Irka-firkával indult a napjuk, egy jó kis feszültség oldó relaxációs gyakorlattal. Beszélgettünk arról, hogy számukra mit is jelent az a szó hogy hála! Hálásnak lenni valamiért. Többen azt válaszolták a kérdésre, hogy ” szeretet és kedvesség”. Meg hallgattuk a szép nap.. című Bella dalt. Elmeséltem nekik a Hála fa történetét. Megértették a mesén keresztül hogy mi is az igazi hála, mit jelent. Az óvoda különböző helyiségeiben rejtettem el Hála szíveket, majd közösen meg kerestük őket. Megbeszéltük kinek miért és kiért lehetnek igazán hálásak. Kiszínezték a hála virágokat, és mindenki belerajzolta a saját kis négyzetébe annak a jelét akit nagyon szeret és jó barátja. 🥰❤
A hála gyakorlása
A HÁLA
Egy átlagember számára a hála alighanem csak annyit jelent, hogy köszönetet mond valamiért. Pedig ennél több. Mi a Kisvakond nagycsoportban történeteken keresztül érzékeltetjük a gyermekekben a Hála érzését. Ügyesen, átgondoltan megfogalmazták nekik mit jelent az, hogy HÁLA. Színes virágokból „Hála- kertet” készítettünk. Beleírtuk a virágok közepébe, hogy „Ki-, Miért? érez hálát. Pozitív érzelmeket ébresztett a gyermekekben gondolataik megfogalmazása. Boldogságot éltek át azáltal, hogy kifejezték hálájukat.
Az osztályom idén 6. osztályos lett. Úgy gondolom 11-12 évesen már tudják mit is jelent a Hála. Meg is beszéltük kire-hogyan hat akár csak a szó, ha kimondja, vagy a tartalmáról mi jut az eszébe. Különféle saját történeteket is meséltek, ahol bemutatták számunkra mi az , amit először másképpen értékeltek, mert végül nagyon jót adott a számukra, kellemesen csalódtak, és ezért végtelenül hálásak. Kiválasztottunk két történetet, amit el is meséltek a lányok, és videót készítettünk róla.
Papi Kölcsey Ferenc Általános Iskola Aranyosapáti Tagiskolája
Beszélgettünk a háláról, s a rendkívüli vírushelyzet miatt örültünk és hálát adtunk , hogy újból együtt lehetünk.Ezt követően minden gyerek leírta egy „szőlőszemre”,hogy miért hálás.Egyesével felolvasták,majd felragasztották egy fürt szőlőt alakítva.Így készült el a hálaszőlőnk.
Szeptember első hetében az osztályomnak beszéltem a boldog iskola programról. Megbeszéltük, hogy mit jelent boldog iskolának lenni, milyen pluszt várhatunk ettől, miért szeretnénk a programban részt venni. A gyerekek pozitívan álltak hozzá, kíváncsian várják mindig a kis boldog perceket, amit együtt élünk meg. A zenéket imádják hallgatni, a mondókákat örömmel tanulják. Az első produktumunk, amit készítettünk, egy emlék befőtt lett, mert oly régen látták egymást és annyi mindenről meséltek egymásnak, úgyhogy ezekből a legkedvesebbet kiválasztották és papírra vetették. Így született meg az első közös boldog emlékünk. Ezen kívül elkészítettünk egy puzzle kirakót, amit egy szívre ragasztottunk fel. Ezeken azt örökítették meg, ami boldoggá teszi őket, ami boldogságot ad nekik. Az alkotások alatt végig meditációs zenét hallgattunk. A gyerekek végig mosolyogtak és csendben beszélgettek egymással. Örömmel dolgoztak.
Köszönöm!
Magyarné Bene Krisztina
A boldogságóra foglalkozáson beszélgettünk a gyerekekkel arról, ki hogyan töltötte a nyarat, mi volt a legkedvesebb emléke. Mit jelent az a szó, hogy hála? Te miért vagy nagyon hálás a nyárból? Ezután a tanulók le is rajzolták, miért hálásak! Nagyon sok szép dologról meséltek, amik meg is jelennek a rajzokban.
Intézményünk az idei nevelési évben először nyerte el a Boldog Óvoda címet, így egy csoportban havi rendszerességgel valósulnak meg Boldogságórák. A visszaszoktatási időt kihasználva az első hónapban több alkalommal sikerült Boldogság foglalkozásokat tartani.
Bevezető, első alkalmak a boldogság definiálásáról szólt. Összegyűjtöttük, hogy mikor lehetünk boldogok.
Megismerkedtek a gyerekek az értékelő táblázatunkkal: a „hogy vagy? emotikonokkal”. Minden óra elején és végén önreflektálást gyakorolnak a gyermekek aktuális érzelmeikről.
Bemutatkozott két báb is a gyermekeknek: Boldog Dóra és Boldog Manó/Boldogfiú.
Bevezetésre került a Boldogság vára kerettörténet és a hozzávezető lépcsők, amelyekre havonta megszerzünk egy-egy érmet, hogy a végén eljussunk és bejussunk a Boldogság várába.
Feldolgozásra került a Hálafa története, a hozzá tartozó feladatlapokkal együtt.
Végül kitettünk egy hála befőttet, amelybe egész nevelési év során gyűjtjük, hogy miért lehetünk hálásak. A szülők és a gyermekek (utóbbiak óvó néni/óvó bácsi segítségével) külön színű cetlikre írhatják rá, hogy miért hálásak éppen.
Beszámoló
Boldogságóra: 1. A hála
Az óra időpontja: 2020. szeptember 21.
Résztvevők: 3. osztály
Bevezetésként megemlítettem a gyerekeknek, hogy pont ma van a hála világnapja. Az órát relaxációval kezdtük. Felelevenítettük a Napra forgó a napraforgó gyakorlatot, melyet nagyon élveztek a gyerekek, s a villámlazítással lazultunk az óra első részében. Beszélgettünk a háláról, s a rendkívüli vírushelyzet miatt örültünk és hálát adtunk a sorsnak, hogy újból együtt lehetünk. A beszélgetést követően felolvastam a tanítványaimnak A csodakantár című mesét. Megbeszéltük a meseszereplők helyzetét, s ki kinek volt hálás a mesében. Csoportokat alakítva elkészítették a tanulók a nyári élményeikhez kapcsolódó rajzokat a leghálásabb pillanataikról. Hálánk kimutatása céljából szeretet kuponokat készítettünk, s a hónap folyamán gesztusként átadták kiszemeltjeiknek a gyerekek. A kuponok nem csak szülőknek, hanem egymásnak is készültek. Jó volt látni, ahogy hálájuk jelét egymásnak is próbálják kimutatni. A rajzos feladatok készítése során többször meghallgattuk a hónap dalát. Zárásként meditáltunk.
Szakosné Biczó Marianna
tanítónő , Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola