1. Hála
Cél: A hála tudatosítása, pozitív élmények megerősítése.
Eszközök: Papír, színes ceruza, zene
Időkeret: 45 perc
Felépítés:
• Bevezetés (5 perc): Beszélgetés: Mi a hála? Mikor éreztél hálát utoljára?
• Fő rész (25 perc): Hála-kártya készítés: minden diák rajzoljon és írjon egy köszönőlapot valakinek, akinek hálás. Ezután olvassák fel.
• Reflexió (10 perc): Megosztás: Milyen érzés volt hálát kifejezni?
• Levezetés (5 perc): Meditáció zenével: „Ma miért vagyok hálás?”
Cél: A pozitív gondolkodás erősítése, jövőbe vetett hit fejlesztése.
Eszközök: Poszterlapok, filcek
Felépítés:
• Bevezető játék (5 perc): „Mi volt ma a legjobb dolog, ami történt?”
• Fő rész (25 perc): Negatív mondatok átfogalmazása pozitívba (pl. „Elrontottam a dolgozatot” -> „Most már tudom, mire kell figyelnem”). Csoportos poszterkészítés „Pozitív mondatok falára”.
• Megosztás (10 perc): Egy-egy mondat bemutatása, visszajelzések.
• Levezetés (5 perc): „Mai optimista üzenetem saját magamnak..
A hála gyakorlása
1. Beszélgetés egy idézetről: „A hála gazdagság. A panasz szegénység.” Elmondta mindenki, hogy szerinte mit jelentenek ezek a mondatok, mire utalhatnak.
2. Átbeszéltük a hála jelentőségét, hogy miért fontos.
3. Megbeszéltük, milyen ember lehet, aki hálás.
4. Mindenki mondott 5 dolgot, amiért hálás a különböző napszakokban.
5. Felsorolása annak, miért hálásak a különböző embereknek az életükben (szülők, barátok, tanárok, stb.)
6. Hála-Nap rajzolása: a sugarak jelölik, hogy milyen dolgokért lehetnek hálásak.
A Cica csoportban 2024 szeptemberétől tartottunk Boldogságóra foglalkozásokat. Az év elején a szülői értekezleten tájékozattuk a szülőket ennek a programnak a lehetőségéről. Közösen megnéztük a tájékoztató videót, a szülők nyitottak voltak, örültek a lehetőségnek.
Szeptemberben a hála témája került középpontba. A relaxáció egy játékos mozgásos gyakorlattal indult: „Medve vagyok, cammogok” – ezzel ráhangolódtunk a foglalkozásra. A kezdő éneket Bagdi Bella „Szép nap, ölelj át most engem” című dala adta, amelyre a gyermekek együtt ringatóztak, így még bensőségesebb lett a hangulat. Ezután bemutatkozott Boldog Dóra, a foglalkozás kabalafigurája, akit a gyerekek nagy lelkesedéssel fogadtak. Egy kedves mese, „A hálás mackó” (Kovácsné Demeter Mónika Iringó) meghitt módon vezette be a háláról való gondolkodást. A mese után beszélgettünk arról, ki miért hálás: a gyerekek szívből jövő, őszinte gondolatokat osztottak meg. Kézlenyomatokat rajzoltunk körbe, mindegyikre hálaüzenetek kerültek. A munkafüzet feladatai segítették az elmélyülést. A foglalkozás vidám, mégis elmélyült hangulatban telt, a gyerekek aktívak, nyitottak voltak.
A hála témakörrel foglalkoztunk szeptemberben, a foglalkozást az Add tovább a falevelet c. játékkal vezettem be, ezzel segítve az elcsendesedėst, az egymásra való odafigyelést. Majd ezután következett a mese. Amikor a mesebőrönd előkerül, már minden gyermek tudja, hogy mesét fognak hallani, ilyenkor előkerülnek a mesepárnák és egymás mellé leülve várják, hogy elkezdődjék a foglalkozás. A hálafa történetét meséltem el a gyerekeknek, amelyet csendben és koncentráltan figyeltek, a bevezető, ráhangolódást segítő játéknak köszönhetően. Nagy hatást gyakorolt rájuk, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy kérték, hogy meséljem el még egyszer. Ezen a napon ugyan már nem jutott rá idő a délelőtt folyamán, de alvásidőben és másnap még egyszer meghallgathatták a mesét. A foglalkozást a hálafa megfestésével zártuk le, amihez örömmel csatlakozott minden egyes gyermek.
A foglalkozást a hét folyamán felelevenítettük még egyszer és minden egyes gyermeket megkértem, hogy fogalmazza meg az én példám segítségével, hogy ki miért és kinek hálás az életében.
A gyerekek valóságos, az életükből merített példákat hoztak fel egytől egyig, amely azt bizonyította számomra, hogy a foglalkozás elérte célját, és megértették a hála fogalmának jelentését.
Nagy örömmel kapcsolódtam be a Boldogságóra Programba Méhecske csoportommal.
A Hála témakör feldolgozását Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek c. dalának meghallgatásával kezdtük. Többszöri meghallgatás után, mozgással is próbálkoztunk, így sokkal jobban tetszett nekik. A répa című ismert mese segítségével próbáltam őket rávezetni, hogy hálásak lehetünk, amiért kis segítséggel elérjük a célunkat. Beszélgettünk, ki miért lehet hálás. Az egyéni gondolataik kifejezése sok gyereknél nehezen ment. A hálafához kezeik körberajzolásával, majd festéssel készítettük el a leveleket. Tevékenységünket a fa mondókájának elmondásával zártuk.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Osztály:2.b
Tantárgy: drámaóra-boldogságóra
Téma: Hála
Fő didaktikai feladatok: érzelmi intelligencia fejlesztése, gondolkodás fejlesztése, problémakezelés, verbális emlékezet fejlesztése, kreativitás, személyiség fejlesztése, pozitív gondolatok és érzelmek a társak iránt, a hála gyakorlásának az elsajátítása.
Tantárgyi, foglalkozási átjárhatóság: magyar, vizuális kultúra
Az óra menete:
1. A téma bevezetése keresztrejtvénnyel.(Megfejtés: Köszönöm)
2. Beszélgetés
Mikor, kinek mondjuk a KÖSZÖNÖM szót?
Mindig jól esik, ha valaki elismeri, amit teszünk, és nem természetesnek fogja fel. Köszönjük meg mi is, ha hálásak vagyunk valamiért!
Közösen ötleteljünk, hogy mi mindenért és kinek lehetünk hálásak!
3. Mesefeldolgozás
A mesékben gyakori, hogy a hős valami jót tesz egy másik szereplővel, az pedig hálából viszonozza neki jóságát.
A csodakantár c. mese közös megbeszélése.
Kik a szereplők? Ki, kinek és miért lehetett hálás a mesében? Rajzold le azokat a szereplőket, akik Jancsink hálásak lehettek.
4. Még egyszer felolvasom a mesét és közben kérek vállalkozó szereplőke, akik közben eljátsszák!
5. Mindenki választhat egy szőlőszemet vagy egy levelet! Gondolj valakire az osztályban és írj 1-2 mondatot, amiért hálás vagy neki!
6. Aki elkészült adja át a hálamondatot társának, aki majd felragassza a hálaszőlőre, a táblára felrakott csomagolópapírra.
7. A következő napokban itt lesz az a gyümölcskosár az asztalomon, ebben megíratlan szőlőszemek vannak. A következő napokban, ha hálás leszel valamelyik osztálytársadnak, családtagodnak, írd meg és add oda neki!
8. Zárás: Hogy érzed magad az órán? Mit tanultál?
Reflexió:
Az óra nagyon jól sikerült. A gyerekek nemcsak megértették a hála fogalmát, hanem gyakorolták is annak kifejezését. Minden tanuló meg tudott fogalmazni egy rövid gondolatot valamelyik társának. Különösen tetszett, hogy nem állt meg a tanítási órán a tanultak gyakorlása, hanem hosszú távú hatást biztosított a hálaszőlő projekt folytatásával. Így lehetőséget biztosított, hogy beépüljön a gyerekek mindennapi viselkedésébe.
Év végi Boldogságóra beszámoló 2024/2025. tanév
Intézményünk Boldog iskola, évekkel korábban három pedagógus végezte el a Boldogságóra képzést. Tavaly augusztusban-velem együtt- még öten vettünk részt, hogy minél több csoportban, minél több gyermekkel megismertessük a programban rejlő lehetőségeket. A 2023/2024-es tanév folyamán volt lehetőségem olyan osztálycsoportban tanítani, ahol már alsó évfolyamon részt vettek a tanulók Boldogságórákon. Látom a közösségen a pozitív hatásait. Tavaly elballagott nyolcadik osztályom helyett ötödikes osztályfőnök lettem, több tanulási és beilleszkedési problémával küzdő tanuló van a csoportban. Négy gyermek állandó pszichológiai foglalkozásokon vesz részt, ezen kívül az iskolapszichológus ebben a tanévben csoportos órákat is tartott az osztályomban. A tanév elejétől havonta egy témát feldolgozva kezdtem el a programot, bíztam benne, hogy tudok pozitív irányt mutatni, szerettem volna segíteni ilyen módon is a problémák mérséklését, megoldását.
Az év során feldolgozott órák:
1. A hála gyakorlása
2. Az optimizmus gyakorlása
3. Társas kapcsolatok ápolása
4. Boldogító jó cselekedetek
5. Célok kitűzése és elérése
6. Megküzdési stratégiák
7. Apró örömök élvezete
8. A megbocsátás gyakorlása
9. Testmozgás
10. Fenntartható boldogság
Tanév elején a szülőkkel is megismertettem a Boldogságórák tematikáját, célját. Nagy örömmel fogadták, bízva benne, hogy gyermekeik a pozitív élmények hatására jobban teljesítenek majd az iskolában. Mivel nekem is ez volt a tanulóévem, a képzésen tanult módon, óratervezéssel készültem ezekre az órákra. A gyerekek nagy örömmel fogadták, majd minden hónapban nagyon várták az újabb témákat, feladatokat. Széles mosollyal az arcukon énekeltek, táncoltak, leírták és lerajzolták gondolataikat, meséltek. Hamar közelebb kerültünk egymáshoz is, mint új osztályfőnök és diákjai. Március 20-án csatlakoztunk a Boldogság világnapja programhoz, intézményünk diákjai szélforgókat készítettek boldogságtartalmú üzenetekkel, ezeket a község különböző pontjain véletlenszerűen helyeztük el. Hálafalon írhattak pozitív gondolatokat tanulók, szülők, tanárok. A visszajelzés örömteli volt.
Jövőre biztosan folytatom osztályommal a programot!
Nevelési cél: A gyerekek megtanulják észrevenni a jót és értékelni azt.
Foglalkozásmenet:
• Mesélés: „A kis hernyó hálás napja”
• Hálakör: Mindenki elmond egy dolgot, amiért aznap hálás.
• Kreatív: „Hálavirág”: minden szirom egy dolog, amiért hálásak.
Játék:
• „Hálazsák”: húznak egy képet a zsákból, ami valami jót szimbolizál, és elmesélik, miért jó az nekik.
Nagy örömmel vettünk részt ez évben is a Boldogságóra programban a Szorgos Méhecskék csoportjával.
A program keretén belül az Örömvár kis lakóival ismerkedtek nagy érdeklődéssel a gyerekek. Sorra következett 10 manó akik meséikkel, mondókáikkal a gyerekek szívéhez közelebb hozták a megbeszélendő témákat.
Játékosan ismerkedtek meg és fogadták barátjaiknak az Örömvár manóit:
Köszönő manó aki a háláról mesélt, Derűlátó manó, aki az optimizmus érzését próbálta a gyerekekben felkelteni, Segítőmanó, aki egymás megsegítésére hívta fel a figyelmet. Tervezőmanó, különös szimpátiát váltott ki a gyerekekben Rosszcsont Ricsi remekel című meséjével, ahol a gyerekek példát vehettek arról, ahogy a kisfiú megtervezi , hogyan tehetné jóvá számos rosszcselekedetét.
Sorra következtek : Megbánómanócska, Barátkozómanó, Örömmanó. Mozgómanó pedig a mese után mozgásra serkentette a gyerekeket, ami nagy lelkesedésnek örvendett a gyerekek körében.
Legvégül egy Felelj , ha emlékszel nevű játékkal összesítettük a tanév során megbeszélt témákat, elevenítettük fel a mesék szereplőit, cselekedeteit, illetve a gyerekek kiszínezhették magát az Örömvárat.
Amikor ötödikesek lettünk, minden megváltozott. Már felső tagozatosok vagyunk, és sok új dologba kezdtünk bele. Az egyik első közös élményünk egy különleges foglalkozás volt, ahol a ,,hála kezeit” készítettük el az osztályban.
A gyerekekkel megbeszéltük, mi az a hála, és miért fontos kimutatni, hogy értékeljük, amink van. Aztán mindenki kapott egy színes papírt, amit körberajzolt a kézfejével és elmondta miért hálás.
Valaki azt írta, hogy hálás a családjáért, más a barátaiért vagy a tanítókért. Mikor mindenki elkészült, felragasztottuk kollázsként, majd a tanterem falára tettük fel.
Nagyon jó érzés volt látni, mennyi mindenért lehetünk hálásak. Ez a foglalkozás segített abban, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, és értékeljük a mindennapi dolgokat. A hálafánk még most is ott díszeleg a falon, és minden nap emlékeztet minket arra, hogy a hála mennyire fontos.
