A társas kapcsolatok egyik alappillérje a barátság, amit egészen korán már az óvodában kialakítanak a
gyerekek. A barátságok még nem erősek, bomlékonyak, általában azonos nemű gyerekek között jön
létre. A kisebb gyerekek egy-egy játék birtoklása alapján választanak maguknak barátot. A nagyobb
gyerekeknél a kapcsolatokat a saját szükségleteik, szándékuk és vonzalmaik tartanak össze. A téma
feldolgozása keretében körbe ültünk és eljátszottuk a “Kis barátom, hogy vagy?” című játékot (sorban
mindenki a mellette jobbra ülőtől megkérdezi, hogy „kis barátom, hogy vagy). Ezt követően
beszélgetést kezdeményeztünk arról, hogy kinek mit jelentenek a barátok? Mit tennél meg a
barátodért? Miért jó, ha van, illetve, ha nincs barátod? Kedves kis történetek kerültek felszínre,
amellyel együtt megfogalmaztuk a barátság lényegét. Ezek után mindenki megrajzolta „A barátom”
című rajzát, amit aztán közösen felragasztottunk a plakátunkra.

Így, ősz vége felé, adott volt az alkalom, feleleveníteni a közösen átélt élményeket.
A beszélgetés előtt egy kicsit megmozgattam a gyerekeket, páros gyakorlatokat végeztünk. Járás keresztfogással, körbe, majd guggolás. Járás ellentétes irányban is mondókára (Erre kakas…). Vonatozás: egyik gyerek a mozdony, másik a vagon, majd csere. Terpeszülésben kézfogással karhuzogatás (Húzz, húzz engemet…) Egymásnak háttal ülve, tolás (Tolj, tolj engemet…)Biciklizés a talpak összeérintésével. Egymás vállának, hátának masszírozása. A mozgás végén körben ülve, eljátszottuk a vándorsimogatás játékot: én indítom, megsimogatom a mellettem ülő gyerek hátát és azt mondom: „Szeretlek XY.” A gyerekek folytatják, mindenki a jobb oldali szomszédját simogatja meg és mondja azt, hogy szeretlek.
A beszélgetés kezdetén a gyerekek a közelmúltban történtekre emlékeztek: táncház, ovibúcsú, tökfaragás…Majd később felelevenítettük a legjobbat, ahol mindenki nagyon jól érezte magát: a kirándulást. Emlékeztek, hogy milyen állatokat láttunk, hol készítettünk csoportképet, milyen gyógynövényeket, fúszernövényeket szagolgattunk, piknikeztünk, futottunk, és araszoltunk, csigaházat gyűjtöttünk, és milyen útvonalon mentünk és jöttünk. A beszélgetést úgy irányítottam, hogy kiemeljem a társas kapcsolatok fontosságát: az volt a legjobb, hogy együtt voltunk!

Ebben a hónapban a társas kapcsolatok-barátságok fontosságára hívtam fel a gyermekek figyelmét. Különösen arra, hogy a társas kapcsolatok pozitív alakulásosában ők a főszereplők. Ez a téma közelebb állt a gyermekekhez, hisz sokuknak van barátja. A foglalkozást azzal indítottam, hogy a Bagdi Bella: Ha boldog vagy… című dalát hallgattuk, énekeltük el. Ezt nagyon szeretik a gyermekek, mert ismerik, játékidőben szoktam elindítani a cd-t halkan. Ezután következett a „Kisbarátom, hogy vagy?”című játék. Majd a bábjátéknak ajánlott mese meghatározó volt a gyermekeknek, mert közösen dramatizáltuk el. A süni szereplőt kicseréltük kiskutyára. Fejdíszekkel játszottuk, kiválasztottam két gyermeket, akik a nyuszi és a medve szerepét játszották, én pedig a kiskutya voltam. Annyi instrukciót adtam, hogy majd jöjjenek oda hozzám, hogy ők is szeretnék nézegetni a könyvet velem. Mivel nem engedtem elmentek labdázni (labdát gurították egymásnak a szőnyegen). Mikor meguntam a könyvnézegetést megkérdeztem, hogy játszhatok-e velük? Erre a nyuszi kislány határozottan megválaszolta, hogy nem, mert ő sem engedte, hogy megnézzék a könyvet!Pedig szerették volna. Bocsánatot kért a kiskutya,rájött hogy egyedül nagyon magányos, irigy volt, és megkérte nézegessék meg közösen a mesekönyvet, majd a nyuszi és a medve is invitálta a kiskutyát labdázni, mivel mindig is jó barátok voltak. A gyerekek szinte versengtek, hogy ki melyik szereplő szeretne lenni, mindenkire sor került és eljátszották a jelenetet. Megbeszéltük a szerelők viselkedését, amellyel ők is azonosultak a dramatizálás alkalmával. A beszélgetés alkalmával a társas kapcsolatok pozitív hatására is felhívtam a gyermekek figyelmét, mely szerint, ha vannak barátaink meg tudunk birkózni a nehézségekkel, kudarcokkal. Ha elmondják, megosztják a barátaikkal, családtagjaikkal, hogy mi bántja őket, akkor máris jobban fogják magukat érezni, mert megoszthatták az adott problémát (csökken bennük a feszültség). Beszélgettünk arról is, hogy ha valakinek rossz kedve van, vagy bántották, akkor milyen fontos, hogy megvigasztaljuk a társunkat. Ez a vigasztalás, biztatás csökkenti a gyermekek szorongását. Mivel az adott héten nagyon kevesen voltunk a csoportban (betegség miatt), így közelebbi kapcsolatba is kerültek a gyerekek egymással, sokkal elmélyültebben tudtunk beszélgetni. Megcsináltuk a barátság pókhálót, mely nagy aktivitást váltott ki a gyerekekből. Mindenki választott magának egy színes gombostűt, amit szabadon feltűztek a kartonra, én kezdtem, rátekertem a választott gyermek gombostűjére a fonalat és elmondtam, hogy mit szeretek benne, és így ment végig sorban mindenki és egy szuper pókhálót kaptunk. A munkafüzetben található feladatokból is választhattak a gyermekek, volt aki barátságvirágot készített, illetve a süni keresi a kedvencét, és a barátság jelét is kiszínezték. A gyerekek több napon keresztül készítették (fűzték) el a barátjuknak a barátságkarkötőt, ez annyira tetszet nekik, hogy kérték, hogy az anyukájuknak is hadd készítsenek egy karkötőt, amit haza is vehettek. Amit még elkészítettünk az a barátsághőmérő, mely lehetőséged kihasználva megismertük a hőmérő-lázmérő működését. Nagyon érdekes volt, hogy általában a boldogabb tartomány közepénél mutatták a gyerekek a kapcsolatuk hangulatát. Ezt a hőmérőt, azóta is használjuk, mint lelki állapot mérőt, reggelente szoktuk mutatni, hogy hogyan érzi magát. Pozitívumként értékelem, hogy a gyermekekkel közösen kitaláltuk, hogy ha játékpakolás van a csoportban, azt zenére tegyük, és ők kérték, hogy Bagdi Bella: Szép nap című dal legyen az. Azóta, ha meghallják a zenét, énekelve pakolunk. 

TÁRSAS KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA – A NAGYSZÜLEINK KÖRÉBEN
“NAGYTATA, NAGYMAMA
ITT VAN A KIS UNOKA
AZT KÍVÁNJA TENÉKED
LEGYEN BOLDOG ÉLETED,,

A Hófehérke Napköziotthon Vackor csoportos gyerekei ezekkel a szavakkal köszöntötték nagyszüleinket ,,társas kapcsolatok ,,témakörében. A felgyorsult világ igyekszik elrugaszkodni múlttól és jelentől egyaránt. Éppen a köztünk élő nagyszülők jelentik azt a kapcsot, mely nem engedi, hogy elszakadjon egymástól a múlt és a jövő, a munka valósága és a vágyak álomvilága. Nagy segítségül szolgál számunkra, hogy nagyszüleink együttmüködésével ápoljuk hagyományainkat, az a sok érték és tudás amit ők nyújtanak számunkra száll generácioról-generációra. A mi csoportunkban hagyománnyá vált ez a szép ünnep, és jó pár éve már, hogy nagycsoportosainkkal meghívjuk nagyszüleinket. Több napon át készülünk az ünnepélyre, beszélgetünk, fényképeket nézegetünk, lerajzoljuk nagyszüleinket, megtudjuk mi a kedvenc időtöltésük, … meghívjuk őket az ünnep előtt is,látolátogathatják csoportunkat, betekintést nyerhetnek mindennapi óvodai életünkbe, visszatekinthetnek a múltba, hogy milyen is volt mikor ők voltak „rövid szoknyás, kicsi copfos óvodás gyermekek” -játszadoztak, kergetőztek mint mi is gyermekek…Mesélhettek gyerekkori elményeikről, régi játékaikról, együtt játszodtunk, nevettünk, munkálkodtunk, süteményt sütöttünk, énekeltünk. A nagyszülőknek szervezett ünnepén 60 nagyszülő, dédszülő látogatott el hozzánk. Kifejeztük hálánkat, tiszteletünket, megbecsülésünket és szeretetünket azok iránt akik, akik hosszú munkában eltöltött évek után köztünk lehetnek. A társas kapcsolat erősítése céljából a szeretet napján köszöntöttük őket néhány szép gondolattal, verssel, énekkel és meglepetésként minden gyerek ajándékba egy rajzot készített nagyszüleinek. A régi gyermekkori játékok bemutatása követte a napot, majd nagy közös fergeteges játékok sorozata, tánc, éneklések, kedvenc népdalok nótázgatása, elindult a gőzös, nagytata csürdüngölőt járt unokájával, felevenedtek a régi gyermekkori játékok körben állt egy kislányka, nyuszi ül a fűben, sőt kacsatánc, gólyatánc minden ami eszünkbe jutott. Táncolt és vigadott minden öreg és minden fiatal.
Megható pillanatok, örömkönnyek, a szeretet és a hála kifejezése összegezte a napot. Fő cél TÁRSAS KAPCSOLAT ÁPOLÁSA nagyszüleink társaságaban.