Szeptemberben, a hála hónapjában, a csoporttal a Hála grafity című feladatot valósítottuk meg. Először arra kértem őket, hogy írjanak le 3 dolgot egy lapra, amiért hálásak. Ezután azt kértem, tervezzenek meg hozzá egy grafity-t, a vázát készítsék el a lap másik oldalára. Kreatív és egyszerűbb alkotások is születtek, melyeken megjelent a tanulók saját személyisége, melynek megfelelően ábrázolták, hogy miért hálásak a mindennapokban. A legtöbben a családot, a barátokat és az egészséget választották. Többen hívták segítségül a telefonjukat ötletek merítéséhez és a megfelelő grafity elkészítéséhez.
A hála gyakorlása
Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola
Szeptemberben nem csak egymással ismerkedünk, hanem régi érzésekkel, új fogalommal, a hálával. Beszélgettünk arról, mit érzünk, amikor hálásak vagyunk valamiért, és miért is lehetünk hálásak.
Boldogságóra program foglalkozás a gyerekek számára nagyon izgalmas volt. Szívesen meséltek a Hálaszív készítése közben arról, hogy ki miért hálás, pl. család, vagy hogy ebbe a csoportba járhat. A játékok során végig figyeltek, részt akartak venni benne. Közösen eljátszottuk a Hálás kezdet és a Hála-híd játékot. Mind a kettő Boldogságóra program játék tetszett nekik és élvezték is. A játékok után meghallgatták Bezzeg Andrea: A hálafa története című mesét.
Bevezetésként beszélgettünk a gyerekekkel, hogy kinek és miért lehetünk hálásak. Aztán két csoportra osztották magukat aszerint, hogy lki szeretne a Morgó Mezőn és ki a Szív Szigeten dolgozni. A feladat az volt, hogy olyat rajzoljanak csomagolópapírra, ami a Mezőre és a Szigetre jellemző. Írni nem volt szabad. Egy kislány nem csatlakozott egyik csapahoz sem, így Ő végül is a híd pilléreire tajzolt szívecskéket. A feladat a végén az volt, hogy mindenki a Morgó Mezőről indul és mintha mocsárjárás lenne, az egyes pillérekre kell lépni. Ott talál egy mondatot, amit be kell fejeznie és mi eldöntjük, hogy tovább mehet-e. Persze mindeki tovább tudott menni, mert nagyon nagyon ügyeseket mondtak.
Pl. Hálás vagyok a kezemnek, mert tudok vele ölelni.
Hálás vagyok a számak, mert tudok vele énekelni.
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
Sok kihívást tartalmazott a szeptemberi hónap a kis elsőseim számára. Új közösségbe kerültek, megismerték az iskolaépület minden zegét-zugát, az iskolai szabályok szerint kell tölteniük a mindennapjaikat…Mindeközben önállóbbá , magabiztosabbá váltak. Amikor reggel látom a csillogó szemüket, mosolygó arcukat, s öleléssel, kedves szavakkal fogadnak, hálát érzek a lelkesedésükért, a szeretetükért. Sok mondókát, dalt, játékot tanultunk. Bagdi Bella dala a kedvencük lett. Megépítettük az útvonalat a Morcos mezőről a Szív szigetére. Mindenki egyenként végigment rajta, s kisebb nagyobb segítséggel megfogalmazták, hogy miért hálásak a testrészeiknek.
A visszaszoktatás után sokat foglalkoztunk a hálával. A gyermekekben kialakult, hogy milyen sok dologért lehetünk hálásak(látunk, hallunk, járunk, van két kezünk, van levegő, víz, szerető család, testvér, barát stb.) A hála gyakorlását a családok is érzékelték, mert a gyermekek gyakran megkérdezték családtagjaikat, hogy ők miért is hálásak. A szeretetkörben is naponta kifejezték hálájukat.
Hálafát festettünk közösen, minden szívalakú levélnyomdánál a gyermekek egy hálát mondtak.
Végül megismerték és megszerették a hálafa meséjét.
Màjusban elballagtattam a Pitypangos gyermekeimet, akikkel 2 éven àt részesei voltunk a Boldogóràknak.
Szeptemberben kaptam egy új csoportot az Őzikéket, akik 26- an vannak a csoportban. Vegyes csoport hiszen a 26 gyermekből 8 gyermek középsős korú, a többi kiscsoportos.
Előszőr is bemutattam nekik Boldig Dóràt, aki a mindennapjainkat figyelemmel kíséri. Nagyon tetszett a gyerekeknek, hogy mindenkit megsímogatott.
A foglalkozàst relaxàciós gyakorlattal kezdtem majd elmeséltem nekik a Maci bajban van című mesét illusztràció segítségével. Àtbeszéltük, hogy ők kiknek szoktak segíteni és mit érezhet a màsik akkor, ha segítséget kap. Majd meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap ölelj most àt engem dalàt.
Csoportomban tartottunk Idősek napjàt, ahovà a nagyszülőket meghívtuk.
A gyerekek versekkel és a Gomba alatt című mesével készültek, valamit egy kis szivecskét adtak àt hàlàjuk jeleként a nagynamànak és nagypapànak.
Majd közösen egy kis zsúron vettek részt a csoportunk teraszàn.
A nagyszülők hàlásak voltak, hogy làthattàk kis unokàjukat szerepelni.
A szív melegsége
A foglalkozást azzal kezdtük, hogy gyakran használt kifejezéseket pótoltunk ki: hála és köszönet; hálája jeléül; hálából teszi; hálára kötelez; hálát érez; nem vár hálát; örök hálával tartozik, Hála Istennek!” Sok kifejezésben jelenik meg a hála, de vajon ugyanilyen része mindennapjainknak?
Rohanunk, frusztráltak vagyunk. Kellemetlen érzésekkel élünk. Vajon másképp is lehetne? A legtöbb ember nem tud hálás lenni. „Mindig másra és többre vágyunk. Irigykedünk másoknak az életére, szépségére, pénzére, sikerére. Pedig csak egy szeletet látunk mások életéből. Nem ismerjük mások teljes életét, érzéseit, traumáit, mindig csak egy kis szeletet látunk.”
Forrás: https://halasziv.blog.hu/2018/06/17/hala_hatalma
Csak a hibákra koncentrálunk, mi nem jó az életünkben, mi lehetne másképp. Sosem vagyunk elégedettek az életünkkel. Mi is a hála? –ezt próbáltuk közösen megfogalmazni: A hála az valamilyen meglévő érték iránt kimutatott, kinyilvánított megbecsülés. A hálával megerősítjük, hogy vannak jó dolgok a világon. A hála fékez az örök elégedetlenségünkön, megtanít értékelni azt, amink van.
Egy videót tekintettünk meg Sam Bernsről, aki 17 éves és egy ritka genetikai betegségben szenved, a korai öregedésben, mégis kiegyensúlyozott életet él. Mi az életfilozófiája? A gyerekek kérdéseket kaptak, amelyre a videón elhangzottak alapján kellett válaszolni. Vajon mi segíti át a nehézségeken? Hálás azoknak, akik őt körül veszik, család, barátok. Nem az önsajnálatra koncentrál, inkább a felszabaduló energiáit számára kedves tevékenységekre fordítja, és mindig előre tekint. Hálás minden jóért amit az élettől kap, hiszen a betegségétől eltekintve is nagyon sok értékes dolgot valósíthat meg az életben. Ha akadályokba ütközik, segítséget kér: Így tud fellépni utcai zenészként, a felszerelésének súlyát sikerült lecsökkenteni. A videó végén pedig a humora csillan fel: Részt fog venni az öregdiákok bálján is! A videó nagyon megérintette a gyerekeket, mély csend volt sokáig a teremben.
A hála része lehet a mi mindennapjainknak is, a hétköznapi rutin munkákat is örömmé teheti és lehetőségekké formálhatja. Sam életét tekintve, már hálával kell gondoljunk saját életünkre, milyen értékes kiváltság egyáltalán lélegezni, gondolkodni és egészségesen tanulni, dolgozni. A hála érzésének alkalmazása, nem elérhetetlen: független a neveltetéstől, vagy a körülményektől- tanulható.
Hogyan? Erre vártam ötleteket a gyerekektől. Gondolhatunk egy konkrét személyre vagy szituációra, amikor hálát éreztünk, de arra is kértem a tanulókat, idézzenek fel olyan helyzetet, amikor nem mutattak vagy éreztek hálát. Most pótoljuk. Kit vagy mit illetett volna hála? Hogy mondanál köszönetet? Próbáld megfogalmazni! Nem sikerül? Elég egyetlen szó is: Köszönöm! A foglalkozás végén kategóriák szerint összegyűjtöttük, miért is lehetünk hálásak. Egészség, kapcsolatok, iskola, hétköznapok.
A gyerekekkel nagyon sokat beszélgettünk arról, vajon számukra mit jelent a hála kifejezése, kinek, miért hálásak? A többségük a családnak, a szüleiknek, és a testvérüknek hálásak mindazért a szeretetért, gondoskodásért, amit tőlük kapnak.
Az első boldogságórát a szabadban töltöttük, diót, gesztenyét, faleveleket szedtünk, majd ezekből az őszi terményekből kiraktuk ezt a számunkra nagyon fontos szót: „HÁLA”