A gyermekek első szociális színtere a család, ahogy óvodába kerülnek, kitárul számukra a világ és egy közösség tagjává válnak.
Az óvodai társas kapcsolatok alapvető szerepet játszanak a gyerekek fejlődésében, hiszen ezek az első szociális interakciók, ahol megtanulják a társas együttélés alapvető szabályait.
Csoportunkban kiemelt figyelmet fordítunk a közösségépítésre, a baráti kapcsolatok támogatására.
A foglalkozást a szokásos hívó képekkel kezdtük, majd relaxációval folytattuk. Beszélgettünk a barátságról, a konfliktusok helyes megoldásáról, a családi kapcsolatokról. Már a kisebbek is ügyesen megfogalmazták, hogy miért fontosak a társak, miért nem jó egyedül lenni.
Mondókára párokat alkottunk (Keresem, keresem ki fog játszani velem..), táncoltunk, páros gyakorlatokat végeztünk.
A következő napon elkészítettük a barátságláncunkat, mindenki egy emberkét (láncszemet) színezett és úgy helyeztük el, hogy mindig a szemük előtt legyen. A tevékenységet csapatépítő játékokkal, feladattal folytattuk, ahol az együttműködést, alkalmazkodást gyakorolhatták. Három csapatot alkottunk. Körbe rajzoltunk három gyermeket és a csapatok a hiányzó részeket együtt rajzolták meg. Színezték a ruhákat, kiegészítették a képet, felosztották a feladatokat. Jó volt így látni őket. A tevékenységet Bagdi Bella: Ha boldog vagy dala kísérte.
Vidám, tartalmas napokat tudhatunk magunk mögött.
Társas kapcsolatok ápolása
A gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy miért jó, ha van barátunk. Elkészítettük a barátságfüzérünket, mindenki színezett egy-egy kis emberkét, amit összekapcsoltunk. Megértették a barati kapcsolatok lényegét, mely látszik a képeken is.
A témafeldolgozást Bezzeg Anna: Tavaszi ébresztő meséjével kezdük. Először becsuktuk a szemünket és megbeszéltük, hogy milyen lehet egy barlang.
Elbáboztam a Süni irigy lesz mesét, megbeszéltünk a szereplők viselkedését.
A munkafütetben található színezőket színezék ki a gyerekek. Közben a barátságról beszélgettünk, hogy miért jó, ha vannak barátaink, mi jellemző a jó barátokra.
Berajzoltuk a barátság jelét a Boldogság várának harmadik lépcsőfokára.
Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
A gyerekekkel élő barátságláncot alkottunk, majd lerajzolták magukat. A papíremberkék összekapcsolódtak.
Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
A gyerekekkel élő barátságláncot alkottunk, majd lerajzolták magukat. A papíremberkék összekapcsolódtak.
A tanórát egy ellazító gyakorlattal kezdtük: egy papírlapon színessel körkörös mozdulatokat végeztek. Majd a társas kapcsolatok fontosságát emeltük ki a családban, majd az iskolai életben. A család adta biztonság érzése az iskolában is nagy jelentőséggel bír, ha kötődnek egymáshoz. A gyerekek megnyíltak egymás előtt és sorra elevenítették fel a kellemes élményeiket, hogyan ismerkedtek meg, hogyan lettek jó barátok. Ezt követte A róka és a farkas a lakodalomban című népmesén át a szereplők pozitív és negatív tulajdonságainak megbeszélése. Az értékes emberek feladatlap kitöltése előtt még szerettem volna, ha minden gyermek kap még magáról egy kellemes jelzőt. Azt kértem, hogy a padtársukról mondjanak egy jó dolgot. Ez új volt számukra és jól esett hallaniuk, amit róluk gondolnak. Ezután oldott hangulatban fogtak hozzá a feladatlaphoz, amit elmélyülten töltögettek, és gondolták át magukban a nekik kellemes pillanatokat. Munka közben a hónap dalát hallgattuk Bagdi Bellától: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek.
Novemberben a társas kapcsolatok ápolásával, valamint a csapatmunkával foglalkoztunk a 9.A. osztállyal. A tanulók már megszokták a szokásos „bemelegítő” beszélgetés. Miért fontosak a kapcsolataink? Miben tudnak segíteni a kapcsolatok? Melyek a legfontosabb kapcsolatok? Ugyanezek a kérdések a csapatmunkával is. A család, az iskolai csoportok, baráti kapcsolatok kiemelt helyet foglalnak el a tanulók életében, melyek támogatják, motiválják és segítik őket a nehéz helyzetekben. Összefogással több minden elérhető, mint egyedül, és közös munkával nem csak a munkaidő rövidülhet le, de a kedvük és hangulatuk is jobb lehet. Társak nélkül nem jó élni, mert magányosak lennének és nagyon unatkoznának, ráadásul több tevékenységet nem is tudnának egyedül elvégezni: pl társasjáték, csapatsport.
A feladatok közül először megnéztük a Nehéz helyzetekhez javasolt kisfilmet, és megbeszéltük azt. A problémának azt találták, hogy mindenki egyedül szerette volna megoldani a helyzetet, mindenki magának akarta az ételt. A legfőbb konfliktust a leves kiöntése okozta. Az igazi csapatmunka elindítója az a figura volt, aki átnyújtotta a másiknak a levest, erre pedig a többiek gyorsan reagáltak, így a nehézség megoldódott, mindenki jóllakott. A történet üzenete: „Egyedül nem megy, együtt minden könnyebb.”
Második feladatnak a Kapcsolódást választottam, ahol csoportokban dolgoztunk. A megbeszélés során egy kép kivételével mindenhol akadályozó tényezőként jelent meg a telefon, az alábbi üzenetekkel: 1. A telefonozás gátolja a kommunikációt. 2. Ne telefonozz állandóan. 3. Nehéz helyzetekben fontos a kommunikáció. 4. Jó érzések.
A történetek között voltak családi kapcsolatokat leíró, kommunikációt gátló és vicces sztorik is.
A Boldogságóra Alapprogram havi témája: Társas kapcsolatok ápolása volt.
Kincseimmel Bagdi Bella aktuális nyitódalával kezdtünk: „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek!” . Nagyon tetszett nekik, amúgy is roppant kedvelik a mutogatós-mozgásos-kiáltós-dalolós feladatokat.
Ezután megbeszéltük, mit is értünk a társas kapcsolatok szókapcsolaton. Frappánsan meg tudták határozni, szuper jó meghatározások születtek, ügyesen meg tudták fogalmazni, mitől is lesz jó és boldog egy társas kapcsolat. Az osztályt már valódi közösségként kezdik kezelni, ügyesen ráéreznek, mitől is olyan jó ez. Elsős osztályként olyan mély gondolatokat, érzéseket fogalmaztak meg, ami tényleg boldogsággal töltött el minket.
A beszélgetést követően elkészítettük barátságfüzérünket, díszítettük vele termünket, örömmel fotózkodtunk a témával kapcsolatban. … és gyönyörködtünk …
Csudaszép nap sikeredett ezen a borongós és hideg novemberi délutánunkon!