A társas kapcsolatok téma feldolgozását azzal kezdtük, hogy a diákok tapasztalata alapján, majd segítő kérdésekkel rávezetve összeszedtük, hogy milyen társas kapcsolatok léteznek. Megbeszéltük ezek jellemzőit, mi szolgáltatja az alapjukat, milyen érzések, értékek kapcsolódnak hozzájuk. Kerestünk hozzájuk példákat az ő életükből, majd a népi hagyományokból is próbáltunk erre példákat találni.
Ez után azt vizsgáltuk, mit mondanak számunkra a népmesék az emberi kapcsolatokról. Hoztam 2 példát a Magyar népmesék sorozatból, a barátságra egy negatív, a családi kapcsolatokra egy pozitív végkifejletűt.
A barátságról szólóval kezdtük, így azzal kapcsolatban tettem fel néhány rávezető kérdést: Mit jelent számodra a barátság? Mitől lesz egy kapcsolat igazán értékes? Miért fontosak a barátok? Milyen jó tulajdonságokat értékeltek a barátságban? Majd 2 közmondást értelmeztünk: „Barát a bajban ismerszik meg.” „A barátság olyan, mint a kert: gondozni kell, hogy virágozzon.” Kértem, hogy figyeljék meg, ez hogyan érvényesül A farkas és a róka komasága című népmesében.
Melyik jellemvonás a farkas legnagyobb gyengesége? Miért tudja a róka újra és újra rászedni? Látsz-e fokozatosságot abban, hogy a róka hogyan, mivel veri át a farkast?
Az első esetben ki van bajban, és hogyan került bele? (Mindketten, véletlen. Itt a róka csak azzal veri át, hogy előbb akar kiszabadulni a veremből, illetve, hogy mikor segít is először törékeny ágat ad neki, hogy visszaessen a farkas).
A lakodalmas epizód miért fontos fordulópont a kapcsolatukban? Mit leplez le a róka viselkedése? (Ugyan elhívja a róka a farkast is a lakomázási lehetőségre, de teljesen szükségtelenül a végén ráhozza a lakodalmazó embereket, akik megverik, holott mindketten elosonhattak volna. Kiderül, hogy csupán a saját kárörvendése céljából keveri bajba a farkast szándékosan.)
Mit szimbolizálhat a farkas farkának elvesztése a halászó esetnél? (Itt már nem is osztozik a róka a halevésben a farkassal, csak rászedi, úgy, hogy elveszti azt a testrészét, amiről a nevét kapta.)
A mese végén a róka úgy tesz, mintha „megverték” volna. Miért hat ez mégis a farkasra, és hogyan fordítja ezt is a maga hasznára a róka? (A farkas számára a halászós történetben már nyilvánvaló lett, hogy a róka szándékosan becsapta, elveszti a bizalmát benne, mégis megsajnálja a rókát, amikor azt hiszi, megverték, és – bár ő maga is összevert, farokvesztett állapotban van – hajlandó cipelni a rókát, aki még ekkor is gúnyt űz még a farkas segítő szándékából is.)
Általában a népmesékben mit szimbolizál a róka és mit a farkas? (Róka a ravasz, a farkas az erőt, a hatalmat szimbolizálja) Milyen történelmi vagy társadalmi figurákra lehetne őket rávetíteni? (talpraesett kisember és a hatalmasok, elnyomó uraságok). Mégis ebben a mesében érezzük-e maradéktalanul azt az igazságérzetet, mint például a Lúdas Matyi című történetben, amikor a címszereplő furfangját használva háromszor megveri Döbrögit? Miért? Miért lehet veszélyes, ha a furfang önzéssel párosul? Hogyan rombolja ez a kapcsolatokat? Mi a ma elemzett mese tanulsága?
A másik mese A só egy családi kapcsolat megromlását, majd helyreállását mutatja be. Miért értette félre a király a legkisebb lánya hasonlatát? Mi a különbség az idősebb nővérek és a legkisebb lány szeretetnyilatkozata között? Miért dönt úgy a király, hogy elkergeti a lányát? A királylány álruhája mit szimbolizálhat a népmesékben? (Az álruha a belső értékeket, az alázatot, a próbatételt és az igaz személyiség elrejtését szimbolizálja. A hős nem a rangjától vagy külső megjelenésétől értékes, hanem a lelkületétől, bölcsességétől és jóságától.
Ugyanakkor az álruha azt is mutatja, hogy a szereplőnek próbákat kell kiállnia, vagy ideiglenesen háttérbe vonulnia, hogy később igaz valóját felismerjék.)
Milyen hibás értékrendet képvisel a király a mese elején? Mi a szerepe a türelemnek abban, ahogyan apját megpróbálja tanítani? Milyen szerepe van a véletlennek és a sorsnak abban, hogy a lány herceghez kerül? A lakoma „próbája” hogyan segíti a király jellemfejlődését? Miért éppen a sót választotta a lány a szeretet metaforájaként? Milyen érzelmi utat jár be a király a mese során? Miért fontos, hogy a történet kibéküléssel zárul?
Néhány jellemző alapján összehasonlítottuk a két mesét. Majd A só című mesével kapcsolatban megállapítottuk, hogy milyen erények és karaktererősségek jelennek meg benne. Ugyan a mértékletesség erénye is megjelenik benne, de azzal majd áprilisban fogunk részletesebben foglalkozni, így az emberség erényét vizsgáltuk.
A társas intelligencia erősségét a segédanyag beszélgetőkártyái alapján dolgoztuk fel, illetve megnéztük és megbeszéltük a Mr. Emphaty című animációs filmet. ( https://www.youtube.com/watch?v=id3w0IA81cA ) Végül szokás szerint rátértünk arra is, hogy a népi hagyományban hogyan jelenik meg. Mit jelentett a népi kultúrában az, hogy „tudni kellett, mikor mit illik mondani vagy tenni”? Hogyan függ össze a „jó modor” és a szociális intelligencia? Miért tekinthető a másik ember iránti érzékenység a közösségi élet alapjának? A népmesékben miért bukik el sokszor a ravasz vagy önző szereplő? Milyen tulajdonságok segítik a mesehősöket abban, hogy végül boldoguljanak?
Majd a másik két erény a kedvességet és szeretetet megnyilvánulásait is megkerestük a hagyományokban. Miért számított a vendég az „Isten küldöttének” a hagyományos falusi kultúrában? Hogyan járult hozzá a vendégszeretet a közösség összetartásához? Miben különbözik a mai vendégfogadás a hagyományos falusi vendégszeretettől? ( A mai vendégfogadás általában tervezettebb és formálisabb, mint a régi falusi vendégszeretet. Többnyire előre egyeztetett találkozók történnek, a vendégfogadás gyakran alkalomhoz vagy meghíváshoz kötött, az emberek ritkábban fogadnak be idegeneket, a hangsúly inkább a kényelmen és a programokon van, nem a kötelességből fakadó, feltétlen gondoskodáson.) Régen a vendéget spontánul, azonnal befogadták, akár ismeretlenként is, mert úgy tartották, hogy „a vendég Isten küldötte”, és kötelesség volt ellátni őt étellel, hellyel, figyelemmel.
Miért nem várták meg régen, hogy valaki segítséget kérjen? Hogyan segítette a közösségek fennmaradását az, hogy a falubeliek ösztönösen összefogtak? Milyen modern helyzetben működik ma is az önkéntes, kérés nélküli segítség? (Természeti katasztrófák idején (árvíz, vihar, tűzeset), amikor önkéntesek mennek takarítani, adományt gyűjteni vagy szállást adni. Közösségi akciókban, például szemétszedésen, faültetésen, ételosztáson. Online közösségekben, ahol emberek gyorsan összefognak, ha valaki bajban van (pl. eltűnt személy keresése, adománygyűjtés beteg gyermeknek). A mindennapokban, amikor valaki szó nélkül segít: például átadja a helyét, segít cipekedni, szerelésben tanácsot ad, vagy támogat egy idős szomszédot.)
Miért fontosak a köszöntések és jókívánságok a közösségi kapcsolatokban? Hogyan járultak hozzá ezek a hagyományok a pozitív társas kapcsolatok kialakulásához? Ismersz-e olyan ünnepi szokást ma is, amely a közösségi jókívánságok hagyományából ered? (Sok mai ünnepi szokás — karácsonyi köszöntés, húsvéti locsolás, újévi jókívánságok, névnapi köszöntés — a régi közösségi jókívánság-hagyomány továbbélése.)
Miért lehetett fontos, hogy a régi falusi emberek jól ismerjék egymást? Hogyan könnyítette meg a mindennapokat, ha a falubeliek segítettek egymásnak? Miért volt jelentős, hogy együtt ünnepeltek, gyászoltak vagy örültek? Szerinted milyen előnyöket adott az embereknek, hogy közösségként éltek, nem pedig elszigetelten? Hogyan különbözik ez a fajta összetartó falusi élet a mai emberek társas kapcsolataitól? (Sok ember él különállóan, gyakran városi környezetben, ahol a szomszédokkal nem tartanak szoros kapcsolatot; a társas kapcsolatok gyakran tervezettek és ritkábbak, nem mindennaposak; az emberek nagyobb részben digitális úton kommunikálnak, ami nem mindig ad ugyanilyen érzelmi biztonságot; a közösségi összetartás ritkábban kötődik a túléléshez vagy mindennapi élethez. A falusi közösség mindennapos és életbevágó volt, míg a mai társas kapcsolatok inkább önkéntesek és szervezettek.)
A kaláka munkát már a hála témájával kapcsolatban is emlegettük, most ennek apropóján és a segédanyag kártyái alapján beszélgettünk a csapatmunka erősségéről. Ez után voltak akik rajzoltak társas kapcsolatokat a népi hagyománnyal összefüggésben, a többiek pedig párban készítettek barátságkarkötőt ötujjas fonással.
Társas kapcsolatok ápolása
A Boldogságóra-program egyik legkedveltebb témájával, a támogató kapcsolatokkal foglalkoztunk ebben a hónapban. A foglalkozáson két fontos kapcsolódási pontunk került a középpontba: a család és a baráti kapcsolataink. A cél az volt, hogy a gyerekek felismerjék: a biztonságot adó emberi kapcsolatok, a barátság, az együttműködés és a mások felé fordított figyelem mind hozzájárulnak a boldogságérzet növeléséhez.
Megvizsgáltuk, mitől lesz egy kapcsolat valóban támogató. A gyerekek megosztották saját élményeiket, majd közösen fogalmaztuk meg, hogyan válhatnak ők is jó barátokká, figyelmes társakká, szeretetteljes családtagokká. Lilo és Stitch történetén keresztül rávilágítottunk a család fontosságára, arra, milyen jó érzés családra találni, szeretni és szeretve lenni.
A Tolerancia napján elkészítettük az osztály puzzle-szívecskéit, és rácsodálkoztunk arra, mennyire különbözőek is vagyunk és mégis milyen jól kiegészítjük egymást.
A Kedvesség világnapja és a Magyar nyelv napja alkalmával összegyűjtöttünk számtalan rokon értelmű szót, valamint közmondást és szólásmondást a kedves szóhoz kapcsolódva. Sokat beszéltünk arról, hogy milyen minőségi változást észlelhetünk, ha magamhoz és társamhoz pozitívan viszonyulok, szép szavakat és kifejezéseket használok.
Varázsmondataink nagyon sokat emeltek a társalgásaink színvonalán.
A Tolerancia napján elkészítettük az ajánlott puzzle szívecskéket, és rácsodálkoztunk, hogy valóban, mennyire különbözőek vagyunk. Mindazonáltal, ha jó szándékkal vagyunk egymás iránt, milyen szépen illeszkedik a sokszínűség egymásba!
Ellátogattunk a Társas intelligencia, az Erősségek kertjében linkre, amelyet nagyon figyelmesen tekintettünk meg. Kedvelik nézegetni az anyagokat, melyek sok inspirációt szolgáltatnak számunkra.
Az osztályközösség alaphangulatát is tudatosan segítjük magasabb rezgésszinten tartani ezekkel a szenzációs ötletekkel, szerepjátékokkal! Nagyon sok hála Mindenért!
A bátorító tenyér gyakorlat azonnal hasznára is vált egyik tanulónknak, kinek nagyon fájt a térde, hiszen többen is segítették, hogy eljusson az udvarra vagy az osztályba.
A Távíróoszlop megmozgatta őket, többször is szerették volna játszani.Sokat nevettünk is játék közben.
Az Erősségzuhany jó érzéssel töltötte el őket, ugyanakkor megmozgatta a fantáziájukat is. Szókincsgyarapításnak is kiválóan megfelel.
Jó hangulatban jobban sikerül az új ismeretelsajátítás is!
Köszönettel, a III.A. Osztály.
Másodikosaim lelkesen rajzoltak és meséltek a barátaikkal együtt töltött időkről. Végül egy, általuk SZERETET FÁNAK elnevezett kompozícióval díszítettük a hónap boldogságórás tablóját az iskolánk folyosóján.
Az 1.B osztályban a Boldogságóra-program egyik legkedveltebb témájával, a támogató kapcsolatokkal foglalkoztunk. A foglalkozás célja az volt, hogy a gyerekek felismerjék: a biztonságot adó emberi kapcsolatok, a barátság, az együttműködés és a mások felé forduló figyelem mind hozzájárulnak a boldogságérzetünk növeléséhez.
Az óra során játékos feladatokon és beszélgetéseken keresztül vizsgáltuk meg, mitől lesz egy kapcsolat valóban támogató. A gyerekek megosztották saját élményeiket, majd közösen fogalmaztuk meg, hogyan tudnak ők is jó barátokká, figyelmes társakká válni. Külön öröm volt látni, milyen nyitottan és lelkesen vettek részt a beszélgetésekben, és milyen érett gondolkodással fogalmazták meg saját érzéseiket.
A hónap másik kiemelt eseménye a Budapesten megrendezett címátadó ünnepség volt. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy ott lehettünk, és személyesen is átélhettük a közösség erejét, valamint azt a pozitív légkört, amely a programot körbeveszi.
Az esemény inspiráló megerősítést adott mindannyiunknak: a gyerekek lelki egészségének támogatása és a pozitív szemléletmód fejlesztése valóban hosszú távú értéket teremt.
Büszkék vagyunk a közösségünkre, és továbbra is elkötelezetten folytatjuk a Boldogságóra-program megvalósítását intézményünkben.
Társas kapcsolatok
Novemberben a társas kapcsolatokról beszélgettünk. Megbeszéltük, milyen a jó barát, hogyan alakulnak ki a baráti kapcsolatok.
Mi alapján választunk barátot, milyen konfliktusok adódhatnak barátok között, hogyan lehet könnyen és gyorsan megoldani azokat, mit jelent a megbocsátás.
A diákok szerint, a jó barát segítőkész, bátor, vicces. Nem sűrűn váltogatják barátaikat, ez nagyon jó. Közös érdeklődési kör, vagy hasonló tulajdonságaik miatt választják barátaikat. Ha konfliktusok adódnak közöttük, gyakran kérik felnőtt segítségét. Természetesen a tanulóknak nagyon fontos a családjuk. De koruk miatt és talán az iskola miatt is, a baráti kapcsolatok szerepe meghatározó az életükben.
A foglalkozások elején és végén elénekeltünk – Jobb veled a világ c. dalt.
Két történetet olvastam el nekik Mese a sündisznóról, aki arra vágyott, hogy megsimogassák. Egy szúrós süniről szól és egy kislányról, aki a barátja lesz.
Mekkora szíve van egy babszemnek? című mese. A történetben a gyerekek átélhetik, hogy a két testvér mennyire ragaszkodott egymás közelségéhez.
Kézműveskedtünk – szívecskéket gyártottunk, színezőt szineztünk.
A hónap témája lehetőséget teremtett arra, hogy az éppen aktuális problémákhoz kapcsolódóan beszélgessünk a társas kapcsolatokról, és különbséget tegyünk a családi, rokoni, baráti, párkapcsolati és ismerősi viszony között. Átbeszéltük, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy jóbarát, mindezt konkrét helyzetekhez kötve.
Osztályszinten Fonaljátékot játszottunk. A gyerekek a gombolyagot ahhoz a társukhoz vitték aki számukra a legkedvesebb barát. Szóban megindokolták miért őt választották.
Párban történő beszélgetés során minél több közös és eltérő tulajdonság találása volt a feladat. Ez alapján levontuk a következtetést: mindenki hasonlít valamiben a társaihoz és különbözik is tőlük.
Faddi Gárdonyi Géza Általános Iskola
Fadd, 2025.11.21.
Szépvölgyiné Szűcs Krisztina
November hónapban a Társas kapcsolatok a téma, ezen belül a barátság témáját boncolgattuk. Egy vidám és elgondolkodtató Boldogságórán vettünk részt. Az óra elején meghallgattuk a „Jobb veled a világ” című dalt, amelyre közösen táncoltunk is. Ez segített jó hangulatot teremteni és ráhangolódni a foglalkozásra. Ezután a barátság fogalmáról és feltételeiről beszélgettünk. A gyerekek elmondták, szerintük mit jelent jó barátnak lenni, és milyen tulajdonságok szükségesek egy igazi barátsághoz, például az őszinteség, a segítőkészség, a szeretet és a bizalom. Ennek mentén egy kollázst is készítettünk. Az óra végén megnéztük az „Ian” című animációs kisfilmet, amely egy különleges kisfiúról és a befogadás fontosságáról szól. A film megbeszélése során a tanulók gondolataikat, érzéseiket is megosztották, és arra jutottunk, hogy mindenkire érdemes odafigyelni és nyitott szívvel fordulni egymás felé.
Ezen az órán a társas kapcsolatok volt a téma. Relaxáció után, labdás játékkal folytattuk. A mondatot kellett folytatni és továbbadni a labdát. Barát az, aki….
A gyerekek felismerték, hogy mindenki vágyik társas kapcsolatokra, mert jó érzés, ha tartozunk valahova. Megfogalmazták, hogy a barátság örömöt ad, biztonságot nyújt, és segít átvészelni a nehezebb pillanatokat. Beszélgetés közben rájöttek, hogy a barátok között előfordulhatnak nézeteltérések, de fontos a megbocsátás és a türelem. A „kutya–macska barátság” kifejezés kapcsán megértették, hogy akkor is lehetünk jóban valakivel, aki különbözik tőlünk.Felismerték, hogy az igaz barátság nem a külsőségeken múlik, hanem azon, hogy odafigyelünk egymásra.
A közös kreatív tevékenység során megtapasztalták, milyen jó érzés együtt alkotni és egymást segíteni. Mindenki készített egy kulcsot, melyet jelképesen feltett a kulcslyukhoz. Ez szimbolizálja a mi osztályunk szívét, a kulcsokkal lehet kinyitni azt.
Aztán mindenki készített egy barátságcukorkát, melybe egy üzenetet helyezett el – melyben leírta, hogy miért gondolja, hogy akinek adja az jó barátja – ezt leragasztották, majd odaadták egymásnak.
A barátságajándék készítése közben átélték az adás örömét: hogy milyen jó valakit megajándékozni egy kedves gesztussal. Tudatosították, hogy a barátságot ápolni kell – idővel, figyelemmel, jó szóval és közös élményekkel.
A foglalkozás végére erősödött az osztályközösség, mert mindenki megoszthatta saját gondolatait a barátságról és egymásról.
Szilvia Kerekes.Zsomborné Hargitai
A foglalkozást egy örömtánccal kezdtük, hogy a hangulat felszabadult, pihent legyen.
Utána beszélgettünk arrül, hogy miért jó, ha vannak kapcsolataink, társaink. Milyen a jó kapcsolat. Mitől működik egy kapcsolat.
Csoportmunkában elkészítettük az osztályunk házát. Ablakaiba, ajtajába tulajdonságokat gyűjtöttünk.
Az órát szoborjátékkal zártunk, ahol párokban mutattak be a gyerekek érzelmeket.
Jó hangulatú, kellemes óra volt.
A mai alkalommal az udvarias, figyelmes kifejezések fontosságára hívtam fel a figyelmet a társas kapcsolatokban. Ehhez a munkafüzet feladatait oldottuk meg.
A foglalkozást relaxációval indítottam, melyhez körben álltunk fel és falevelekként nagyokat lélegeztünk, ezt a pozitív energiát továbbítottuk a fának. Majd egymás kezét megfogva egymás is erősítettük a ránk érkező napsugarak melegével, amit szintén továbbítottunk a fának. Nagyon jól érezték magukat a gyerekek: a közösség és a csapat erejét élték meg.
Ezt követően már könnyebb volt a megfogalmazni a kérdésekre a választ is, hogy mit kell tennünk azért, hogy jó kapcsolataink legyenek, miért fontos a jó kapcsolat? Gyönyörű gondolatok születtek, amik ismét emelték bennünk az óra kellemes érzését.
A feladat végzése előtt meghallgattuk Bagdi Bella dalát is, ami ismét jó hangulattal zárta a foglalkozást.