Szeptemberben a hála fogalmával ismerkedtünk meg. A téma feldolgozásában a Csodakantár című mese volt segítségünkre. Ebben nélkülözhetetlen partnerekre találtunk a csoportba járó tanulók szüleiben, akik otthon is elővették a mesét, ezzel könnyítve az órai munkát.
A mesét többféleképpen közelítettük meg. A bábozás, közös mesélés, előadás után a diákok szituációs játékokon keresztül mélyítették el az újonnan szerzett tudásukat.
A téma lezárásaként hálaablakot készítettünk. Az órán jó lehetőség nyílt a fogalomhoz kapcsolódó gesztusok, képek megismerésére.
Kézműves órán köszönőlapot készítettünk, amellyel hálánkat fejeztük ki a számunkra fontos személyeknek. A köszönőlapot óra végén, a szünetben vagy pedig otthon adhatták át a növendékek annak, akinek csinálták.
A hála gyakorlása
Köszönöm a fát, a virágokat, a mókust, az ételt, azt, hogy van fedél a fejem felett, a karácsonyi hangulatot, az ajándékokat, a szülinapi tortát, a társakat…
Bevallom, először aggódtam, hogyan is adom át ezeknek az apró emberkéknek azt a hangulatot, pozitív légkört, amit annak idején a képzést tartó kiváló pedagógus megteremtett nekünk. De ahogy mondani szokták, jött az magától, hiszen a gyerekek magukból sugározzák a szeretet, vidámságot. A játékok során hamar feloldódtak, ráéreztek a hála fontosságára, egyre több ötletük lett, s maguk is rácsodálkoztak, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak az életben és ettől milyen jó kedvünk lesz.
Először a „Boldogság várának” elkészítésével kezdtük feldolgozni a témát, s a lépcsőkkel, amin év végére felérhetünk a várba. Elkészítettük a hálafánkat, amire ráírtuk, hogy ki, miért, vagy kinek hálás. Játszottunk „Szeretetkört” és többször táncoltunk, vagy éppen csak hallgattuk játékidőben, ebéd alatt Bagdi Bella „Szép nap…” című dalát, ami nagyon nyugtatólag hatott a gyerekekre. Hónap végére pedig felkerültek a „Hála virágai” az első lépcsőfokra. 🙂
A boldogságórát első osztályosok körében tartottam meg. Az óra elején a boldogság és az öröm fogalmát jártuk körül. Ezután meghallgattuk a Szép nap ölelj most át című dalt. A dal közepétől már a gyerekek ügyesen dúdolták a dallamot. Ezt követően megbeszéltük, hogy miről is szól a dal. A hála szó jelentését rávezető kérdésekkel fogalmaztuk meg. Beszélgettünk arról, hogy miért is lehetünk hálásak. Az óra második felében a gyerekek elkészítették a hála lufijukat. A gyerekek a lufikba örömmel rajzolták le, hogy miért hálásak. Legtöbben azért hálásak, hogy szeretik őket, tudnak és van is mivel játszaniuk. A boldogságóra jó hangulatban telt el. A boldogságórát követően minden nap az utolsó tanítási óra végén a gyerekek megfogalmazzák, hogy aznap miért hálásak.
JÁI Viszneki Általános Iskolai Tagnintézménye
Most szeptemberben kezdtük a 3.-os osztályommal a Boldogság órákat, melyeket havonta egy alkalommal, délután 2 órában tartok nekik. Augusztus végén vettem részt kollégáimmal 30 órás továbbképzésen, ahol részletesen is megismerhettem a programot, melyet már rég óta figyelgettem, nézegettem. Élmény volt a továbbképzés.
Szeptember 20-án tartottam az első dupla foglalkozásunkat, melyen minden tanuló részt vett. Az óra elején megalapoztuk a hangulatot egy kis óraindító, aktív mondókával. A hónap témáját papír falevelekre írt hálamondatok felolvasásával vezettük be, melyeket a hálafánkon felolvasás után el is helyeztünk. Beszélgetőkör keretében megismerkedtünk a hála fogalmával, megbeszéltük, hogy milyen érzelem a hála, kinek és miért lehetünk hálásak. Ez utóbbit meg is rajzoltuk önállóan és egy közös HálAblakba rendeztük, miközben a hónap dalát hallgattuk, énekelgettük. A foglalkozás második felében a Csodakantár című mesét dolgoztuk fel. Dramatizálással eljátszottuk a hála kifejezésének különböző módjait. Végül mindenki meg is fogalmazott egy, a mai napra vonatkozó hálamondatot, melyet körberajzolt és kinyírt tenyerébe bele is írt, majd őszi színekkel kiszínezett. Hálafánkra ezek is felkerültek. Az órát relaxációval zártuk.
A gyerekek számára élményt jelentett az óra, sok értékes gondolatot fogalmaztak meg, nagyon várják a következő foglalkozást.