A gyerekek nemcsak megértették a hála fogalmát, hanem gyakorolták is annak kifejezését. Minden tanuló meg tudott fogalmazni egy rövid gondolatot valamelyik társának. Nagyon tetszett, hogy nem állt meg az órán tanultak gyakorlása, hanem a következő napokban is írták a hálamondatokat az asztalra kitett szívecskékre.
A hála gyakorlása
Kis csapatunk nagyon szeret szerepjátékokat játszani, történeteket kreálni. Éppen ezért nagyon hálás feladat volt az e havi téma, ajánlott foglalkozás.
Helyes kis történetek kerekedtek, melyek végéhez tökéletes illettek az “Olyan jó, hogy számíthatok rád, ha baj van.”, “Örülök, hogy vagy nekem!” és a “Szeretek itt lakni” mondatok. Így jó tanulni a világról, magunkról…nevetve, szórakozva.
Minden gyermek neve egy zsákba került, majd húztak belőle. Aznap annak a társuknak kedveskedtek valamivel. Hogyan kedveskedjünk? Tigris Tibort körbeadva mindenki elmondta, számára mi számít kedvességnek. Az elő osztálynak az ovisok feladataiból válogattam.
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
Szeptemberben a 3. tanévet kezdtük el kis csapatommal . Úgy döntöttem, hogy az alapprogram mellett elkezdjük a Pillanatkapitány programot is. Nagy szüksége van a gyerekeknek a lecsendesedésre a tudatos jelenlétre. Sikerült felcsigázni a tanulók érdeklődését a mese iránt. Megismerkedtünk a szereplőkkel, kipróbáltunk több játékos légzőgyakorlatot. Mindenki elkészítette a saját csákóját, melyet ezután minden foglalkozáson előveszünk majd.Aztán belevágtunk a kalandokba…
Szerencsére heti 1 foglalkozást tudok tartani, ezért volt időnk Bagdi Bella dalát hallgatni, hálavonatot játszani, szeretetnyelvekkel ismerkedni, kedvességmondókát tanulni is. Visszalátogattunk az óvodába egy Mihály-napi vásár erejéig. Itt nagy öleléssel fejezték ki hálájukat az óvónéniknek.
A hála és szeretet c. tanmese meghallgatása és megbeszélése után arról beszélgettünk, ki miért hálás. Mindenki szót kapott, többször is, alig lehetett őket megállítani. Gesztenyéből hálás arcokat, szívből igazi hálaszíveket készítettünk, amiben mindenki lerajzolhatta érzéseit, közben hála zenét hallgattunk.
Meixner Ildikó EGYMI Mohács Oldi Tagintézmény
Az idei boldogságórán A varázspálca című mesét néztük meg és dolgoztuk fel a gyerekekkel.
A mese központi témája a vágyak, kívánságok és az igazi boldogság keresése volt. A történet segítségével a gyerekek megismerhették, hogy a boldogság nem mindig a varázslatos tárgyakban vagy a „kívánságok teljesülésében” rejlik, hanem sokszor a hétköznapi dolgokban, például a barátságban, a szeretetben és a közös játékban.
A mese feldolgozását többféle tevékenység segítette:
Kérdések és beszélgetés: Megbeszéltük, hogy a gyerekek mit kívánnának, ha lenne saját varázspálcájuk.
Rajzos feladat: A tanulók lerajzolhatták a saját varázspálcájukat, és azt is, hogy mire használnák.
Szerepjáték: Röviden eljátszottunk néhány jelenetet a meséből, hogy könnyebben átélhessék a történetet.
Érzelmek felismerése: Megpróbáltuk közösen megfogalmazni, mikor éreznek a gyerekek örömöt, boldogságot.
A gyerekek aktívan részt vettek a tevékenységekben. Nagy lelkesedéssel meséltek saját kívánságaikról, és örömmel mutatták be a rajzaikat. A feldolgozás során felszínre kerültek azok az egyszerű, mindennapi dolgok, amelyek boldoggá teszik őket – például játék a barátokkal, közös családi élmények vagy kedvenc tevékenységeik.
Összegzés:
A foglalkozás segített a gyerekeknek abban, hogy jobban megértsék a boldogság jelentését. A mese és a hozzá kapcsolódó játékos, kreatív feladatok lehetőséget adtak arra, hogy kifejezzék érzéseiket, vágyukat, és megtapasztalják a közös élmények örömét.
A gyerekek nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a hála bingó elkészítésébe. A feladat közben mindenki szívesen dolgozott. Jó volt látni, hogy a feladat nemcsak a háláról szólt, hanem arról is, hogyan tudják megosztani a pozitív érzéseiket a társaikkal. A közös munka erősítette a közösségi élményt, és igazi örömforrássá vált mindenkinek.
Nagy lendülettel kezdtük szeptember elsején az új tanévet. Örültünk, hogy ismét együtt lehetünk. Szeptember végén, a Népmese napján játékos, mesés délutánt töltöttünk együtt. Hálásak voltunk, hogy jó csapat vagyunk, hogy szívesen vagyunk együtt, hogy kellemesen eltölthetünk együtt egy kalandos délutánt.
A népmese napját ünnepeltük! ✨
„A népmese olyan, mint a kenyér: minden nap szükségünk van rá.” – vallotta Benedek Elek, a „nagy mesemondó”. A magyar népmesék nemcsak szórakoztatnak, hanem tanítanak is: a jóról és rosszról, a kitartásról, a leleményességről, és arról, hogy mindig van remény.
E jeles napon mi is a mesék birodalmába kalandoztunk. Meghívtuk az óvodásokat, a fiúk pedig eljátszották A kiskakas gyémántfélkrajcárja című mesét. Nagyon élvezték, hogy belebújhattak a kiskakas és a török császár bőrébe. A közös élményt tánc és ének tette teljessé, majd együtt segítettünk megszerezni a kiskakas gyémántjait, amelyek a lapbook egyik titkos zsebébe kerültek.
Az ovisok ügyesen ragasztották be a mese mozzanatait: egyik fülben puzzle, a másikban színezők kaptak helyet. Így készült el a közös **népmesei lapbook**, ami megőrzi a mai nap emlékét.
🌟 Hiszünk abban, hogy a mesék ereje összeköt bennünket, és minden gyermek szívében ott él a csoda, amit egy-egy mese szavai ébresztenek fel.
Hálával telik meg a szívem – A hála gyakorlása
A Boldogságóra foglalkozást egy ellazító relaxációval kezdtem el, a gyermekek úgy érkeztek be a csoportszobába, hogy halk relaxációs zene fogadta őket. Kényelmesen hanyatt fekve elhelyezkedtek a szőnyegen majd halkan irányítottam a figyelmüket: szívják be mélyen a levegőt, majd fújják ki, közben gondoljanak először a lábujjaikra, a talpukra, a lábszárukra, majd a pocakjukra és a mellkasukra, ahogy emelkedik és süllyed a légzésük ritmusában. A gyerekek figyelme egyre inkább befelé fordult, testük ellazult, légzésük megnyugodott. Egyesével fejüket megérintve kértem, hogy lassan üljenek fel.
A hála témájának feldolgozását a „Kerekerdő kalandra hív téged,…” kezdetű mondókával kezdtem és elmeséltem Bezzegh Andrea: A Hálafa története című meséjét, mely során törekedtem arra, hogy az érzelmeket gesztusaimmal, hanglejtésemmel érzékeltessem. A fa mondókáját a gyermekek életkorához igazítva mondtam el mely a „Nap, nap, fényes nap…” volt, amit megtanultunk és el is mutogattuk. A gyermekekkel közösen eljátszottuk hogyan megyünk el az erdőbe, majd odaérve és megpillantva a Hálafát, ahogy a kis állatok körbeveszik. Eljátszottuk mi hogyan vidítanánk fel, csiklandozással, nevetéssel, vicces arcokkal. Beszélgettünk arról, hogy a mesében a fa hogyan érezhette magát, amikor elmesélte a nagy álmát (szomorú) és akkor mikor az állatok kifejezték neki a hálájukat.(boldog) Beszélgettünk arról, mit jelent a hála. Először én osztottam meg velük, miért vagyok hálás, majd ötletekkel és példákkal segítettem őket abban, hogy ők is megfogalmazhassák, miért lehetnek hálásak. Ehhez segítségül hívtam a meséből ismert Mókust, aki a csoport kabalája is. A gyerekek körben ülve adták kézről kézre, és aki szerette volna, megoszthatta vele, hogy miért érez hálát. Ezt követően meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem című dalát, melyre kört alkottunk és táncoltunk közösen. A dal újra hallgatása közben elkészítettük a saját közös hálafánkat, tenyérnyom hagyással, majd kihelyeztük a csoport öltözőjébe, hogy a szülők is láthassák.
Forrás: Bagdi Bella, Prof.Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva – Boldogságóra Kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek 3-6 éveseknek