A Katica csoportban elmeséltük a Hálafa történetét. Megbeszéltük a kis állatok jóságát, kedvességét és hogy miért lehetünk hálásak a mindennapokban, mi is az a hála, mit érzünk olyankor. A gyerekek már középső csoportosként egyre jobban értik, megértik ezeket a fogalmakat, személyes tapasztalatokat tudnak tenni az megfoghatatlan fogalmak mögé. Ez utáni napokban egy közös őszi fát készítettünk, ez volt a mi hálafánk, melynek színes leveleit a gyerekek kézlenyomata díszített. Mindenki a lenyomatnál elmondta ő miért hálás.

Kíváncsisággal és lelkesedéssel teli vágtam neki a Boldogságóra gyakorlatoknak, foglalkozásoknak a vegyes életkorú óvodai csoportomban. Már lehetőségem volt ismerkedni a programmal előző évben is egy kedves kolléganőm által, aki kitaposta az utat e téren óvodánkban. Ő szerezte meg először óvodánknak a „Boldog óvoda” címet. Általa inspirálva végül én is elvégeztem az online továbbképzést és elhatároztam, hogy javítani szeretnék a csoportomban lévő gyerekek magatartásán és viselkedésén a boldogságórák segítségével.
A tevékenységek megtervezésénél, a játékok összegyűjtésénél a kézikönyv és a munkafüzet is jó kiindulópont volt. Szeptemberben megismertettem a szülőkkel a Boldogságórák témaköreit, dióhéjban összefoglaltam a program lényegét. Szívesen fogadták, és beleegyeztek, hogy gyermekeik részt vehessenek az alkalmakon.
Az első foglalkozáson a hálafa történetével ismerkedtek meg a gyermekek, illetve próbáltam sokoldalúan megragadni a témát, hogy könnyebben bevésődhessen emlékezetükbe. Beszélgetőkörben szó volt arról, hogy kinek mit jelent a boldogság. Tánccal, énekléssel, relaxációs gyakorlatokkal éreztettem meg velük a hála lényegét. A munkafüzet feladataiból kivágtak és kiszíneztek olyan dolgokat, amiért hálásak lehetünk, majd Activity-n belül kitalálták őket és tovább gondolkodtunk azon, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak. Készítettünk hálabefőttet, szüleikkel hálaköveket festettek. Egy poszterre egymás jelei alá nyomdázhattak és rajzolhattak olyan dolgokat, hogy miért hálásak az adott illetőnek.

Elkészítettük a boldogság várát és a hozzá vezető lépcsőfokokat.
Egy erdei, kalandos ösvény során meg is találtuk, hogy hogyan lehet eljutni oda.
Különválasztottuk a boldogság, a szomorúság és a hála érzését, hogy könnyebben tudjuk, mikor, hogyan érezzük magunkat.
A hála hídon keresztül pedig végül eljutottunk az első lépcsőfokra.

Az óvodába való visszatérés nehéz próbatétel elé állítja a gyermekeket minden nevelési év szeptemberében. Egymás elfogadása, meghallgatása az, amiért hálásak voltunk ebben a hónapban.
Mindezt játékos formában valósítottuk meg:

• Csendkirály c. játékkal tudatosítjuk az egymásra való ráhangolódást;
• Téged hallak! – egymás mondanivalójának meghallgatása
• Mit jelent a hála? Mik a hálát kifejező szavaink? – beszélgetés a témával kapcsolatban
• Halász Judit: Ó napsugár c. dalának eltáncolása – egymásra való odafigyelés

Hálát adok. Körbeadjuk a levélre írt jó „dolgokat”, amelyekben részesülünk.

A gyerekekkel a hálával mese foglalkozás keretében foglalkoztunk. Miután meggyújtottuk a mese gyertyánkat, elmeséltem nekik A hálás mackó című mesét. A mese meghallgatása után mindenkinek lehetősége volt megosztani egymással hogy miért hálás az életében. összegyűjtöttük az ötleteket és ezeket le is rajzoltuk. Volt aki a családját rajzolta le, volt aki a boltba képzelte magát a rajzon, másik a játékaikat vagy éppen a háziállatát rajzolta meg.