A Szivárvány óvodai csoportban megtartottuk a Boldogságóra Erősség Program szeptember havi témáját, amely a háláról szólt. A gyermekekkel egyszerű, érthető beszélgetésben megfogalmaztuk, mi az, amiért örülhetünk és köszönetet mondhatunk: anya és apa ölelése a testvérekkel való együtt játszás, néha veszekedés, a játékok – bicikli, labda babakonyha, a fagyik a csokoládék és az óvodában töltött vidám napok.
A téma feldolgozását közös alkotással tettük élményszerűvé. Nagyméretű papírra hálafát rajzoltunk, amely a közösséget szimbolizálja. A rajzolás és festés közben a gyerekek a Háladalt hallgatták, ami segített ráhangolódni a témára, és oldott, örömteli hangulatot teremtett. Ezután minden gyermek kiválasztott az őszi falevelek színei közül egyet vagy kettő színt, és tenyerét festékkel megkentük, majd segítséggel vagy önállóan a fa ágaira nyomta kézlenyomatát. Így a fa színes levelekké alakult, amelyben minden gyermek nyoma ott maradt.
A tevékenység közben folyamatos szóbeli bátorítást, vizuális szemléltetést és fizikai segítséget kaptak a gyermekek. A közös festés és a zenei élmény örömteli tapasztalatot jelentett számukra, amelyben mindannyian aktívan részt tudtak venni saját képességeikhez mérten.
A foglalkozás célja az volt, hogy a gyermekek megtapasztalják a hála és az öröm érzését, erősödjön az önbizalmuk és a közösséghez tartozás élménye. A közös „Hálafa” a csoportszoba falára került, így mindennap emlékezteti a gyerekeket arra, hogy sok mindenért lehetünk hálásak, és jó együtt lenni.

A Hála gyakorlása
Nagy izgalommal vártuk ezt a tanévet, a katica csoportba 10 kis csoportos iratkozott be. Elégedettséggel tölt el minket, hogy már az első perctől kezdve a nagyok befogadóak voltak, és a kicsik is hamar beszoktak. Áldással gondolunk erre az időszakra. A pillangó csoportban a téma megvalósítása, úgy valósult meg, hogy a tevékenységet a Hálafa mesével kezdték, majd közösen mondókáztak: Nap, nap, nap…, majd közösen elkészítették a Hála fájukat. A mókus csoportban a téma kidolgozása a hónap meséjével kezdték, majd elkészítették a munkafalra a közös kompozíciót, mindenki körbe rajzolta a kezét, majd kivágták, óvó néni segítségével elmondták a kis gondolatukat, hogy miért is hálásak. A maci csoport kezdő relaxációval kezdték meg a tevékenység kidolgozását, majd közösen elénekelték a hónap dalát, az éneklés közben ők is elkészítették a Hálafájukat, ők körbe rajzolták a kis kezüket, majd kiszínezték, óvó néni pedig leírta a gyerekek gondolatát, hogy ki miért hálás. A süni csoportban a tevékenység a hónap meséjével kezdődött, majd közösen megbeszélték a mesét. A gyerekek itt is Hálafát készítettek, de a gyerekek leveleket vágtak ki majd felragasztották a fájukra, a levelekbe pedig óvó néni leírta, amit a gyerekek éreztek a tevékenység közben. Jó hangulatban teltek el a foglakozások, a gyerekek élvezték a közös munkát, és hálásak voltak egymásért.

A Hálaóra és az Újra Találkozás

Egy szép őszi délelőtt a Nap vidáman kukucskált be az óvoda ablakán. A csoportszobában minden színes volt: sárga falevelek, gesztenyebábuk, és mosolygós rajzok díszítették a falakat.

A gyerekek izgatottan gyűltek össze a szőnyegen. Ma különleges nap volt: hálaóra volt. Ez azt jelentette, hogy mindenki elmesélhetett valamit, amiért hálás – valami szépet, amit átélt, vagy valakit, akit szeret.
Nagyon jó érzés, ha újra együtt lehetünk, és elmondhatjuk, mennyire fontosak vagyunk egymásnak.

Ezután együtt rajzoltak, énekeltek, és még egy kis hála-fát is készítettek: minden levélre rárajzolták, miért hálásak.

A nap végén mindenki boldogan búcsúzott. Az óvoda megtelt nevetéssel, szeretettel és melegséggel – mint egy nagy ölelés.

Egyik reggel egy szép nagy hernyót találtam és bevittem a csoportba megmutatni a gyerekeknek. Nagy sikere volt, megnézhette mindenki és aztán megbeszéltük, hogy szabadon engedjük és figyeljenek rá, hogy senki ne tapossa el! Figyelték is, hogyan mászik be szép lassan a fűcsomók közé. Másnap csomag várta a gyerekeket a csoportszobában, a hálás hernyó, küldött nekik színezőt. Nagy volt a boldogság! Mindenkinek mutatták, aki bejött hozzánk, mekkora ajándékot kaptak! A reggeli körben aztán megbeszéltük, hogy ők is meghálálhatják, ha valami jó történik velük, vagy segítséget kapnak. Megbeszéltük, ha megszólaltatom a szélcsengőnket, mindenki elmondhatja, hogy miért hálás Pl : sikerült szép várat építenie, vagy valaki segített neki főzni, vagy a leesett játékokat összeszedni. Készítettünk egy Hála fát is, ahol minden gyereknek van külön levele, és ha valami jót tesz, akkor kap rá egy szép, színes gombot.
Kitettünk egy táblát az ajtó mellé, ahol a gyerekek választhattak különféle köszönések közül. Lehet táncolni, pacsit adni, köszönni szóban, öleléssel, szív mutatással, kézfogással. Így azok is könnyebben köszönnek, akik nem szeretnének megszólalni még reggel. A reggeli körünket mondókával kezdjük: Örülök, hogy itt vagy, kezdődhet egy új nap! Gyorsan megölellek, gyere mellém ülj le! Egy szív körbeadogatásával mindenki elmondhatta, aki akarta, hogy miért hálás és már indulhatott is a nap!
A szülők szerettek volna ismerkedési estet tartani, mert a tavalyi olyan jól sikerült, hogy meg szerették volna ismételni. Egy finom paprikás krumplit főztünk és kicsit vetélkedtünk, beszélgettünk, végül mindenki húzhatott egy hála-üzenetet (Köszönöm Széll Henriettnek az ötletet és az üzeneteket). A szülőknek nagyon tetszett, hogy igyekszünk őket is bevonni a boldogságórás játékainkba.

„Egy,kettő, három, négy…” projektünk méltó témája volt a „hála” gyakorlása. Újra együtt az óvodában beszélgető kör keretében bemutatkoztunk egymásnak, felnőttek, gyermekek egyaránt napraforgó plüssünk körbeadásával, hogy még jobban megismerjük egymást. Felelevenítésre kerültek a nyári élmények is. Egymás megismerése közben feltettem a kérdést, hogy mi is az a hála. Gyakorlott most már nagy- és középsős korú gyermekek már pontosan meg is tudták fogalmazni, hogy mi is az a hála. Miért is lehetünk hálásak a mai nap? Nagyon érdekes megfogalmazások lettek: „Azért vagyok hálás, mert újra együtt vagyunk”; „Hálás vagyok, hogy a testvérem már nem beteg és itt van velem”; „Hálás vagyok, hogy van anyukán”….s még folytathatnám. Közös énekléssel „Boldog vagyok” zártuk le a beszélgetést. Majd vizuális tevékenykedtetésként „Hála emblémát” készíthettek, minden kisgyermek élt ezzel a lehetőséggel és büszkén vitték haza. Szülői visszajelzésből tudjuk, hogy otthoni témaként is megjelent a hála témakör, melyről maguk a szülők meséltek.