A Kisvárdai Egyesített Óvoda Tompos Úti Tagintézményének Napraforgó csoportosai beszélgetés és a kezdetben pöttyök nélküli katicák segítségével kezdtek ismerkedni a hála szó jelentésével. Ahogy a saját képességeiknek megfelelően elkezdték értelmezni, ízlelgetni ennek a fogalomnak a sokrétű tartalmát, úgy kapott minden katica egyre több pöttyöt. A gyerekek által felhozott példákból kitűnt, hogy hálásak vagyunk, ha kapunk valakitől valamit, hálásak vagyunk a családunkért, azért, hogy van hol laknunk, a végén pedig az is kitűnt, hogy hálásak vagyunk egymásért is, amit öleléssel érzékeltettek.

Hála
Vegyes életkorú csoportunkban a szeptember a befogadás-beilleszkedés időszaka. A „Babóca illemet” a nagyobbak felidézik, alkalmazzák, mutatják. A kicsik pedig folyamatosan ismerkednek a csoportunk szokásaival, szabályaival. A második-harmadik héten már az újonnan érkező gyermekek is egyre vidámabban, bátrabban kapcsolódtak be a közös tevékenységeinkbe. Az első témához, a gyerekek által is jól ismert „A három pillangó” mesét dolgoztuk fel. A gyerekek hamar ráéreztek a néma játékra. Ez a kis érzékenyítés segített abban, hogy meg tudják fogalmazni az érzéseiket. A boldog pillangók tánca megnyugvást és örömöt okozott.
A „hálapók” szerepét örömmel öltöttem magamra. Az örömfonállal sikerült a csoport minden tagját körbe fonni. Ha a kisebbek nem tudtak örömteli dolgot mondani. a nagyok kisegítették őket.
A hónap során a csoportunkban gyakran hangzott el a köszönöm/hála kifejezés. Így egy csodálatos, hosszú, boldog százlábút tudtunk elkészíteni.

A hála gyakorlása a Maci csoportban

Második éve veszünk részt csoportunkkal a Boldolgságóra programban. A hála gyakorlását mint a leghatékonyabb boldogságszint-növelő technikát egy hétre terveztem, de a hónap többi napjain is beszélgettünk, játszottunk ebben a témában.
Sokszor hallgattuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj át engem és a Boldog vagyok dalokat. A dalokra kézenfogva sétáltunk a teremben, de hallgattuk ebédelés közben és altatásnál a mesehallgatás után is.
Megtanultuk a Kerekerdő kalandra hív téged című verset, melyben Boldog Dóra hívja mesehallgatásra a gyerekeket. Elmeséltem nekik a Maci bajban van című bábjátékot. A végén a mesében szereplő bábokat körebe adtuk. A gyerekek nagy szeretettel fogták meg őket, simogatva, puszilva adták tovább társaiknak. Majd a mese mondanivalóját rögzítve együtt a csoporttal átbeszéltük a mese történetét.
Egyik délelőtt Hálaszívet készítettünk a gyerekek festett tenyérlenyomatából. Kértem őket, hogy gondoljanak olyan dolgokra, amiért hálásak. A gyerekek többsége könnyen megfogalmazta a gondolatait, de voltak olyan gyerekek is, akiknek ez nehézséget okozott. Éppen ezért, hogy érezzék, milyen sok minden miatt lehetünk hálásak, a nap folyamán mindig megköszöntem nekik, és kifejeztem a hálámat feléjük, ha valami olyat tettek, aminek én nagyon örültem (szófogadás, kedvesség, egymás segítése…). Ezáltal ők is könnyebben meg tudták fogalmazni a gondolataikat. Jó volt hallani, ahogyan elmondták mindazt, amiért hálásak. Így jobban megismertük azt, hogy a gyerekek minek örülnek, mi teszi őket boldoggá. A „Te miért vagy hálás?” kérdésre a gyerkek válaszaiból a szeretetnyelvükre is lehetett következtetni, hiszen sokan fogalmazták meg a szüleik ölelését, pusziját (testi érintés), a közös programokat (minőségi idő), a kapott játékokat (ajándékozás) hálának. A sok színes kezecskéből szív formát raktunk ki az öltözőnk ajtajára.
Egy másik nap a gyerekekkel Hálaköveket készítettünk. Kértem őket, válasszanak egy nekik tetsző követ, ami kényelmesen elfér a markukban. Majd megbeszéltük, hogy ez egy Hálakő, amire, ha ránéznek, vagy ha a kezükben fogják, akkor eszükbe fog jutni, mi mindenért lehetnek hálásak. A gyerekek színes temperával befestették a köveket, örömmel, kitartóan készítették. Mindegyik Hálakő egyéni lett, nem készült két egyforma.
Megfigyeltük, hogy amikor hálásak vagyunk, akkor nem érzünk szomorúságot és rosszkedvet, mert a hálás gondolkodás semlegesíti a negatív érzéseket.

A hála gyakorlása a Maci csoportban

Második éve veszünk részt csoportunkkal a Boldolgságóra programban. A hála gyakorlását mint a leghatékonyabb boldogságszint-növelő technikát egy hétre terveztem, de a hónap többi napjain is beszélgettünk, játszottunk ebben a témában.
Sokszor hallgattuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj át engem és a Boldog vagyok dalokat. A dalokra kézenfogva sétáltunk a teremben, de hallgattuk ebédelés közben és altatásnál a mesehallgatás után is.
Megtanultuk a Kerekerdő kalandra hív téged című verset, melyben Boldog Dóra hívja mesehallgatásra a gyerekeket. Elmeséltem nekik a Maci bajban van című bábjátékot. A végén a mesében szereplő bábokat körebe adtuk. A gyerekek nagy szeretettel fogták meg őket, simogatva, puszilva adták tovább társaiknak. Majd a mese mondanivalóját rögzítve együtt a csoporttal átbeszéltük a mese történetét.
Egyik délelőtt Hálaszívet készítettünk a gyerekek festett tenyérlenyomatából. Kértem őket, hogy gondoljanak olyan dolgokra, amiért hálásak. A gyerekek többsége könnyen megfogalmazta a gondolatait, de voltak olyan gyerekek is, akiknek ez nehézséget okozott. Éppen ezért, hogy érezzék, milyen sok minden miatt lehetünk hálásak, a nap folyamán mindig megköszöntem nekik, és kifejeztem a hálámat feléjük, ha valami olyat tettek, aminek én nagyon örültem (szófogadás, kedvesség, egymás segítése…). Ezáltal ők is könnyebben meg tudták fogalmazni a gondolataikat. Jó volt hallani, ahogyan elmondták mindazt, amiért hálásak. Így jobban megismertük azt, hogy a gyerekek minek örülnek, mi teszi őket boldoggá. A „Te miért vagy hálás?” kérdésre a gyerkek válaszaiból a szeretetnyelvükre is lehetett következtetni, hiszen sokan fogalmazták meg a szüleik ölelését, pusziját (testi érintés), a közös programokat (minőségi idő), a kapott játékokat (ajándékozás) hálának. A sok színes kezecskéből szív formát raktunk ki az öltözőnk ajtajára.
Egy másik nap a gyerekekkel Hálaköveket készítettünk. Kértem őket, válasszanak egy nekik tetsző követ, ami kényelmesen elfér a markukban. Majd megbeszéltük, hogy ez egy Hálakő, amire, ha ránéznek, vagy ha a kezükben fogják, akkor eszükbe fog jutni, mi mindenért lehetnek hálásak. A gyerekek színes temperával befestették a köveket, örömmel, kitartóan készítették. Mindegyik Hálakő egyéni lett, nem készült két egyforma.
Megfigyeltük, hogy amikor hálásak vagyunk, akkor nem érzünk szomorúságot és rosszkedvet, mert a hálás gondolkodás semlegesíti a negatív érzéseket.

A Liliom csoportos gyerekek egy újonnan szerveződött közösség. Megismertük egymást és hálánk jeléül örömmel örökítettük meg tenyérlenyomatunkkal, hogy egy csoportba tartozunk.

Szivárvány középső-nagycsoport szeptembreben nagyon hálás volt mindenért. „Elmúlt a betegség” /Covid/, és újra találkozhattak társaikkal. Örülünk mindennap a napocskának, hiszen a csoportszobánkat, fekvése miatt „bearanyozza”.
Reggelente, amikor nem süt fel a nap, a gyerekek önkéntelenül éneklik a Süss fel nap című dalocskát.
A Három pillangó című mesés bábelőadás formájában is ismerik, kedvelik, sőt játszák is.
Beszélgetésekben elmondhatták saját véleményüket a mese szereplőinek viselkedéséről. Megfogalmazták, mikor, mire lehetünk hálásak. Nemcsak a mese által, hanem a mindennapi életünk során mikor érezhetünk hálát valami vagy valaki iránt. Elgondolkodtató, mélyérzésű gondolatokat fogalmaztak meg a gyerekek.

Boldogság mondóka megismertetése, gyakorlása
Hálafa elkészítése mosolygós almákkal és körtékkel

A reggel folyamán már a témához kapcsolódóan a reggeli örömforrás felé fordítottuk a figyelmet, hogy ebből a beszélgetésből a hála fogalmát is közelebb hozzuk a gyermekekhez. Első feladatként A boldog százlábút készítettük el, miközben háláról, örömökről beszélgettünk, minden szívecske felragasztásánál hálát, köszönetet mondtunk valamiért. A következő tevékenység során a A boldog csiga házát színezték ki a gyerekek, miközben arról beszélgettünk hogy óv minket a hála, köszönet! A napi mozgás keretében a Hogyan sző a hálapók? játékot játszottuk, mely nagy örömöt jelentett a gyermekeknek, és lehetőséget adott az egymásra reflektálásra is. Gyermekeink relaxációként figyelmesen hallgatták Jékey Zoltán: A három pillangó történetét, és mert a zuhogó esőre való tekintettel nem tudtunk kimenni, ezért még a dramatizációra is volt időnk, először hanggal, majd némán, és a gyermekek kérésére saját elképzelésük szerint tovább folytatták a játékot – történetet saját fantáziájuk szerint! A nap lezárásaként a hónap dalát is meghallgattuk, miközben a még mindig „repkedő pillangók” szabad mozgással fejezték ki magukat. Öröm volt látni a sok felszabadult, boldog pillangót ahogy egymásra figyelve, időnként egymást megölelve repkedik körbe az osztálytermet.

A margaréta csopot gyermekei már ismerték,, A három pilangó” című mesét.
Felidéztük a történéseket, beszélgetőkör keretében megismerkedtünk a hála jelentésével.
Az előre elkészített síkbábokkal többször előadtuk a mesét.
Nagyon élvezték a gyerekek .