Csoport neve: Méhecskék – középcsoport
Ovonők: Geng Rozália/Varga Evelin
Téma: A hála gyakorlása
A csoportunkban járó gyerekek a hála témájának a feldolgozásával ismerkedtek meg a Boldogságóra programmal. A Hálafa története című mese bemutatását megelőzte egy rövid beszélgetés a fákról, az öszi természeti jelenségekről illetve az Égig érő fa vagyok, megnövök mint a nagyok relaxációs gyakorlat.
Közösen megfigyeltük a különböző érzelmeket ábrázoló képeket, és együtt próbáltuk megfejteni, hogy melyik kép milyen érzelmi reakciót ábrázol. Jó volt megfigyelni, hogy ez a középcsoportos korosztály mennyire pontosan felismeri az érzelmket.
A mese bemutatása után megbeszéltük a cselekményt, jellmeztük a szereplők tettei, és közösen megfogalmaztunk, hogy mit is jelent a hála. A jelenlevő gyerekeknek lehetőségük volt elmondani, hogy ők kinek és miért hálásak, és nagy meglepetésünkre gyönyörű válaszok születtek.
Levezető feladatként a gyerekek önállóan vagy segítséggel lerajzolták tenyereiket, kiszínezhették a kedvenc színre, majd elhelyezték a hálafán, miközben megneveztek néhány dolgot, amiért hálásak: szülők, testvérek, játékok stb.
Sikerélményként könyveltük el ezt a tevékenységet, mivel sikerült megértetni a gyerekekkel egy új fogalmat, amit a tanév során nagyon gyakran fogunk használni.

Szeptemberben újra megkezdtük a boldogság programot a Katica csoportban. A boldogságfokozó hála gyakorlása volt a téma. Nagy szeretettel fogadtuk új kiscsoportos gyermekeinket és hálát adtunk, hogy újra együtt lehetünk. Bagdy Emőke: „napimádás” relaxációs gyakorlatával kezdtünk. Többször megismételtük a gyakorlatot, mert nagyon tetszett a gyermekeknek, mivel a fújásnak hallható volt a hangja. Beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy szerintük mi a hála; miért/kiért lehetünk hálásak, és arról, hogy milyen jó érzés kapni és adni is a kedves szavakat. Ezt követően egy mókus kesztyűbáb segítségével elmeséltem nekik „A kis mókus hálás napja” c. mesét. A gyermekek nagy figyelemmel hallgatták a mesét és az azt követő kérdésekre nagyon ügyesen válaszoltak. Egy kisfiú, aki középső csoportos, a saját szavaival elmesélte a mesét, ami minden gyermeknek nagyon tetszett. Ezt követően két hálafát készítettünk, mivel egy papírhoz nem sok gyermek fért oda. A gyerekek nagyon élvezték a közös munkát, nagy örömmel festették tenyérnyomattal a színes leveleket. A közös hálafa készítése után kiszínezték a gyermekek a hálát jelző virágot, majd a gyermekek rárajzolták annak a társuknak a jelét, akinek oda adták. Köralakítást követően a gyerekek egy labdát adtak társuknak és akinél a labda volt, elmondta, hogy miért hálás. A tevékenységet Bagdi Bella: Boldog vagyok c. dalának meghallgatásával zártuk. A gyerekek önfeledten táncoltak, ugráltak, megmutatták mennyire boldogok. A foglalkozás középpontjában a hála érzésének megélése és kifejezése állt, amely az egész tevékenységet áthatotta. A beszélgetőkör, a dalok megalapozták a pozitív érzelmi légkört, a gyerekek felszabadultan, mosolygósan vettek részt, örömmel kapcsolódtak be a tevékenységekbe.

Második éve kapcsolódunk a Boldogságóra programhoz.
3 kisgyerek a tavalyi évben is részt vett a programban, a többiek még ismerkednek.
Meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem című dalát, elkészítettük Boldogságvárunkat.
Elmeséltem A hálafa története című mesét, majd megbeszéltük, hogy ki, milyen helyzetben volt már hálás, mit éreztek ekkor?
Készítettünk is egy hálafát, méghozzá „almahálafát”. Községünkben nagy hagyománya van az Almanapnak, melyre mi is sok-sok almás verssel, mondókával, népi játékkal készültünk, így gondoltunk arra, hogy egy almafát készítünk, almákkal, s közben megneveztek 5 dolgot, amiért hálával gondoltak.
A foglalkozás lezárásaként a hála jelét felragasztottuk Boldogságvárunk első lépcsőfokára. A várat a csoportszoba falára ragasztottuk, így bármikor láthatják, bármikor vissza tudunk térni egy-egy beszélgetésre.
A végén meghallgattuk Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalt.