Társas kapcsolatok ápolása
A társas kapcsolatok hónapjában minden tanuló elhozhatta a kedvenc társasjátékát, majd néhány fős csoportokban ezzel játszottunk. Kiváló gyakorlat volt, hogy jobban megismerjük egymás érdeklődését és a játék során tanúsított közös együttműködés során a szociális kompetenciát is erősítettük a tanulókban.
Az óra elején arról beszélgettünk, hogy kik azok az emberek, akik hozzánk a legközelebb állnak, és miért? Kik a barátaink,,hogyan választjuk ki őket? Összegyűjtöttük azokat a tulajdonságokat, amelyek a jó barátokra jellemzőek. Elolvastam a gyerekeknek A róka és a farkas a lakodalomban című mesét, ők pedig elmondták a véleményüket. Miért mondhatjuk azt, hogy a róka és a farkas nem voltak barátok? Hogyan cselekedhetett volna másképpen a róka? Megbeszéltük, mit jelent : „ Amilyen a mosdó, olyan a törölköző „
Az óra második felét közös játékkal zártuk, erősítve ezzel egymás tiszteletben tartását. Közben hallgattuk Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dalt.
Csoportunkban igen nagy hangsúlyt fektetünk a társas kapcsolatok megalapozására, erősítésére.
Ez a témakör igen közel áll hozzánk, így folytattuk az eddigi kapcsolatépítő tevékenységeinket.
Több alkalommal előfordul, hogy meghittebbé, szorosabbá varázsolok egy egy tevékenységet az óvodai élet mindennapajaiba. Ilyen pl egy egy mese tevékenység a megszokottól eltérő módon való átadása, családiasabbá tétele. Ilyenkor szorosabban „összebújunk”, ezzel egy szeretetteljesebb légkört alakítunk ki.
Mindezek mellett a gyermekekkel folyamatosan megünnepeljük a csoporttagok születés és névnapját, ezzel is erősítve az összetartozást, társaink szeretetét és elfogadását.
Az osztályom tanulóinál nagy sikert aratott a Pozitivity társasjáték. Hónapokon keresztül szinte minden alkalommal játszottak vele. A játékot csoportokban játszották, jó hangulatban.
Osztályfőnöki órán foglalkoztunk a novemberi témával, a társas kapcsolatok ápolásával.
Először beszélgettünk az elméleti háttérről: miért fontosak a társas kapcsolatok az életünkben, kikkel és milyen kapcsolataink vannak (szülők, nagyszülők, testvérek, rokonok, barátok), milyen pozitív hatásai vannak ránk nézve ezeknek a társas kapcsolatoknak, mit tehetünk mi magunk ezekért a kapcsolatokért.
Ráhangolásképpen meghallgattuk Bagdy Bella: Jobb veled a világ című dalát is.
Majd felolvastam nekik a felső tagozatos kézikönyv 107.oldalán található „Görög mese a barátságról” című történetet, megbeszéltük a tanulságokat is.
Aztán közösen kiválasztottuk a feladatok közül a plakátkészítést.
Megbeszéltük, mit fogunk a „Vigyázzunk egymásra!” című plakátra rajzolni, majd együttes erővel, lelkesen, vidáman, közben beszélgetve elkészítettük, majd kiraktuk az osztálytermünkbe.
„Ez az érdekes a barátságban. Nem tudod, minek, de tudod, hogy kellesz.” /Tom Ryan/
Az ember társas lény, ezért szüksége van a közösségre, a kortárs kapcsolatokra.A személyes kapcsolatok hozzájárulnak testi, lelki, és szellemi jólétünkhöz. A boldog embernek sok energiát kell fektetnie a társas kapcsolataiba, ami az egészség és a lelki jólét szempontjából elengedhetetlen.
A tanulók összegyűjtötték a számukra legfontosabb szociális kapcsolatokat és ezekről készítettek plakátot. Természetesen központi szerepet kapott a barátság. Megjelent még rajzaikban a gondoskodás, a segítségnyújtás, valamint a közös hobbi / sporttársak/ is. A témát először távolinak érezték, de a beszélgetések folyamán hamar ráéreztek, hogy miről is szól ez a projekt és sok jó ötlettel rukkoltak elő…
A gyerekekkel körbe ültünk a szőnyegen és a barátságfonal körbeadásával, mindenki a mellette jobbra ülőtől megkérdezte „Kis barátom, hogy vagy?” Akinek a kezében volt a fonal válaszolt a kérdésre, majd ő kérdezte meg a tőle jobbra ülőtől, hogy, hogy van.
Színes fonalakat válogattam össze és a választás lehetőségét felkínáltam a gyerekeknek. Szabadon választhattak, hogy ki milyen színű fonalból és kinek, melyik barátjának szeretné adni a barátságkarkötőt, volt egy kettő kisgyermek, aki meg tudta fogalmazni, hogy miért adja a kiválasztott társának a karkötőt (mert jókat játszunk, nem bántasz). Nagy örömömre szolgált, hogy napok múlva karkötővel a kezükön érkeztek az óvodába a gyerekek, odajöttek hozzám és megmutatták, hogy még mindig megvan a karkötőjük.
A hónap dalát többszöri meghallgatás után, odaillő mozgással énekeltük. A gyerekek kedvence lett ez a dal.
A témát a Tavaszi ébresztő mesével is feldolgoztuk. Nagyon kedvelték a gyerekek, amikor csukott szemmel megbeszéltük, hogy milyen lehet a barlangban. Majd egyesével megcsiklandoztam őket és megkérdeztem, milyen érzés lehet, amikor végigszalad rajtad a hangya. Sokan mosolyogtak és azt mondták jóérzés, csiklandós.
A beszélgető kör alkalmával közösen megbeszéltük mi a jellemző a jó barátokra, hogyan lehet valaki jó barát.