Szeptemberi témánk a HÁLA volt.
Az órát relaxációval indítottuk. Miközben végigvezettem őket ezen az ellazuláson, a háttérben halkan szólt a Szép nap… c. dalt.
Ezután közösen értelmeztük a hála fogalmát, beszélgettünk a dalról és mindarról, ami ezt az érzést kiválthatja belőlünk. Körbe adtuk a hálaacsengőt, mindenki elmondhatta miért hálás. A gyerekek közül sokan el tudtak vonatkoztatni a világ anyagias oldalától, és leginkább családjukért, a barátaikért adtak hálát.
Ezt követően elmeséltem nekik a Vadgalamb és a méhecske c. mesét. Ez a rövid kis -gyermekekhez közel álló- állatmese, nagyon jól illeszkedett témánkhoz.
Ezután elkészítettük a hálabefőttjeinket, a kis szívecskékbe beleírtam gondolataikat, ki miért adott hálát.
A foglalkozást egy mozgásos játékkal zártuk. Amikor megállt a zene, meg kellett ölelniük valakit, akinek jelenlétéért, barátságáért hálásnak érzik magukat.
Szerettem volna a családokat is bevonni a téma feldolgozásába. A gyerekek hazavittek egy „hálaszőlőt”, megkértem a családtagokat, hogy egy-egy szőlőszembe írják be ők miért hálásak.
Nagy örömömre a szülők is partnerek voltak ebben és másnap nagyon sok szép gondolattal megtöltött szőlőket kaptunk vissza.
A hála gyakorlása
A gyerekekkel beszélgettünk a hála fogalmáról. Mindenki megosztotta miért hálás, majd kiszíneztük a hálakulcsokat.
A hálakulcsokhoz a hozzá tartozó lakatokba pedig belerajzoltuk amiért hálásak lehetünk.
Csoportunk életében ismét változás következett be vegyes csoport lettünk.
Így a tervezésünkben gondolnunk kell az új gyerekekre is!
Sokat gondolkodtam azon ,hogy hogyan lehet a három korosztály számára mégis érthetővé tenni a hála fogalmát. Nagyon sokat segített a könyv és a munkafüzet feladatai, ami a hála témakörhöz kapcsolódik. A rajzos feladatok egyértelművé tették a gyerekek számára ,hogy miért is lehetünk hálásak és örömmel válogattak benne.Ügyesen fogalmazták meg a felmerülő gondolataikat.Kiosztottam az óvodai jeleket és oda adhatták annak a társuknak, társaiknak akiket nagyon -nagyon szeretnek és megölelték egymást. Nagyon meghitt pillanatokat élhetünk át!
A lányokkal ki színeztük a boldogság virágokat ők maguk döntöttek el hogy milyen színűek legyenek. Tartalmas délelőttöt töltöttünk el.
Boldogságóra – hála, szeptember Az újdonság jegyében
Újult erővel kezdtük az új tanévet, mivel új tanulók csatlakoztak hozzánk, erősítve csoportunkat. Az újdonság az órákat is érintette, mivel havi két órában a mindfulness -Pillanatkapitány és az önbizalomprogram elemeit is beépítettem a boldogságórákba. Nemcsak a tanulók számára volt új az egész, hanem számomra is, mivel az utóbbi két témában megszerzett tudásomat most kamatoztattam először a gyakorlatban. A Pillanatkapitányt az ismerkedéssel kezdtük, kiemelt helyet kapott a légzőgyakorlat – nagy segítség a Szívmanó: Nyugilégzés kártyák- , elkészítettük saját varázscsákónkat is. Az önbizalomprogram javasolt témaköréből is – Pozitív kapcsolatok – merítettünk. Sok páros – csoportos gyakorlatot végeztünk: Tükörjáték, Tánc: Nem kellesz…, Fonjuk meg a láncot…, Cseréljenek helyet…, stb. A hegy szimbólumot többször is „megmásztuk” – egyrészt a rajzkalandon keresztül valamint meghallgattuk és beszélgettünk Bartos Erika meséjéről is. A hála világnapján kollázst készített mindenki egy számítógépes program segítségével. Az új tanulóknak nagyon tetszettek a boldogságórák, nyitottan és jókedvűen vettek részt a foglalkozásokon.
A mai alkalommal elsőtől hatodik osztályig képviseltették magukat a gyerekek. A hála témakörben mélyültünk el. Egy idézet felolvasásával hangolódtunk. Ezt követően hálakört alkotva farmerből újrahasznosított babzsákkal játszottunk helycserélős játékot. Elmondhatta mindenki, hogy miért hálás.
Ritmusgyakorlattal folytattuk. Lapokat rejtettem el, melyeken egy-egy gondolatot láthattunk. Örömmel keresték a gyerekek, majd felolvasták, megbeszéltük a hála lényegét. Meghallgattuk a Jól érzem magam című dal, melyre mozogtunk kedvünkre. Körben állva megfogtuk egymás hüvelykujját, az összetartozásunkat erősítve. Kiraktuk a hála feliratot a tanteremben található dolgokból. Az interaktív táblán szerencsekerék forgatásával és a boldogságóra értékelésével zártuk a foglalkozást. Mindenki gazdagodhatott, feltöltődhetett. Külön hálás vagyok, mert a felsősök segítették, kísérték a kisebbeket. Az együttműködés teljes mértékben megvalósult. A cél megvalósult, a témánkat körbejártuk amennyire csak lehetett. Bízom benne, hogy a résztvevő tanulók viszik tovább a jó hangulat hírét, a hála fontosságát. Azon leszünk, hogy minél több gyerekre, felnőttre pozitív hatást gyakoroljuk magunk által. Jobb általunk a világ! Jobb velünk, veletek a világ!
A 9/E-2. osztály szeptemberben hálagyöngysort készített.
Gyöngyöt fűzni jó, közben beszélgetünk, zenét hallgatunk. Az osztályban a gyöngyfűzés után megterveztünk és megrajzoltunk egy-egy szívet, ki is színeztük. A fiatalok osztálytársaikat nevezték meg címzettnek, és amiért sokan hálát éreztek: figyelem, törődés, barátság.
A gyöngysor szép is, funkciója is van, és még valaki szeretetből adta! Csupa jó dolog! Ezért az örömteli pillanatért én is hálás vagyok!
Iskolánk 3. évfolyamán minden évben Meseposta foglalkozáson vesznek részt a gyerekek. Ez és közös olvasmányunk, Az időgladiátorok c. könyv adta az ötletet, hogy a programot megelőzően saját készítésű képeslapokon fejezzék ki tanulóink hálájukat. Nagyon kedves kis lapok születtek! <3
Hálanyakláncot fűztek a foglalkoztató csoport tanulói. Ajándékba adhatták annak a felnőttnek, vagy gyermeknek, aki leginkább kedves a számukra, kifejezve hálájukat a kedvességért, gondoskodásért, barátságért.
A 2025/26-os nevelési évet mini-kis csoportban kezdtem új társammal Betti nénivel és 24 kis piCinke gyermekkel a Cinke csoportban. A hála nehéz szó, sokat gondolkodtam miként tudom majd a gyermekeinknek megfogalmazni, érthetővé tenni, hiszen még sokan bátortalanok, halkan beszélnek, vagy nem tudják magukat kifejezni. A boldogságfokozó hála hónapjában Boldog Dórával köszöntöttem a gyermekeket: „Kerekerdő kalandra hív Téged, hallgasd, mit súgnak a tündérek. Hipp-hopp tárd ki szíved kapuját, mesevilág ajtaja előtted nyitva áll. Tikk-takk ketyeg a kis óra, ezt üzeni Neked Boldog Dóra. Minden hónapnak van egy szimbóluma, szeptembernek a virág, így kezdésként egy kis virágot adogattunk körbe, ahol mindenki ügyesen elmondta a jelét. Majd elmeséltem a gyerekeknek, hogy Boldog Dóra nagy bajban van, mert elvesztette kirándulása során az ajándékot, melyet Boldog Barbarának szeretne odaadni. Mit adhatunk annak, aki segít nekünk? Pl. egy ölelést? Most figyeljetek, mutatok egy mozdulatot, ezt kellene továbbadnod a szomszédodnak. Minden gyermek megölelte a szomszédját, majd erőt gyűjtöttünk az elveszett ajándék megtalálásához. Táncoltunk Bagdy Bella: Boldog vagyok c. dalára, majd gyümölcsevés után elindultunk a folyóból, alagútból, hegyekből, völgyekből, hidakból álló akadálypályán. Közben nagyon kellett figyelni, hogy megtaláljuk az elveszett ajándékot. Az alagút közelében aztán előkerült az ajándék, így Boldog Barbara nagyon hálás volt és hálájának jeléül segítettünk neki virágot ültetni, egy szép hálakertet készíteni Dórának. A gyermekek végig aktívak és lelkesek voltak. Boldogságvárunk felső tornyába év végén fogunk eljutni, addig is még sok-sok kaland vár reánk és reméljük még sok csodát fogunk megélni ebben a nevelési évben a Cinke csoportos gyermekekkel!!!
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
Elkezdődött egy új tanév, így újra belevetettük magunkat a Boldogságóra világába. Szeptemberben sok újdonsággal találkoztunk, hiszen lett új osztálytársunk, új lett az órarendünk, illetve sok minden megváltozott! Amiért azonban hálásak lehetünk, hogy a mi kis osztályközösségünk továbbra is együtt van és együtt küzd meg a mindennapok nehézségeivel.
Szeptember 30.-án van a népmese napja, így ezzel kapcsolatos játékos feladatokat oldottunk meg ebben a hónapban. Közösen összegyűjtöttük, hogy mi minden juthat eszünkbe arról a szóról, hogy mese, majd a tanulók azt is elmesélték, hogy miért szeretik a meséket. Ezt követően ráhangolódásként két csoportban kiraktunk egy-egy kirakóst, mely utalt a fő témánkra (A népmesék napja). Közösen megnéztük diafilmen „Az aranypálca” népmesét. Átbeszéltük, hogy kik a szereplők, mik történnek a mesében. Kiemelt figyelmet fordítottunk a legkisebb királyfira. Megbeszéltük a „jó tett helyében jót várj” közmondás jelentését, majd játékoskeretek között megtapasztaltuk, hogy milyen külső és belső tulajdonságok tesznek minket egyedivé.