Az első boldogságórát egy mese köré építettük, amely egy képzeletbeli utazással kezdődött a Hála Szigetekre. A hála vonatra ülve, mondókázással indultunk és a szigeten megismerkedhettünk egy kis manóval, akit Derűs Daninak hívtak. Ez a manó mindig jókedvre derítette a barátait, hiszen mindig meglátta a szépet és jót mindenkiben, ezért hálás is volt. A mese végén a gyerekeknek is lehetőségük volt valami szépet alkotni a szigeten talált kis piros kövekből, ami az ők hálás szívük jelképe volt.

Foglalkozásunkat a „Meglengetem a karom…” és a „Napimádás” relaxációs gyakorlatokkal indítottam. A gyakorlat célja a figyelem irányítás, a koncentrálás . Ezt követően Boldog Blanka érkezett hozzánk, akit a nagyok már kedves ismerősként köszöntöttek, a kicsik pedig kedvesen fogadtak 🥰 Blanka úgy , mint korábban, most is a a boldogságóráink gyakori kis vendége lesz . Az ismerkedés után kötetlen beszélgetést indítottam a Hálával kapcsolatban. Megbeszéltük jó érzés-e hálásnak lenni? Mit érzünk ilyenkor? Hol lakhat a hála a testünkben? Mit mondhatunk, milyen szavakat használunk, ha hálásak vagyunk? Mikor -és kinek voltak már hálásak a gyerekek? A gyermekek saját élményeikről érzéseikről szívesen beszéltek. A gondolatok meghallgatásánál törekszünk arra, hogy türelemmel hallgassuk meg egymást. A beszélgetés során segítségünkre volt a Szupererő kártya- Hála lapja . Alkalmazva a pozitív megerősítést-és tudatosítást- örömmel vettük észre, hogy a Hálával, mint Szupererővel csoportunk valamennyi kis tagja rendelkezik. A foglalkozásunkon, a téma feldolgozása során Hála híd kártyajáték volt még a segítségünkre. Boldogságóránk zárásaként többször meghallgattuk a hónap dalát, Bagdi Bella Szép nap… gyermekzenéjét a és a Hála erősség zeneszámát. A gyermekek örömmel színezték a hála virágait, melyet a Boldogságóra faliújságunkon helyeztünk el.

A mai nap folyamán a reggeli találkozás keretein belül, amikor megkérdeztem a gyerekeket, mi az a hála, nem tudtak válaszolni sokan – nem csoda, hiszen a fogalmakkal ebben a korban még nehezen bánnak.
Kimentünk egy rövidke sétára az óvoda udvarára, ahol halottuk az ittmaradt madarak csivitelését, megfigyeltük a fáról lepottyanó gesztenyéket, diókat, valamint a sárguló faleveleket. Mindeközben érzékelhettük a napocska meleg simogatását. Kipróbáltuk az udvaron lévő játékszereket is. Visszatérve a csoportszobába elmondtam a gyerekeknek, hogy milyen hálásak lehetünk a napocskának, hogy melegen sütöt ma, a madaraknak a szép csivitelésért….Ezt követően mindengyerek kapott egy hála – követ, amit tetszése szerint színezhetet ki, végül mindeki sorba elmondhatta, hogy ő miért is hálás mai napon.
-Hálás vagyok az óvodában lévő szép játékokért
-Hálás vagyok a barátaimért
-Hálás vagyok a finom ételekért, amit a szakácsnéni főz nekünk
A nap végén a gyerekek hazavitték a hála- köveiket és elmondhatták szüleiknek miért is voltak ők hálásak a mai napon és megkérdezhették szüleiket, hogy ők miért hálásak.
Már gyermekkorban megalapozhatod az örömteli dolgok észrevételét és értékelését, ahhoz, hogy később a hála mélyebb rétegeit is megélhesse a gyermek.

Az előző tanévben is a Boldogságóra csapatához tartozott a Harangvirág csoport, melyet ebben az évben is folytatni szeretnénk. Nagycsoportosok lettünk, szereztünk némi tapasztalatot már a Boldogságóráinkon. Célom, hogy a gyermekek érzelmi élete fejlődjön, szerezzenek minél sokoldalúbb tapasztalatokat, tudatosodjon bennük, hogy pozitívan próbáljanak meg viszonyulni a dolgokhoz, tanulják meg az alapvető magatartási normákat, figyeljenek egymásra és a felnőttekre is. Az első témát a Hála világnapján tartottuk meg. Az óvodánkban már 4 csoport is csatlakozott a Boldogságórához. Közösen megbeszéltük, hogy együtt indítjuk el az óráinkat, így kezdjük el a tanévet. A Hálafa történetét dramatizáltuk el, felosztva egymás között a szerepeket. Reggel játékidőben már elővettem a varázsládából Boldog Dórát, akinek nagyon megörültek a gyermekek. Várakozással kérdezősködtek, hogy vajon ma Boldogságóra lesz-e. A hónap sok eseménnyel bővelkedett már eddig számunkra. Mihály napi vásárra készülődtünk egész hónapban. Vásári jeleneteket, ehhez kapcsolódó dalos játékokat, hagyományőrző néptáncot tanultak a gyermekek. Sok munkával járt a készülődés. A Boldogságóra így egy kis kikapcsolódást, feltöltődést is jelentett a gyermekek számára. A mesét a tornateremben adtuk elő, ahol elegendő hely volt mindenki számára. A mese előadása közben, mi is nagyon jól éreztük magunkat, sokat improvizáltunk a cselekmény közben. Hálás vagyok én is, hogy részt vehettem ebben a mesében, igazán jól együtt tudtunk dolgozni, ami a hétköznapok rohanásában nehezen megy. A csoportba visszaérkezve meghallgattuk a hónap dalát, melyre a gyermekek szabadon táncolhattak. Beszélgető körben megbeszéltük ki miért hálás. Örömmel tapasztaltam, hogy sokat fejlődtek, csak néhány kisgyermeknek kellett rávezető kérdésekkel segítenem. Bővítettem a témánkat egy kapcsolatteremtő játék játszásával. Mindenki kapott egy kis szívecskét különböző színekből, amit a ruhájukra tűztem. A szőnyegen ki kellett keresni a saját szivecskéjeét, majd odaadni annak a társának, akiért ő hálás valamiért. Kértem őket, hogy próbálják elmondani miért? Nem is gondoltam, milyen nagyszerű játék lesz belőle. Figyeltek egymásra, számomra is meglepő módon indokolták meg, miért hálásak egymásnak. A csoportromban van egy sírdogáló kisfiú, aki kicsit zárkózott. Boldogan vitte a szívecskéjét, amit egy kislánynak adott bátortalanul. A lány visszaadta neki a sajátját, hálásan megköszönve. (Megjelentek a boldog kis mosolyok.) Senkit nem hagytak szívecske nélkül. Nekem is pozitív volt ez a játék. Tavaly már kaptam barátság karkötőt az egyik gyermektől. Amikor ő következett már éreztem, hogy megint kapok valami tőle. Jó érzéssel töltött el. Egész nap vigyáztak utána a kapott szívekre, amit haza is vittek. A munkafüzet feladati közül kiszínezték azokat a dolgokat, amiért hálásak. Több dolgot is választottak. Az óra végén felhelyezték a hála virágot a Boldogság várra. Visszajelzést kaptam a szülőktől, sokan elmesélték a szívecskék történetét és a hálafa meséjét. Szülői megbeszélésen tájékoztattam a szülőket, hogy folytatjuk a Boldogságóráinkat. Pozitívan nyilatkoztak, mindig lelkesek a gyermekek az órák után, sok élménnyel gazdagodnak, nem is gondolták, hogy mennyi minden történik, köszönetüket fejezték ki. Magam részéről hálás vagyok, hogy itt lehetek, átadhatom a gyermekeknek a Boldogságórák pozitív feltöltődését.

A tevékenység helye: Jászdózsai Mocorgó Óvoda és Mini Bölcsőde
Korcsoport: kiscsoport
A tevékenységet vezeti: Bozóki Katalin
A tevékenység tartalma: Szutyejev: Az alma c. mese
A tevékenység feladatai:
• közösségi nevelés az együttes munkával
• a szereplők tetteinek kidomborításával az emberi kapcsolatok megerősítése, újak kibontakoztatása.
I. A tevékenységet kezdő relaxáció:
„Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj!”
II. A tevékenységet kezdő éneklés:
Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem
III. A téma bevezetése:
Add tovább az almát!
IV. A téma feldolgozása
• A mese élményszerű bemutatása
• Beszélgetőkör kialakítása a szőnyegen (kinek miért lehet hálás, és miért)
V. A tevékenység lezárása
• Alma, körte nyomdázása, egymásnak adása
• Almás „hála- gyümölcssaláta” elfogyasztása közösen
• A hálavirág felragasztása az első lépcsőfokra.
VI. A tevékenységet záró éneklés:
Bagdi Bella: Boldog vagyok
VII. A téma továbbadása:
Őszi gyümölcsök képeinek gyűjtése a csoportban