Az órát a „Kis üveggolyó” című dal eléneklésével kezdtük, majd arról beszélgettünk, hogy milyen a jó barát, és mit jelent az igaz barátság. Ezután elolvastuk a „Róka és a farkas a lakodalomban” című mesét, és elgondolkodtunk azon, vajon barátságnak mondható-e az ő kapcsolatuk. Az óra végén egy nagy közös öleléssel zártuk a foglalkozást, megerősítve, hogy a barátság legfontosabb alapja az elfogadás és a szeretet.
Társas kapcsolatok ápolása
„Ma, a Tök jó nap alkalmából, a társas kapcsolatok erejét ünnepeltük: beszélgettünk, nevettünk és jól éreztük magunkat együtt.”
Boldogságóra
A társas kapcsolatok ápolása a 2. számú napközis csoportban
„A hidak azért vannak, hogy közelebb hozzák egymáshoz az embereket.”
(Fredrik Backman)
Novemberi boldogságóránk középpontjában a társas kapcsolatok és a barátság témája állt. A beszélgetés során a gyerekek figyelmét arra irányítottam, hogy az igazi boldogság nemcsak a személyes célok eléréséből fakad, hanem leginkább abból, ahogyan kapcsolódunk egymáshoz. A tartós jóllét alapja az, ha vannak mellettünk olyan emberek, akikkel megoszthatjuk örömünket és bánatunkat, s akikhez bizalommal fordulhatunk.
A foglalkozás központi tevékenysége a Barátság-nyaklánc elkészítése volt. A gyerekek színes papírból vágtak ki köröket, ráírták saját nevüket, majd közösen összeragasztottuk őket egy hosszú lánccá. A láncszemek azt jelképezték, hogy mindannyian összekapcsolódunk, ahogy a baráti kapcsolatok is egymásba fonódnak. A közös munka közben elmesélték, kik a barátaik, miben segítik egymást, és hogyan tudják békésen rendezni a nézeteltéréseiket.
Ez az alkotás kézműves tevékenység és érzelmi tanulási folyamat is volt: a gyerekek megtapasztalták, mennyire fontos az együttműködés, az egymásra figyelés és az elfogadás. A nap végén büszkén nézték a színes láncot, amely a csoport összetartozását és barátságát szimbolizálta.
A Komplex Alapprogram művészeti és életmód-alapú alprogramjához kapcsolódó foglalkozáson közösen gondolkodtunk arról, mit jelent barátnak lenni, hogyan lehet egymást megbecsülni, és hogy a jó kapcsolat törődést, odafigyelést és szeretetet igényel.
A Boldogságóra megerősítette a gyerekek érzelmi intelligenciáját, önbecsülését és empátiáját – mindazokat a képességeket, amelyek a valódi boldogság alapkövei.
Figura Tünde
napközis nevelő
Kiskunmajsa, 2025. 11. 11.
Orosházi Vörösmarti Mihály Általános Iskola Rákóczitelep Tagintézmény
Örömtánc – 5. osztály
Téma: Örömtánc koreográfia gyakorlása
Cél: A tanulók megismerjék és begyakorolják a koreográfiát, miközben fejlődik ritmusérzékük, mozgáskoordinációjuk és közösségi élményük.
Óra célkitűzései
• Mozgáskoordináció és ritmusérzék fejlesztése
• Koreográfia lépéseinek elsajátítása
• Közösségi élmény és együttműködés erősítése
• Pozitív érzelmi állapot elősegítése mozgáson keresztül
Óra menete
Időtartam Tevékenység Leírás
5 perc Ráhangolódás, bemelegítés Könnyed gimnasztikai mozgások, játékos nyújtás zenére
5 perc Videó megtekintése A koreográfia bemutatása a YouTube videó alapján
10 perc Lépések bontása A tánc egyes mozdulatainak tanítása lassított tempóban, csoportos ismétléssel
10 perc Részletek gyakorlása A koreográfia első fele gyakorlása zenével, majd a második fele külön
10 perc Teljes koreográfia gyakorlása A teljes tánc elpróbálása zenére, csoportban, majd kisebb csapatokban
5 perc Levezetés, visszajelzés Nyújtás, légzőgyakorlatok, élménymegosztás, dicséret
Differenciálás
• Haladó tanulók: segítenek a mozdulatok bemutatásában, vezető szerepet kapnak a csoportban.
• Nehezebben mozgó tanulók: egyszerűsített mozdulatokkal is bekapcsolódhatnak, a részvétel a fontos.
Szükséges eszközök
• Projektor vagy okostábla a videó lejátszásához
• Hangszóró a zene megfelelő minőségű lejátszásához
Reflexió
Az örömtánc rendkívül pozitív hangulatban telt, a tanulók aktívan és örömmel vettek részt a koreográfia elsajátításában. A bemelegítés játékos elemei segítették a ráhangolódást, a videós bemutató pedig vizuálisan is támogatta a mozdulatok megértését. A lépések bontása és részletek gyakorlása során jól működött a csoportos tanulás, a tanulók segítették egymást.
Az óra célkitűzései maradéktalanul teljesültek: fejlődött a mozgáskoordináció, a ritmusérzék, és a tanulók érzelmileg is feltöltődtek. A tanulók visszajelzései alapján az örömtánc motiváló és szórakoztató eleme volt a tanítási napnak szeretnék máskor is eltáncolni, iskolai rendezvényen pl.farsang
A közösség összetartó ereje, a társas kapcsolatok alapja volt a mai témánk. 4. tanéve dolgozunk együtt, megismertük egymást, képesek vagyunk az erősségeket és a gyengeségeket, valamint a fejleszthető kapcsolati elemeket is felfedezni a közösségünkben. Ma úgy éreztük olyanok vagyunk, mint a gyöngysor gyöngyszemei: egyformák, de ugyanakkor teljesen más-más elképzelésekkel, lelkülettel rendelkezők. Egy közösségé tartanak össze bennünket a kapcsolati értékeink, amik a gyöngyszemekre kerültek.
Óra elején megbeszéltük, hogy ki milyen csoporthoz tartozik, miért szereti azt a csoportot. Miért fontos, hogy a kapcsolatainkat ápoljuk?
Az órán a mesében szereplő állatok bőrébe bújva próbáltuk felfedezni a baráti kapcsolatok fontosságát. Az óra témájának feldolgozásánál lehetőség adódott csoportos, valamint a dramatikus játékra. A tanulságot a virágszirom sablonba beírtak elmondásával sikerült elmélyítenünk.
A novemberi boldogságóra során a „Társas kapcsolatok ápolása” volt a témánk. A foglalkozáson körbejártuk, miért is lényeges, hogy embertársainkkal, mikro- és makro környezetünkkel harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki. A téma fontos elemének tartottam, hogy a gyerekek játékos formában megfogalmazzanak olyan állításokat, melyek társaik pozitív tulajdonságait emelik ki. Ennek célja a kapcsolati rendszer erősítése volt. Ehhez a tanulók kis kört alkottak, és a mellettük állóhoz fordulva mondtak dicsérő szavakat a másiknak, eszközként egy plüss kutyust adtak körbe. Ilyen mondatok hangzottak el például:
– „Kedves vagy.”
– „Szépen rajzolsz.”
– „Szép a szemed.”
A legtöbben kissé félősen, de láthatóan jól eső érzéssel fogadták a kedves szavakat.
A foglalkozás másik felében a közös emlék alkotáson volt a hangsúly. Olyan őszi fát készítettünk, aminek „leveleit” a gyermekek festékbe mártott ujjlenyomatai alkottak. A kép többi részéhez pedig szintén mindenki hozzátett valamit. Valaki kis napocskát rajzolt rá, valaki virágot stb. A képet végül keretbe foglaltuk, hogy arra évekkel később is ránézve a közös emlék alkotás jusson eszünkbe.
Az 1. évfolyamos gyerekekkel a barátságról beszélgettünk, kinek mit jelent a barátság. A tanulók elmondták a saját élményeiket, tapasztalataikat, ki milyen ajándékot adott illetve kapott a barátjától, ki hogyan tölti az idejét a barátjával. Piros kartonból szívecskéket vágtunk ki, amikre barátságról szóló idézeteket ragasztottunk, melyeket felolvastam és példákon keresztül közösen megbeszéltük a jelentésüket.