A szeptember hónapot a hála és a kedvesség kifejezésének gyakorlásával töltöttük. Az Én így kedveskedek című feladattal jól esett összegyűjtenünk, kinek miért vagyunk hálásak, és milyen kedvesen viszonozhatjuk ezt neki. A Megsértődött a Gellért-hegy című mesét olvasva a természet iránti hálánkról és a két megszemélyesített hegy kapcsolatáról beszélgettünk. Magam is beleszerettem ennek a mesének a különlegességébe, és bármelyik osztályban járva, minden gyermeknek elmeséltem, hogy beszélgethessünk róla. A hála és a kedvesség témájához szerencsekerék formájában digitalizáltam a kérdéskártyákat. Igyekeztem a lehető legtöbb gyermeket megszólaltatni. Ez nem könnyű feladat, mert hiányos szókincsük és önkifejezésük miatt nehezen nyílnak meg és beszélnek az érzéseikről. Első osztály óta azonban elmondhatom, hogy mégis sokat fejlődtek ezen a téren. A pozitív árulkodás nálunk tavaly óta folyamatosan jelen van. A Népmese napja alkalmából a szokásosnál több népmesét hallgattak, melyeket én meséltem nekik, mert jobban hiszek az élőszó varázsában, mint egy online mesehallgatásban. Az a tényt, hogy a hála az egyik leghatásosabb boldogságfokozó technika, mi sem bizonyítja jobban, mint a gyerekek spontán hozzám szaladása, szeretgetése, ölelése, ami nálunk mindennapos.
A hála gyakorlása
Tartalom
A bevezetésben hálaleltárt készítettek a gyerekek képek színezésével. Színezték azokat a képeket, amiért hálásak. Megbeszéltük kiknek lehetnek ezekért hálásak. Az iskola kollégiumában laknak heti 5 napot, ezért összegyűjtöttük ott kiknek, milyen dolgokért lehetnek hálásak. Színezték azokat a képeket, amiért saját maguknak lehetnek hálásak. Nagy segítség volt a színezéshez a kész képanyag (Boldogságóra Kifestő és Színező Munkafüzet). A hála kifejezését a Csodakantár című mesével ismertük meg. A tartalom megértéséhez síkbábokat készítettem, melyekkel eljátszották a gyerekek a szereplők hálájának a párbeszédét. Megbeszéltük, hogy a boldogságtanulás mai foglalkozásán a hála kifejezésére egy technikát próbálunk ki. Hálavirágot adunk át annak, akinek megköszönünk valamit. Ilyenkor csak jóérzés van bennünk. Akinek adjuk, azzal javulhat a kapcsolatunk. Ha gyakoroljuk, minél többször, boldogabbak lehetünk. Lelkesen számolták az őket körülvevő felnőttek számát, kiknek, mennyi virágot színezzenek. A foglalkozás hangulata emelkedetté vált, megtelt örömmel.
A kedvességkártyák hatékony segédeszköznek bizonyultak a VII. osztályban. Érdekes volt megfigyelni, hogy mennyire személyesen megszólították az egyes gyerekeket. Néhányan házi feladatként azt kapták, hogy a következő órára mélyebben elgondolkodjanak a kártyán olvasott üzeneten.
A Boldogságóra keretén belül a kedvesség témáját dolgoztuk fel. Az óra elején szófelhő segítségével hangolódtunk rá a témára, ami segített a gyerekeknek ötleteket gyűjteni és megosztani első gondolataikat. Ezután dobókockával választottak maguknak kedvességgel kapcsolatos kérdéseket, amelyeket örömmel válaszoltak meg. Az óra nagyon aktívan telt, mindenki bekapcsolódott, és szebbnél szebb gondolatok hangoztak el. A gyerekek jól érezték magukat, a tevékenység fejlesztette az együttműködést és a pozitív szemléletet.
A gyerekek nemcsak megértették a hála fogalmát, hanem gyakorolták is annak kifejezését. Minden tanuló meg tudott fogalmazni egy rövid gondolatot valamelyik társának. Nagyon tetszett, hogy nem állt meg az órán tanultak gyakorlása, hanem a következő napokban is írták a hálamondatokat az asztalra kitett szívecskékre.
Kis csapatunk nagyon szeret szerepjátékokat játszani, történeteket kreálni. Éppen ezért nagyon hálás feladat volt az e havi téma, ajánlott foglalkozás.
Helyes kis történetek kerekedtek, melyek végéhez tökéletes illettek az “Olyan jó, hogy számíthatok rád, ha baj van.”, “Örülök, hogy vagy nekem!” és a “Szeretek itt lakni” mondatok. Így jó tanulni a világról, magunkról…nevetve, szórakozva.
Minden gyermek neve egy zsákba került, majd húztak belőle. Aznap annak a társuknak kedveskedtek valamivel. Hogyan kedveskedjünk? Tigris Tibort körbeadva mindenki elmondta, számára mi számít kedvességnek. Az elő osztálynak az ovisok feladataiból válogattam.
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
Szeptemberben a 3. tanévet kezdtük el kis csapatommal . Úgy döntöttem, hogy az alapprogram mellett elkezdjük a Pillanatkapitány programot is. Nagy szüksége van a gyerekeknek a lecsendesedésre a tudatos jelenlétre. Sikerült felcsigázni a tanulók érdeklődését a mese iránt. Megismerkedtünk a szereplőkkel, kipróbáltunk több játékos légzőgyakorlatot. Mindenki elkészítette a saját csákóját, melyet ezután minden foglalkozáson előveszünk majd.Aztán belevágtunk a kalandokba…
Szerencsére heti 1 foglalkozást tudok tartani, ezért volt időnk Bagdi Bella dalát hallgatni, hálavonatot játszani, szeretetnyelvekkel ismerkedni, kedvességmondókát tanulni is. Visszalátogattunk az óvodába egy Mihály-napi vásár erejéig. Itt nagy öleléssel fejezték ki hálájukat az óvónéniknek.
A hála és szeretet c. tanmese meghallgatása és megbeszélése után arról beszélgettünk, ki miért hálás. Mindenki szót kapott, többször is, alig lehetett őket megállítani. Gesztenyéből hálás arcokat, szívből igazi hálaszíveket készítettünk, amiben mindenki lerajzolhatta érzéseit, közben hála zenét hallgattunk.
Meixner Ildikó EGYMI Mohács Oldi Tagintézmény
Az idei boldogságórán A varázspálca című mesét néztük meg és dolgoztuk fel a gyerekekkel.
A mese központi témája a vágyak, kívánságok és az igazi boldogság keresése volt. A történet segítségével a gyerekek megismerhették, hogy a boldogság nem mindig a varázslatos tárgyakban vagy a „kívánságok teljesülésében” rejlik, hanem sokszor a hétköznapi dolgokban, például a barátságban, a szeretetben és a közös játékban.
A mese feldolgozását többféle tevékenység segítette:
Kérdések és beszélgetés: Megbeszéltük, hogy a gyerekek mit kívánnának, ha lenne saját varázspálcájuk.
Rajzos feladat: A tanulók lerajzolhatták a saját varázspálcájukat, és azt is, hogy mire használnák.
Szerepjáték: Röviden eljátszottunk néhány jelenetet a meséből, hogy könnyebben átélhessék a történetet.
Érzelmek felismerése: Megpróbáltuk közösen megfogalmazni, mikor éreznek a gyerekek örömöt, boldogságot.
A gyerekek aktívan részt vettek a tevékenységekben. Nagy lelkesedéssel meséltek saját kívánságaikról, és örömmel mutatták be a rajzaikat. A feldolgozás során felszínre kerültek azok az egyszerű, mindennapi dolgok, amelyek boldoggá teszik őket – például játék a barátokkal, közös családi élmények vagy kedvenc tevékenységeik.
Összegzés:
A foglalkozás segített a gyerekeknek abban, hogy jobban megértsék a boldogság jelentését. A mese és a hozzá kapcsolódó játékos, kreatív feladatok lehetőséget adtak arra, hogy kifejezzék érzéseiket, vágyukat, és megtapasztalják a közös élmények örömét.