtam a válaszaikat. A projekt ideje alatt többször is kifejezték egymás iránt is hálájukat. Illetve a már jól megszokott ölelőkörben is gyakran elmondták miért hálásak egymásnak.
A hála gyakorlása
Szigetmonostori Nyitnikék Óvoda és Konyha
Megszólal a Koshi csengő és megérkezik Mazsola báb a meséből.
Bemutatkozik, honnan jött, melyik mesében szerepel és megmutatom a csengőmet, ami mindig azt fogja jelezni, hogy egy fontos dologról fogunk beszélgetni, ezeknek a foglalkozásoknak a neve Boldogságóra lesz.
Megkérdezem Mazsolától, hogy „Mit csinál most Manócska-miért nincs itt?”
Kiderül, hogy Manócska otthon főz, mos és takarít-gondoskodik Mazsoláról.
Rátérünk arra, hogy a gyerekekről ki szokott gondoskodni otthon? Mit jelent a gondoskodás? Illetve itt az oviban ki szokott gondoskodni róluk és hogyan? Megbeszéljük, hogy ez milyen jó érzés, szóba hozom, hogy ezért hálásak lehetünk.
Hoztam egy mesét a háláról, elmesélhetem? Az egér és az oroszlán meséjét elmesélem.
Közösen megbeszéljük, hogy mit érezhetett a kisegér, amikor elkapta őt a sas és mit érezhetett, amikor kiszabadult. És végig beszéljük, mit érezhetett az oroszlán, mikor csapdába került és mit akkor, amikor a kisegér kiszabadította őt? Megmutatjuk, hogy félt a kisegér és hogyan esett kétségbe az oroszlán (tenyerünkkel dobolunk a mellkasunkon és a két arcunkat tenyerünkbe tesszük). Megmutatjuk közösen, hogy milyen melegséget érezhetett a kisegér és az oroszlán is a szívében, amikor kiszabadultak-megsimogatjuk a szívünket.
Beszélgetni kezdünk arról, hogy vajon nekik van-e olyan élményük, amikor az oviban valaki segít nekik vagy vígasztal vagy valami szorult helyzetben tesz olyat, ami könnyebbséget ad nekik.
Elkészítjük a hálabefőttet.
Kiosztom a vattapamacsokat, amit elkezdenek a tenyerükkel még gömbölyűbbre formálni. Utána egyesével megfogalmaz mindenki egy hála mondatot és a hálagyümölcsöt a kikészített üvegbe teszik.
Az üvegre ráírjuk a dátumot, ráragasztunk egy mókus rajzot és kitesszük az öltözőszekrény tetejére, hogy láthassák a gyerekek.
Háladal meghallgatása.
A Koshi csengő hangjával zárjuk az alkalmat.
A gyerekek nagy izgalommal várták az első boldogságórát. Hihetetlenül kellemesen, szeretetben és sok-sok pozitív gondolattal, érzéssel éltük meg az első alkalmat, amely a hála témakörére épült. Megbeszéltük a köszönöm és hála közötti összefüggéseket, eltéréseket, majd hála befőttet készítettünk. Varázslatosak voltak azok a percek, amelyben minden kisgyerek szorgosan papírcetlire vetette mindazt, amiért hálát érzett azon a napon!
A gyerekekkel arról beszélgettünk, miért fontos megköszönni a jó dolgokat. Megtanulták, hogy a hála segít észrevenni a mindennapi örömöket. Közösen összegyűjtöttük, miért lehetnek hálásak otthon és az iskolában. Sokan említették a családjukat, a barátaikat és a játékokat. Beszéltünk arról is, hogy egy kedves szó milyen jó érzést adhat másoknak. A gyerekek hálavirágkertet készítettek, amelyre felírták a számukra fontos dolgokat. Megtanulták, hogy nem csak nagy dolgokért lehet hálásnak lenni. Az óra segített pozitívabban gondolkodni. A gyerekek szívesen meséltek saját élményeikről. Jó hangulatú és aktív foglalkozás volt.
A foglalkozások során beszélgettünk arról, mi mindenért lehetünk hálásak a mindennapokban. A gyerekek elmondták, minek örülnek, kik segítik őket, majd közös játékokkal és rajzos feladatokkal fejezték ki hálájukat.
Produktum: közös „Hálafa” készült, amelyre minden gyermek felhelyezte saját hálalevelét.
Erzsébethelyi Általános Iskola
Készítettünk hálagyöngysort, hálabefőttet. Ezeket egyénenként fűzték, és írták a gyerekek, de papírból is volt gyöngysorunk az osztályteremben, ahová közösen fogalmaztunk meg mondatot, hogy aznap, miért vagyunk hálásak.
Sok gyermek nem élhet az anyukájával. Sajnos sok esetben a szülő tudatlansága vagy anyagi helyzete miatt. Pedagógusként is nehéz látni hogy egyre több nehéz sorsú diákkal találkozom. De ilyenkor is igyekszem a hagyományt megreformálni. A vér szerinti anyukának adjunk hálát az életért, a nevelő anyáknak a nevelésért. A nagymamáknak is találtunk helyet, hiszen ők az őseink . A gyerekekkel ajándékot készítettünk , hogy ezzel is megháláljuk az értünk tett mindennapi feladataikat.
Erre többféleképpen is készültünk; dalokkal, versekkel, ajándékkal.
A gyerekek nagyon jól érezték magukat és azt hiszem ez volt az első alkalom amin boldogan és örömmel vettek részt. Ezt nagyon fontosnak éreztem megtartani és készíteni a diákokat és valóban hálásak voltak amit azonnal a szemekben csillogó könnycseppek meg is hálálták.
A gyerekek elmondták, leírták, miért hálásak. Egymásnak is küldtek köszönőkártyákat. Utána összegyűjtötték, hogyan lehet kifejezni a hálát és végül az iskolaudvaron krétarajzokkal örökítették meg gondolataikat.
1. Előkészítés: Kicsi Gesztenye Klub. Hála dal c. dalának meghallgatása
A gyerekekkel először nem a fogalom jelentését beszéltük meg, hanem kerestünk mindenkinél egy konkrét pozitív élményt. Mi volt a legjobb a mai/tegnapi napban?
2. Utána próbáltunk olyan dolgokat keresni, amelyek mindennaposak és, ha visszagondolnak ezekre, akkor jó érzéssel tölti el őket. Volt, aki semmit nem tudott mondani, őt a következő kérdésekkel segítettem:
Melyik játék tetszett a legjobban az udvari szünetben? Ki mosolygott rád ma az iskolában? Kivel beszélgettél ma a legtöbbet?
3. A kis hal hálája c. mese meghallgatása, megbeszélése
Ezek után végiggondolták, hogy ki miért hálás és egy fehér szív alakú papírra felírták ezeket a gondolatokat. Majd rajzoltunk egy hála-fát és mindenki egyenként elhelyezte a saját hála szívecskéjét.
4. Lezárás: Ha hazaértek este, gondoljátok végig, hogy a szüleiteknek miért lehettek hálásak!
„Nem a boldogság tesz hálássá, hanem a hála boldoggá!”