Csodás szeptembert hagyhattunk magunk mögött a Miskolci Petőfi Sándor Általános Iskola 2.A osztályában! Dósa Veronika és Elek Ildikó tanító nénik 2025. augusztusában végezték el a Boldogságóra Integrált Program Boldogságóra Alapprogram képzését, amellyel régi vágyuk valósult meg: segíteni és támogatni a diákjainkat a mindennapi problémáikkal való megküzdésben, optimista, magabiztos és kitartó kisiskolások nevelése, akik megoldandó feladatként kezelik a hétköznapi kihívásokat, észreveszik az élet szépségeit, az örömteli pillanatokat, hogy boldog, határozott, pozitív énképpel rendelkező felnőtté váljanak.
A hála gyakorlása
A hónap témája a hála. Nyolcadik osztályban 20 tanulóval dolgoztuk fel. Két órát foglalkoztunk vele.
Először az alábbi nyitott mondatot felezték be a gyerekek: „A háláról az jut eszembe, hogy…”
Majd arról beszélgettünk, hogy hogyan lehetne körülírni, elmagyarázni a hála szót, mint az Activity játékban. Felmerült, hogy mi a különbség a köszönöm és a hálás vagyok között. A gyerekek ügyesen megfogalmazták, hogy a köszönöm nem mindig őszinte, lehet akár gúnyosan is használni, míg a hála őszinte érzés, mely belülről fakad.
Utána arról beszéltünk, milyen képi szimbólummal lehetne megjeleníteni a hála szót. A gyerekek a szívet mondták, illetve az imára kulcsolt kezet. Az egyik kislány ezt a következő órára le is rajzolta.
A második órán színes kis papírdarabokat osztottam ki, és kértem a gyerekeket, hogy írják rá ki miért tud hálás lenni. Én is részt vettem benne. Érdekes volt látni, hogy volt. akinek ez nem okozott gondot, több papírt is felhasznált (mindegyikre egy-egy dolgot írtunk), és két-három tanuló azt mondta, hogy ő ezen még sohasem gondolkozott, nem is tud írni semmit. Amikor segítségképpen felsoroltam (jó)néhány példát, elcsodálkoztak, és lelkesen belekezdtek az írásba. Ezeket a papírokat összehajtva összegyűjtöttük és beletettük egy üvegbe. Ez az osztály hálaüvege, amibe bárki, bármikor dobhat még bele.
A gyerekek élvezték a témát, nyitottak voltak és együttműködőek mindkét órán.
Hálás vagyok ezért a hálás témáért, mert nagyon fontos a mai világban tudatosítanunk magunkban, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak.
Program ismertetése,logó készítés,beszélgetés a háláról,közben Bagdi Bella hálával kapcsolatos zenéit hallgattuk.
A téma feldolgozását egy relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd egy beszélgetőkörrel folytatva a hála szó fogalmát boncolgattuk. Megbeszéltük, hogy mi mindenért lehetünk hálásak, például, hogy minden nap felébredünk, hogy szerető családban nevelkedhetünk….
Ezt követően a Hálafa történetét meséltem el a gyermekeknek, majd elkészítettük a csoport hálafáját . A tevékenység nagyon jó hangulatban telt, a gyermekek aktívak és nagyon hálásak voltak.
Iskolánkban a mentálhigiéné tantárgy keretén belül foglalkozunk a Boldogságórával. Ez a tantárgy az 5. osztályban került bevezetésre.
Boldogságóra – Szeptember
Téma: Hála gyakorlása
Középső (Sün csoport)
A foglalkozást zenehallgatással indítottuk, meghallgattuk Bagdi
Bella: Szép nap, ölelj most át engem c. dalát. A tevékenységet a
Hálafa meséjével folytattuk. Megbeszéltük a témát feldolgozó
kérdéseket, majd minden gyermek mondott egy olyan dolgot,
amiért hálás (pl. az anyukámért, a kiskutyámért). A gyerekek
ügyesen megértették a hála fogalmát, mindenki tudott mondani
olyat amiért hálát érez. A középső csoportban a gyerekek a
következő dolgokat sorolták fel pl. Hálás vagyok…. a
családomért, a jó kirándulásokért, a testvéremért, a
háziállatomért, a játékaimért stb. Ezt követően elkészítettük
közösen a középső csoport Hála fáját. Minden gyermek kapott
egy őszi falevelet, amelyre rá rajzolta azt amiért hálát érez. A
faleveleket egy nagy közös fára ragasztottuk, és az faliújságra
kihelyeztük. Másnap örömmel láttam, hogy a szülők kíváncsian
figyelték milyen szép hálafát készítettek a Sün csoportos
gyerekek.
Nagy (Katica csoport):
A foglalkozást itt is zenehallgatással indítottuk, meghallgattuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem
c. dalát. A tevékenységet a Hálafa meséjével folytattuk. Megbeszéltük a témát feldolgozó kérdéseket. Ez
a csoport nehezebben értette meg a hála fogalmát, ezért sok példát soroltam fel. Ezután együtt
soroltunk fel olyan dolgokat, amiért hálát érezhetünk. Ezt követően a tevékenységet a Hála fa
színezésével zártuk. Az elkészült alkotásokat mindenki hazavihette. Arra kértem a gyerekeket, hogy
otthon is beszélgessenek szüleikkel a háláról.
Játékos feladatokon és kreatív alkotásokon keresztül tapasztalhatták meg a gyerekek, hogy a hétköznapokban mennyi apró öröm rejlik. A közös hálakör és az egyéni munkák segítették őket abban, hogy mélyebben átéljék ezeket a pillanatokat, miközben a hálafa vizuálisan is megjelenítette a közösség gondolatait és érzéseit. A program zárásaként mindenki lehetőséget kapott arra, hogy megossza, milyen érzésekkel vagy új nézőponttal gazdagodott, így a közös élmény valóban maradandóvá vált.
A hónap Boldogságóráin a hála témáját jártuk körül.
Az első napon, ha nem is mindenki érkezett felhőtlen örömmel, hiszen mégiscsak a vidám vakációtól kellett búcsút venni, igyekeztünk egymást felvidítani nyári sztorikkal, élmények mesélésével. Volt, aki fotókat is hozott a nyaralás pillanatairól, így tartott élménybeszámolót. Sorba vettük, ki miért lehet hálás a nyárnak.
Rendeztünk egy nagy társasjátékozós délutánt, „Még mindig vakációóó!!!”… címmel.
Megosztottam tanítványaimmal a hatalmas örömhírt, hogy a június havi beszámolónk alapján elnyertük a hónap csoportja címet. Mindenkinek kinyomtattam, hogy a Boldogságfüzetébe beragaszthassa.
A hónap alkotása a Hála-almafa lett, mely a faliújságunkat díszítette. A fán egy-egy alma, egy-egy jelképes üzenet valakinek, akire hálával gondolt az írója jóságáért, szeretetéért, barátságáért. Az alma-üzenet segítségével mondhatták el, miért voltak hálásak társuknak.
Az egyik pénteki napon különleges Boldogságórát tartottunk, megajándékoztuk magunkat egy jó adag vidámsággal. Iskolánk előtti téren kezdetét vette a Dödölle fesztivál, ide látogattunk ki a programokra.
A hónap nevezetes napjai közül is választottunk. Szeptember 24-én megünnepeltük a Szív világnapját a testnevelésóránkon. Mindenki kapott egy piros szívecskét, amely jelképezte, hogy vigyáznunk kell a szívünkre. A mozgás, az egészséges életmód fontosságáról is szó esett. A papírszívek egész órán emlékeztettek bennünket, miért kell hálásnak lennünk a szívünknek a kitartó munkájáért.
A hónap végén, szeptember 30-án pedig megünnepeltük a Magyar Népmese Napját. Hálás szívvel gondoltunk Benedek Elekre, aki annyi szép mesével örvendeztetett meg bennünket, hiszen olvasásórákon éppen Meseországban jártunk, és Elek apó meséit is olvastuk.
A hónap végén készítettem egy fotómontázst a gyerekeknek a közös programokon készült fotókból. Beragasztottuk a Boldogság-füzetünkbe, hogy mindig emlékeztessen bennünket a hónap legszebb pillanataira.
A gyermekek ügyesen vissza szoktak az óvodába. Örültek egymásnak. 2 új gyermek érkezett a csoportunkba. A beszokott gyermekek örömmel elfogadták őket.
A hála témakört bele szőttem a mindennapjainkba. Őszi sétát is tettünk szeptemberben, amikor a gyerekek sok levelet gyűjtöttek. Megbeszéltük a falevelek színeit, formáit és azt is, hogy melyik fának a levele. Leültünk a szőnyegre és játszottunk egy olyan játékot, hogy Add tovább a falevelet! Először egy majd kettő-három falevelet adtunk tovább. A gyermekek nagyon élvezték ezt a játékot. A figyelmüket, gyorsaságukat kívántam fejleszteni.
Megbeszéltük azt is, hogy ki miért hálás. Ilyen mondatok hangoztak el: Pl.: Hálás vagyok, mert egészséges vagyok. Hálás vagyok, hogy van családom.
Ki raktuk a Boldogság várat is. Vannak gyermekek, akik gyorsan kirakják a kirakókat, de vannak akik segítségre szorulnak.
A hónap végén Idősek világnapja alkalmából Nagymama és nagypapa napot tartottunk, ahol z unokákkal együtt alkothattak őszi díszeket a nagy szülők. Valamint játszhattak és a program végén pedig sütizhettek.