A hála gyakorlása témakörben elkészítették a gyerekek a hála szíveket, Hála levelet írtak a legtöbben a szüleiknek de volt, aki nagyszülőnek, tanító néniknek.Beszélgettünk a hála fontosságáról.Meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át c. dalát.
A hála gyakorlása
Tisztelt Boldogságóra Csapat!
Röviden szeretnék pár gondolatot megosztani veletek az elmúlt időszakról, mindennapi életünkről a Sek Óvodában. Az utóbbi három hónap boldogságórái gazdag szakmai és érzelmi tapasztalatot hoztak óvodánk számára, ahol a gyermekek lelkesedése és egymás iránti empátiája folyamatosan inspirált bennünket pedagógusokat.
Nagy örömmel csatlakoztunk az őszi konferenciához, nagyon hasznosnak találtuk az előadásokat, élményekkel gazdagodtunk. Ez a részvétel megalapozta a további hónapok harmonikus munkáját.
Novemberben a hálaadás volt a fő témánk, a hála fontosságát dolgoztuk fel: beszélgetésekkel, rövid jelenetekkel és szerepjátékokkal érzékeltettük erejét, miközben a gyerekek megosztották személyes hálájukat. Ezek a pillanatok mélyen hatottak ránk, kiemelve a gyermekek őszinte érzelmeit.
Decemberben a hála témáját folytattuk, kiegészítve a nélkülöző családok mindennapi szükségleteivel – gyűjtést szerveztünk számukra. A gyerekek lelkesen hozták a csomagokat, pakoltak, készültek. Arcukon látszott a boldogság, fontossá vált számukra az, hogy másokat is boldoggá tegyenek.
Január eleje a jókívánságok, élményeink megosztásáról szólt.
Megtanultuk az „Adjon Isten minden jót…” című dalt, majd képeslapokat készítettünk egymásnak; a vidám kívánságok átadása nevetéssel töltötte meg a csoportszobát, érintve a felnőtteket is.
Többször elővettük ezekben a hónapokban Pillanatkapitány történetét, melyből kiindulva különböző érdekes tevékenységek is alakultak, gondolkodásra ösztönzött mindannyiunkat.
Eredményként a mindennapokban már érezhető a fokozódó pozitív légkör. Folytatjuk a programot hálával a támogatásért!
Köszönettel és Tisztelettel,
Argachof Andrea
(SEK Budaoest Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium óvodapedagógusa)
Szeptemberi téma a hála gyakorlása volt. A hónap folyamán többször is szóba került a hála fogalma, gyakorlása a reggeli beszélgetőkörben és a mindennapjainkban is. Hiszen ha jobban odafigyelünk a kis dolgokra, ha tudatosan és rendszeresen kifejezzük a hálánkat, az erősíti a pozitív társas kapcsolatainkat, oldja a szorongást és segít abban, hogy a közérzetünk is jobb legyen. Igyekeztem tudatosan a jó dolgokra fókuszálni, ami kicsit nehéz volt, hiszen zajlott a beszoktatás folyamata és nagyon sok kicsikénk van. A Napimádás című relaxációs gyakorlatot többször „végeztük”, illetve Bagdi Bella: Szép nap… dalát hallgattuk.
A hála azt jelenti, hogy örülünk annak, amit kapunk.
Hálás vagyok a barátaimért, mert jó velük játszani és nevetni.
Hálás vagyok, amikor valaki segít nekem, vagy megdicsér.
Minden nap történik valami apró jó dolog, amiért érdemes hálásnak lenni.Az órán a háláról beszélgettünk. Mindenki leírt név nélkül néhány sort arról, amiért aznap hálás volt. Ezután felolvastuk a cetliket véletlenszerűen. Meghallgattuk egymás gondolatait, és megpróbáltuk kitalálni, ki írhatta az adott sorokat. A feladat segített abban, hogy észrevegyük a jó dolgokat, és jobban megismerjük egymást. Öröm volt hallgatni, hogy nem csak minden esetben magukra gondoltak a gyerekek, hanem valamelyik családtagjukra. Boldogsággal töltötte el őket is, mikor a másik társ kedves szavakat fűzött az irományához. Van, aki a megírt kis cetlijét büszkén vitte haza, és mutatta meg.
A témát több módon dolgozták fel a gyerekek. Először a háláról szóló mesét hallgatták meg, majd lerajzolták, miért hálásak az életben. A rajzokat puzzle-darabokként illesztették össze, így született meg az osztály saját „Hála-képe”. A színes rajzok és mosolygós arcok mind arról árulkodtak, hogy a hála ott lakik szívükben.
A tanév első foglalkozása a hála témáját dolgozta fel. Az ötödikesek „hálakezeket” készítettek – mindegyik ujjra rákerült valami, amiért köszönetet éreznek. A közös munkát gesztenyék koronázták meg: elkészült az osztály „gesztenyecsapata”, a barátság és összetartozás jelképeként. Minden apró figura egy-egy gyerek jókedvét hordozza magában – így vált a foglalkozás igazi, szívet melengető közösségi élménnyé.
Szeptemberben a hatodikosok egy rövid, elgondolkodtató videót néztek meg a háláról, majd egymásnak is elmondták miért hálásak. A tanulók szavaiból szeretet, figyelmesség és őszinte érzelem áradt. A foglalkozás végén „hálabefőttet” készítettek – apró üvegekbe zárt kedves üzenetekkel és rajzokkal, hogy mindig emlékeztessék őket az élet szép pillanataira.
,,Ha megtanulunk hálás szívvel élni, minden nap találunk valamit, amiért érdemes mosolyogni.”
Októberben mindenki összegyűjtötte, hogy miért hálás az édesapjának.Ezt lelamináltuk és hűtőmágnesként hazavihették a gyerekek.
Tapasztalatszerző séta alkalmával, megfigyeléseket végeztünk a gyermekekkel, amely főként az ősz szépségeire, az őszi természetre irányult. Gyönyörködtünk, megcsodáltuk a színes faleveleket, közben beszélgettünk a boldogságról. Elmondtam, hogy én, miért vagyok hálás: „Hálás vagyok, amiért veletek együtt lehetek és gyönyörködhetünk az őszi tájban!” Később, a csoportszobába érve, elővettem az előre megfestett fát, amelyre a gyermekek tenyérlenyomattal, őszi színekben pompázó, faleveleket készítettek a fára, közben mindenki elmondhatta, hogy miért hálás, a mai napon. Egy gyermek több tenyérlenyomatot is készített, közben meghallgattuk a hónap dalát. Miután kezet mostunk, megöleltük egymást.
Téma: A hála gyakorlása
Időpont: 2025.09.30.
Korosztály: 3-4 évesek
Motiváció:
Fújja a szél a fákat… c. mondóka (közben ritmustapsolás) többszöri ismétlése, majd eljátszása a gyerekeknek. Megbeszéltük, hogy mindannyian kis fák vagyunk, akiknek ágait a viharos őszi szél jobbra-balra hajlítgatja.
Tevékenység:
Én lettem a viharos szél, a gyerekek maradtak kis fák. Erősen fújtam, a gyerekek a karjaikkal a fák ágainak mozgását utánozták. Közben választottunk egy napocskát. Az ő feladata volt, hogy megkérje a szelet, ne fújjon ilyen erősen. A gyerekek kérésére, vidám nevetésükre a Nap meghallotta a kedves kéréseket és elhesegette a szelet, örömet okozva ezzel a kis fáknak.
Hálából többször elénekelték, eljátszották a gyerekek a Süss fel nap… c. dalocskát.
Beszélgetés kezdeményezése a háláról, a jó cselekedetek fontosságáról. (A kis fák örülnek, mert az erős szél nem törte le az ágaikat, ezért pedig a Napnak lehetünk hálásak, figyelt ránk, segített nekünk.)
Átvezetés vizuális tevékenységbe:
Fessünk őszi faleveleket, minél színesebbeket megköszönve ezzel a Napnak a kedvességet és a segítséget (sárga, piros, zöld, barna tempera felhasználása).