Az új tanulónk és az emlékezetünk felfrissítése miatt is felidéztük, hogy mivel foglalkoztunk az elmúlt két évben boldogság óráinkon. Élvezettel magyaráztak, nézték a képeket, énekeltek és táncoltak.
A következő foglalkozáson először párban, majd aki szerette volna, az megoszthatta velünk is, hogy mit jelentenek számára a boldogság és öröm kifejezések. Csoportban beszélgettek ezek után arról, hogy miért válik boldogabbá az, aki hálás tud lenni. Minden csoport szóvivője rendszerezte és fogalmazta meg számunkra az egyéni véleményeket. Majd arról beszélgettünk, hogyan lehet viszonozni, ha valaki tett értünk valamit, és mindenki mondott példát arra is, hogyan fogja kifejezni háláját egy szerettének.
A Hálafánkat ezek után készítettük el, mindezek figyelembevételével.

Harmadik osztályban először tartottam boldogságórát hála témakörben. Nagyon tetszett nekik. Hálafát készítettünk. Kitettem az osztály ajtajára,hogy egész évben előttünk legyen mi mindenért lehetünk hálásak.

A kis elsőseimmel elkészítettük a saját „ablakkeretünket”, amelyben megmutattuk, hogy mi mindenért lehetünk hálásak ebben a nagy világban.

A boldogságfokozó hála
Az osztályommal második éve tarjuk a boldogságórákat. nagyon szeretik a gyerekek, és koruk ellenére meglepően éretten vesznek részt a feladatok megoldásában. Amikor szóltam nekik, hogy kezdődik megint, nagyon örültek. Még jól emlékeztek a hálabefőttre, amit második osztályban készítettünk. Érdekes volt hallani, mennyit változott a háláról alkotott fogalmuk egy év alatt. Én előzetes feladatként adtam, hogy gyűjtsék össze, mi mindenért lehetnek hálásak.Egy szülő segítségével a tanterem ajtajára felkerült egy igen esztétikus hálafa, amit a gyerekek megtöltöttek hálalevelekkel.
Aztán játszottunk. Ketten, hárman voltak egy-egy kis csoportban, és eljátszottak nekünk valamit. Ez lehetett, hogy valaki bajba került, a másik segített és ő hálás volt érte, vagy eljátszották, hogy hálásak a napsütésért, az esőért, a madárcsicsergésért, egymásért, hogy tudnak játszani…stb. Ezt a szituációs játékot rendkívül szerették.
Majd le is rajzolták, ki, miért hálás. Ebből elkészítettük az ” Ablakot”.
Végül megbeszéltük, ha haza megyünk, mindenki a családtagjainak valahogy kifejezi háláját.( puszi, megmondja, ölelés…)
Úgy vélem, az óra elérte a célját. A gyerekek koruknak megfelelően megértették a hála fogalmát, ki tudták fejezni magukat. Remélem, a mindennapokban is alkalmazzák majd.

A boldogságfokozó hála
Az osztályommal második éve tarjuk a boldogságórákat. nagyon szeretik a gyerekek, és koruk ellenére meglepően éretten vesznek részt a feladatok megoldásában. Amikor szóltam nekik, hogy kezdődik megint, nagyon örültek. Még jól emlékeztek a hálabefőttre, amit második osztályban készítettünk. Érdekes volt hallani, mennyit változott a háláról alkotott fogalmuk egy év alatt. Én előzetes feladatként adtam, hogy gyűjtsék össze, mi mindenért lehetnek hálásak.Egy szülő segítségével a tanterem ajtajára felkerült egy igen esztétikus hálafa, amit a gyerekek megtöltöttek hálalevelekkel.
Aztán játszottunk. Ketten, hárman voltak egy-egy kis csoportban, és eljátszottak nekünk valamit. Ez lehetett, hogy valaki bajba került, a másik segített és ő hálás volt érte, vagy eljátszották, hogy hálásak a napsütésért, az esőért, a madárcsicsergésért, egymásért, hogy tudnak játszani…stb. Ezt a szituációs játékot rendkívül szerették.
Majd le is rajzolták, ki, miért hálás. Ebből elkészítettük az ” Ablakot”.
Végül megbeszéltük, ha haza megyünk, mindenki a családtagjainak valahogy kifejezi háláját.( puszi, megmondja, ölelés…)
Úgy vélem, az óra elérte a célját. A gyerekek koruknak megfelelően megértették a hála fogalmát, ki tudták fejezni magukat. Remélem, a mindennapokban is alkalmazzák majd.

Mosoly-lak boldog lakosaiként minden nap hálát adunk a bennünket ért kis és nagy csodákért. Így többek között a napfényért, az oxigént termelő fákért, vízért, ételért, az egészségünkért, két szemünk világáért, két kezünk munkájáért, a bennünket körülvett szeretetért, segítő, biztató, dicsérő szándékért, minden mosolyért, jó tanácsért, természetért, állatokért, növényekért, illatokért, szépségekért…. de elsősorban szüleinek vagyunk hálásak, kezdve attól, hogy megszülettünk. A hónap dalát hallgatva szívünkre rajzoltuk, hogy mi mindenért vagyunk hálásak szerető, gondoskodó szüleinknek, s mindezt egy mosolygós arcként felragasztottuk az iskolánk egyik ablakára. Az arcocska szivárványszínű körvonala minket szimbolizál, hogy mindannyian mások vagyunk, de abban azonosak, hogy együtt mondunk hálát minden „örömmorzsáért”. Az már csak ráadás, hogy a háttérben látszanak az iskolánkat körbevett állványok és a létrák, ugyanis azért is nagyon hálásak vagyunk, hogy felújítják, szebbé, gazdaságosabbá teszik az intézményünket.