Szeptemberi boldogságóránkat egy kis nyáridézéssel kezdtük. Visszagondoltunk a vakáció pillanataira, beszélgettünk arról, hogy milyen nyári élményekért, érzésekért, kalandokért, programokért, találkozásokért, ízekért, helyekért stb. lehetünk hálásak. A gyerekek elképzelték, hogy felveszik a múltba tekintő szemüveget, ami visszaviszi őket a nyári szünet legszebb pillanataihoz. Lerajzolták, mit látnak a szemüvegben, mi az az emlék, amiért hálát éreznek a szívükben.
A nyári pillanatokhoz kötöttük a légzőgyakorlatainkat. Felébresztettük Szívmanót nyári álmából, elővettük a nyugilégzés kártyáinkat. Két kártyát választottunk, ami a nyarat idézte nekünk: a fagyi légzéssel és a napfény légzéssel csendesítettük le a nyári élménybeszámolótól felpezsdült gondolatainkat.
Szeptember 24-én, a szív világnapján testünk motorjára irányítottuk a figyelmet. Beszélgettünk arról, hogy miért lehetünk hálásak szívünknek, aki még akkor is dolgozik, amikor mi alszunk vagy éppen lustálkodunk. Mi is meghálálhatjuk neki ezt a szüntelen munkát azzal, ha vigyázunk rá. Szívdobogtató mozgással gondoskodtunk szívünk egészségéről. Szökdeltünk, futottunk, ugróiskoláztunk, kidobóztunk, miközben figyelmünket gyakran tudatosan a szívdobogásunkra irányítottuk (ahogy Pillanatkapitánytól tanultuk).
A teremben lecsendesítettük szívünket egy kedves feladattal: saját kezünkkel-lábunkkal formáltunk hála szíveket, barátaink segítségével. Beszélgettünk az EGÉSZség szavunkról, amit most két FÉL együttműködésével alkottunk meg őszinte kézfogásokkal, közös gondolkozással és alkotással: 2-2 kisgyerek formált meg 1-1 szívet.
Ezután papírra vetettük hálás gondolatainkat, amiket az iskola udvarán elhelyezett HÁLA falra tűztünk ki. Ebbe a feladatba Diák Nagyköveteink segítségével bevontuk az egész iskolát: kicsik és nagyok, sőt iskolánk pedagógusai és dolgozói is örömmel kapcsolódtak a hála kifejezésének ehhez a formájához. A nap során szépen megtelt a Hála fal, tele szívmelengető hála üzenetekkel.
A hála gyakorlása
Karancslapujtői Kastélykert Óvoda
A gyerekek nagyon lelkesen sorolták, ki miért hálás. Nagyon szép és jó meglátásaik és gondolataik voltak. A Hálafa története című mese nagyon tetszett nekik, a mondókát is megtanulták. A hálafa készítése közben még beszélgettünk a hála fogalmáról és fontosságáról.
A foglalkozást rövid ráhangoló meditációval indítottuk, amely segített a gyerekeknek megnyugodni, figyelmüket befelé fordítani és ráhangolódni a témára. Ezután közösen megbeszéltük, kiért és miért lehetünk hálásak, és milyen érzéseket vált ki belőlünk a hála. A beszélgetést követően a gyerekek a világhálón kerestek hálával kapcsolatos idézeteket, amelyeket értelmeztünk és megvitattunk, így még árnyaltabban láthattuk, miért fontos a hála az életünkben. A „Hála-labda” játékban mindenki megfogalmazhatta, miért hálás, ezzel erősítve az egymás felé fordulást és a közösségi élményt. Az Erősségek kertje: Hála című videó új nézőpontból közelítette meg a témát, amely további gondolatokat indított el a tanulókban. Ezután elkészítettük saját „hála kuponjainkat”, amelyekből közös hála tablót állítottunk össze. Az óra végén a hónap dalát hallgatva, hálával telve, közös hálaöleléssel zártuk a foglalkozást. A tanulók aktívan, nyitottan vettek részt, az óra pozitív, meghitt hangulatban telt.
Köszönet mindenért!
Ebben a hónapban azt gyakoroltuk, hogy lehet kifejezni a köszönetünket, hányféleképpen tudunk köszönetet mondani és hálásnak lenni azért, amink van.
Bagdi Bella: Hálás vagyok c. dalával hangolódtunk rá a témára, majd megbeszéltük a nyári szünet élményei alapján és a tanévkezdés során ki miért hálás.
Összegyűjtöttük azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyekkel hálánkat kifejezhetjük. Ezekből szófelhő készült.
Az óra utolsó részében a gyerekek körberajzolták a saját tenyerüket és minden ujjukra írtak egy dolgot, amiért hálásak lehetnek.
A hónap témájának feldolgozásához felhasználtam a tankönyv és a munkafüzet ajánlásait. Egy mozgásalapú relaxációs gyakorlattal kezdtük az órát, a „Napimádással”. Majd a téma feldolgozásához körben leülve hangolódtunk rá az óra témájára a hónap dalát meghallgatva. Asszociációs játékot hajtottunk végre a dal meghallgatása közben: Mi jut eszükbe ha azt a szót hallják, hogy hála? Egy szót Írtak le a post it-jukra. Saját gondolatok, tapasztalatok alapján közelítettük meg a témát. Elmondta mindenki, hogy a mai napon mi mindenért lehet hálás, milyen pozitív dolog történt vele ébredés óta. Felolvastam az Egy pohár tej történetét, megbeszéltük az alapján, hogy a hála nem feltétlenül kell, hogy arányban álljon a jócselekedetekkel. Párban feldolgozták a hálakártyák kérdéseit, nagyon eredményes válaszokat adtak a kérdésekre. Ki miért hálás, írja le a munkafüzet 12. oldalán található feladatlap kitöltésével.
A hónap témája színezőt hazavihették, és egy 5 napos hálaterv készítését kapták fakultatív feladatként. Kicsit visszafogottak voltak a diákjaim, furcsa volt nekik a szituáció, a nem klasszikus tanórai keretek, illetve az őszinte hangvétel igénye.
Boldogságóra beszámoló – Szeptember: Hála
Ebben a tanévben különleges feladatot kaptam: szeptembertől nem a saját osztályomban, hanem az egyik első osztályban tartom a Boldogságórákat. Az ő tanító nénijük még nem végezte el a képzést, és nem szerettem volna, ha ez a kis közösség kimarad a programból. Így az idén együtt fedezhetjük fel, mit is jelent boldognak lenni, és hogyan lehetünk hálásabbak a mindennapokban.
Az első alkalommal megismerkedtünk a Boldogságteremmel, amely hamarosan a gyerekek egyik kedvenc helyévé vált. Már a belépés is játékos és örömteli: a terem ajtajában várom őket, és egy képre bökve ők választják ki, hogyan üdvözöljük egymást – pacsival, öleléssel vagy más kedves módon. Ez a kis szertartás mindig mosolyt csal az arcokra, és segít ráhangolódni az órára.
Beszélgettünk arról is, hogy mi teszi őket boldoggá. Meghatódva hallgattam a válaszaikat: „Boldog vagyok, mert van családom!”, „Boldog vagyok, mert iskolába járhatok!” – ezek az őszinte gondolatok különösen széppé tették az órát, és természetes módon vezettek át minket a hála témájához.
Nagy örömmel tanulták meg az „Ezzel látok…” kezdetű mondókát, amelyet azóta is szívesen ismételgetnek, akár a nap folyamán többször is. A gyerekek fehér szív alakú papírra rajzolták le, hogy miért hálásak, majd akik bátran vállalták, el is mesélték társaiknak. A kis szívek végül egy nagy piros szívre kerültek, így született meg a Hála szívünk, amely most díszíti a termet, és emlékeztet minket arra, mennyi mindenért lehetünk hálásak.
Megismerkedtünk a Hálafa történetével, amely szintén nagy élményt nyújtott számukra. Ezután a munkafüzetben található színezőt vették birtokba, amely során mindenkinek alkalma nyílt saját gondolatait, érzéseit képekben megfogalmazni.
Újdonságként a szülőknek a hónap végén írok egy kis, rövid összefoglalót is, amit haza küldök a gyerekekkel (pl. „Mit tanultunk a Hála hónapjában?)
„Kedves Szülők!
Szeptemberben a Boldogságóra témája a Hála volt. A gyerekek megtapasztalták, hogy milyen sok apró dologért lehetünk hálásak a mindennapokban.
o Megismertük a Boldogságtermet, ahol közös játékok és beszélgetések várják őket. Már a belépés is különleges: öleléssel, pacsival vagy más kedves módon üdvözöljük egymást.
Beszélgettünk arról, mi teszi őket boldoggá. Nagyon szép gondolatokat hallhattunk: „Boldog vagyok, mert van családom!”, „Boldog vagyok, mert iskolába járhatok!”
o Megtanultuk az „Ezzel látok…” kezdetű mondókát, amit a gyerekek örömmel ismételnek napközben is.
o Készítettünk egy nagy Hála szívet, amelybe mindenki belerajzolhatta vagy beleírhatta, miért hálás. Ez most az osztálytermünket díszíti.
o Meghallgattuk a Hálafa történetét, majd színezéssel és rajzolással is feldolgoztuk a témát.
A gyerekek nagyon lelkesek, aktívak voltak, és szívből vettek részt a feladatokban. Hétről hétre megtapasztaljuk, mennyi mindenért lehetünk hálásak – és hogy a hála kimondása és megélése milyen sok örömet ad.
Köszönjük, hogy otthon is biztatják gyermekeiket, hogy vegyék észre a mindennapok apró örömeit!”
Számomra külön öröm, hogy ezek a pici gyerekek milyen lelkesen érkeznek az órákra. Nyitottak, aktívak, és láthatóan szívből élvezik a közös játékokat és beszélgetéseket. Megható látni, hogy már most, első osztályosként mennyi mindenért tudnak hálásak lenni, és hogy izgatottan várják minden Boldogságóra kezdetét.
A Boldogságóra szeptemberi HÁLA témáját egy alkalommal dolgoztuk fel 45 perces keretben, valamint egész szeptemberben beloptuk korrelációként tanítási órák témájához.
************************************
Tagozat: első osztály, 7 tanuló, 4 fiú + 3 lány
Boldogságóra 45 perc, 2025.09.12.péntek
– Hála fogalma – beszélgetés
– Hálajáték – körbeültünk, tanulástsegítő plüssállatkának Kacsacsőrű emlősnek -Cukinak és Tigrisnek meséltek a diákok. „Hálás vagyok….”, „Örülök, hogy vagy…” – helyzetek, történetek, érzelmek.
– Játék – Szeretem benned….körbeadogatva állatkát elmondtuk, mit kedvelünk benne, ugyanezt eljátszottuk, Kedvelem/szeretem benned XY…diáktársainknak címezve.
– Hála/szeretet befőtt készítése, pozitív érzelmek, hálás vagyok, valami jó történt velem – cédula. Nem csak az órán, hanem egész szeptemberben bármikor rajzolhattak lapocskákra, akár az osztályban tanítók is, és bedobhatták befőttes üvegbe.
– Vidám reggeli köszöntést találtunk ki, egész szeptemberben így köszöntöttük egymást reggelente.
– Ki lehet ő? Elsősöknek egyszerű játék. Egy tanuló félrevonult, többiekkel jellemeztünk egy osztálytársat, táblára írtam/rajzoltam kedvenc tárgyait, kedvenc időtöltését, ami jellemző rá, a tanulónak fel kellett ismernie kiről is volt szó.
– Zárókör: Mindenki odafordult egy társához, mi mindenkinek elmondtuk, kevesen vagyunk, hogy miért is lehetünk hálásak egymásnak!
*******************************************
SZEPTEMBER folyamán folyamatosan tanítási órák/tantárgyak témájához kötöttük Boldogságóra Hála – Pozitív kapcsolatok témáját.
– Környezetismeret / Képzőművészet óra keretén belül képeslapot készítettünk, családunknak rajzoltunk, szeretetünk jelképeként, feladtuk a postán. Programban együttműködés a helyi szervezetekkel címszó alatt. Mutasd meg, kinek vagy hálás!
– Képzőművészet szakkör – finommotorika fejlesztése – gyögykarkötő készült kedves barátunknak, családtagnak/anyukának, hála jelképeként.
– Osztályfőnöki órán HÁLA kérdéskártyákat dolgoztuk fel. Körbeültünk, tanulástsegítő állatkáknak meséltek, válaszoltak kérdésekre.
– Szeptember folyamán a Pozitív árulkodás „aktív” folyamattá vált. Heti többszöri alkalommal is pozitívan árulkodtak diákok társaikról, vagy akár tanítójukról :-).
– Én így kedveskedem – Elsősökkel ellátogattunk az óvodába, találkoztak régi játszótársaikkal, beszélgettek. Meséltek egymásnak az iskolai mindennapokról. Ajándék – szeretet-hála – jeléül szobanövényt ajándékoztak. Környezetvédelem/újrahasznosítás iskolai program keretén belül gyökereztetett, ültetett, gondozott szobanövényt ajándékoztunk.
– Mesélő kör: a tanulók kedvenc meséskönyveiket mutatták be szeptember folyamán diáktársaiknak/egész éves program/, igyekeztek olyan témával készülni, ami kapcsolódik a szeptemberi Boldogságóra témájához, pl. Berci Spagettit főz (Christian Tielmann) – együtt a család/hála/szeretet, Berci azt mondja, állj! (Christian Tielmann) – ami számomra kellemetlen/nem szeretném, hogyan is jelzem másoknak, hogy ne sértsem meg őket, Berci nem megy el idegenekkel (Christian Tielmann) – téma kapcsolódik a biztonságos úton az iskolába környezetismeret témához, Bogyó és Babóca (Bartos Erika): A barátság, A szivárvány könyv.
A Bambi csoport ebben a nevelési évben kapcsolódott be a Boldogságóra programba. Nagy öröm számomra, hogy a szülők is nagyon nyitottak, érdeklődőek. Szeptemberben a hála volt a témánk, amit a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően jártunk körbe. Miért lehetünk hálásak? Mi válthat ilyen érzést ki belőlünk?
Készítettünk hála szíveket, amibe belerajzolhatták a gyerekek a hálával kapcsolatos gondolataikat, majd a csoport kedvenc bábja, Zizike csalogatta őket kalandra, amit Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatával nyitottunk meg. (Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok…kitárom a világom). Zizike nagyon szomorú volt, amiért még nem ismeri fel a színeket. A gyerekek lelkesek voltak, ügyesen segítették a bátortalan kis barátjukat eligazodni a színek világában. Közösen neveztük meg a varázskártyák színeit, gyakoroltuk azokat. A kis tündér hálás volt a sok kedvességért, segítségért és cserébe egy térképet adott, ami elvezetett minket az óvoda „kincséhez”. Kacifántos út vezetett a rejtekhelyre. Bejártuk a raktárakat, a tornaszobát, az öltözőket, majd a csillogó kincsekkel teli ládát az óvoda udvarán találtuk meg. A lelkes kis kincsvadászok testvériesen osztozkodtak a zsákmányon, majd levezetésképpen meghallgattuk Bagdi Bella Szép nap, ölelj most át engem…című dalát.
A gyerekek napokig emlegették a kincsvadászatot, egy nagyszerű élménnyel gazdagodtunk ismét. Hálás vagyok, hogy lehetőségünk van nap, mint nap örömet okozni ennek a kis csapatnak!
„A hálában összeér az ég a földdel.” Gyökössy Endre
Nagyon várta az osztályom az első boldogságórát. A téma aktuális, minden nap, miért vagyok hálás, kinek vagyok hálás?
Tanóránkat egy meditációval kezdtük, amelyben megnyugodtunk és felkészültünk az óra témájára. Majd megbeszéltük, mit jelent a hála fogalma, melyik az a szó, amellyel hálánkat a legjobban ki tudjuk fejezni. Két csoportban kiraktuk a hála szót különböző tárgyakból. Meghallgattuk Bagdi Bella Szeretetdalát.
Az együttműködés fontos ebben a korosztályban, párban rajzoltak házikót, fát és egy kutyát. Érdekes volt látni, hogy érvényesült itt is a domináns fél, aki máskor, más helyzetben irányít itt is ő volt az, aki fogta a ceruzát és rajzolt, párja engedelmesen pihentette a ceruzán a kezét. A munka végén megbeszéltük az átélt eseményeket, volt, aki azt mondta, hogy hagyta a másikat, hogy ő rajzoljon.
Óra végén a Hálaerősség dalára rajzoltunk. Mindenki leírta a rajzlapra a KÖSZÖNÖM szót, kiszínezték, dekorálták és a szó köré írták azoknak a nevét, akinek hálásak. Az így elkészített rajzokból hálafalat készítettünk.
A relaxációs játékkal kezdtem a foglalkozást. Mindenki „széllé változott”, ami nagyon tetszett nekik. A Bagdi Bella Szép nap ölelj most át engem című dalt meghallgattuk utána. Majd Boldog Dóra érkezett hozzájuk. Beszélgettek, kivel mi történt a nyáron. Boldog Dóra hozott nekik egy mesét: Bezzeg Andrea: A hálafa története című mesét. Figyelmesen, érdeklődve hallgatták a gyerekek a történetet. Majd megbeszéltük, hogy ki mit gondol? A fa és az állatok is miért lehettek hálásak. Majd a gyerekek is elmondtak néhány dolgot, hogy ők miért és kinek hálásak: „Én anyának vagyok hálás, hogy együtt van a család”, „Én Mirának vagyok hálás, hogy most nincs itt a barátja és velem játszott”, „Én az időjárásnak vagyok hálás, mert süt a nap és mehetünk az udvarra”, „Én a testvéremnek vagyok hálás, hogy ő a testvérem”. Néhány képet is kiraktam nekik, elmondhatták, kinek mi jut eszébe róla. Majd Boldog Dóra azt kérte tőlük, hogy a társaiknak adjanak egy hálalevelet és mondják el, hogy a társuknak miért hálásak. Ebben a játékban is mindenki szívesen vett részt. Alig várták, hogy sorra kerüljenek. „Én hálás vagyok neked, Lili, mert befogadtál a játékba”, „Én neked vagyok hálás, mert segítettél elpakolni a pötyit, mikor kiborult”. Majd mindenki körberajzolta a kezét, és a hálakezek is elkészültek. A gyerekek a rajzolás alatt kérték, hogy hallgassuk meg mégegyszer „azt a szép dalt, amit az előbb kapcsoltál be nekünk”. Majd a téma jelét is felragasztották az első lépcsőfokra. A továbbadásnál a családot vontuk be, minden gyermek készített egy hála virágot, és otthon elmondhatta a szüleinek, testvéreinek, hogy kinek miért hálásak.