A december közeledtével a barátságmanók nemcsak a Télapó segítségére voltak, hanem számunkra is. A segítségnyújtás, jószívűség az erősségük. Próbáljuk mi is az ők példájukat követni, másoknak sok örömet szerezni.
Társas kapcsolatok ápolása
1. osztály óta, a Fügécskéinket reggelente egy kiválasztott pacsival köszöntjük, ami megalapozza az egész nap hangulatát. November elején megbeszéltük a svéd közmondás értelmét: „A megosztott öröm dupla öröm, a megosztott bánat fél bánat.” Majd elgondolkodtunk rajta, hogy minket mi kapcsol össze, amit a Barátságfüzérünk hátuljára írtak a gyerekek. Nagyon érdekes dolgokat írtak pl.: szeretet, béke, optimizmus. Ezt egyértelmű visszajelzésnek tekintem arra vonatkozóan, hogy a Boldogságórák tényleg segítenek az osztályunk összekovácsolásában. Többféle feladatot kipróbáltunk, ám a Széktámogató nagyon elgondolkodtatott bennünket. Rögtön elsőre majdnem sikerült végigcsinálni. Aztán a végefelé hibáztunk. Másodszori nekifutásra is hasonlóan jártunk. Aztán már a legelején eldőlt a szék, többször a legelején buktunk el. Ekkor leültünk megbeszélni, vajon mi változott az első próbálkozás óta. Közösen rájöttünk, hogy akár egy ember negatív hozzállása is befolyással lehet a csoportra. Különösen, ha a két legmeghatározóbb egyéniség mondja magában: „Ez nem fog menni.” Amikor mindenki optimistán állt hozzá, sikerült végigcsinálni. Döbbenet volt megtapasztalni, hogy akár egy/két ember is mekkora hatással tud lenni egy csoportra, illetve, ha valamit mindannyian meg akarunk csinálni, és még hiszünk is benne, az szárnyakat ad. Remélem, ezeket a tanulságokat felnőttként is tudják majd alkalmazni.
Boldogságóra
A Társas kapcsolatok ápolása
Zenehallgatás
1. Feladatlap: Miért fontos számodra a barátság, a társas kapcsolatok? Mit szeretsz a barátaidban?
2. Feladat: Eljátszani, hogyan segítesz a barátaidnak, pl. a kabátot ráadod.
3. Pozitivity társasjáték: Hogyan tudod pozitívan megválaszolni az adott kérdéseket.
4. Zenehallgatás: Relax
Csoportban beszélgettünk a telefonok szerepéről… Kaptak egy-egy képet. A képen látható szereplőkről, majd rövid történetet találtak ki.
DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája Arany János téri feladatellátási helye
A novemberi hónap alaptémája a Társas kapcsolatok ápolása volt. A hónap nevezetes napjai közül A magyar tudomány napját és a Kedvesség világnapját emeltük ki. Készítettünk barátság- csináló gépet, majd kifejeztük gesztusokkal egymás iránti szeretetünket. Leírtuk, hogy mire lenne jó egy barát- sál, hogyan működne, kinek adnánk kölcsön, mikor lenne rá szükség. Elkészítették a gyerekek saját sablonjukat és egy barátságfüzért alkottunk belőle. Meghallgattuk a hónap dalát és örömükben kiabáltak, tapsoltak a gyerekek. Megnéztünk egy motivációs videófilmet a társas kapcsolatokról, és megbeszéltük, hogy hogyan lehetünk empatikusak társaink iránt. Végül csapatban dolgozva átélhették a gyerekek a közös munkát, az együttműködést Lego elemek közös képpé alakításával.
November témája a Társas kapcsolatok ápolása, ezért ebben a hónapban a barátságra fókuszáltunk. Megbeszéltük, hogy miért fontosak a barátok, majd idézeteket kaptak tanulóim, amiket felolvastak, és megosztották ezzel kapcsolatos gondolataikat. Ezt követően felolvastam nekik a ‘Görög mese a barátságról’ című történetet. Rendkívül tanulságos volt, mondanivalója jó útravaló a mindennapokhoz! Az óra következő lépésében arra kértem őket, hogy írják le, milyen a jó barát és így egy ‘Barátságláncot’ készítettünk, ami az osztálytermünket díszíti, és folyamatosan emlékezteti a gyerekeket a barátságok fontosságára.
Egy kellemes délutáni közös együttlét keretében iskolánk udvarát igyekeztünk megszépíteni. 100 db árvácskát ültettünk el. Diákjaim nagy lelkesedéssel kertészkedtek, és már várják a következő alkalmat az újabb virágültetésre.
Angolórára családfát kellett készíteniük, így a családtagokat is bevonva a témába.
Ismét remek tevékenységek keretében töltöttük el a Boldogságórákat.
Katalin Andrea dr. Balogné Dévai
A november havi boldogságóránk bevezetéseként meghallgattuk a hónap dalát és megbeszéltük, mennyire fontosak a barátok az életünkben. Megállapítottuk, hogy ha boldogabbá akarunk válni, érdemes a társas kapcsolatainkba fektetni az energiánkat, ami egészségünk és lelki jóllétünk szempontjából is elengedhetetlen. A kapcsolataink tudatos ápolása segíti, hogy mindennapjaink boldogabban és sikeresebben teljenek.
Hogy a társas kapcsolatok segítő erejét megtapasztalhassuk egy fa colstokkal szemléltettük a közösség erejét. Az összecsukott colstokot a gyerekek körbe adták, megállapították, hogy ez könnyű, „akár egy újjal is meg tudják tartani”. Amikor a colstokot kinyitottuk, bizony mindenkinek lefordult a kezéről a 2 méter hosszú, könnyű szerkezet. Amikor a csoport felsorakozott és mindenki egy-egy ujjbeggyel segített a colstok megtartásában, felemelésében, földre helyezésében, már gyakorlatban megtapasztalhattuk a közösségünk erejét.
A közelgő télre hangolódva, a foglalkozást közös boldog hóemberdíszítéssel folytattuk, mindenki elkészítette a saját mosolygós hóember figuráját és a gyerekek párokban felragasztották a „Boldog Hómező Fotóalbumunkra”. Volt nagy izgalom, hogy ki mellé ki kerüljön.
A november havi boldogságóra program után, megbeszéltük a közös élményeket, és kitűztük a hóemberes képünket a faliújságra.
A társas kapcsolatok hónapja számtalan lehetőséget rejt a csapatépítéshez a Boldogságórákon belül és ezt igyekeztem a legintenzívebben kihasználni novemberben. A 6. osztállyal szinte rekord mennyiségű feladatot hajtottunk végre a heti egy óránk ellenére úgy, hogy két alkalommal meditációt is beillesztettünk a programunkba. Ehhez a gyerekek is ragaszkodnak, kifejezetten kérik, hogy az általam vezetett relaxáló-meditáló gyakorlatokat a „Relax-teremben” matracon, zenével hajtsuk végre. Fantasztikus érzés, ahogy „jönnek velem” és aztán elmesélik az átélt tapasztalataikat! Rendkívül ügyesek a légzésfigyelésben, elengedik a feszültséget és élményszerűen számolnak be arról, amit a képzeletük elé festek. Számomra is igazán felemelő érzés!
A feladatok közül tehát rengeteget csináltunk szóban, mozgással és írásban is. Beszélgettünk családról, barátokról, az osztályról, arról, hogy kinek ki a fontos az életében és miért, illetve megkérdeztem őket: ezt hogyan érzékeltetik azokkal, akiket felsoroltak fontos személyként. Igyekeztem arra irányítani a figyelmüket a beszélgetések során: mutassák ki azt, hogy fontos számukra a másik, és ezt napi szinten erősítsék! Némi stresszkezelést is becsempésztem a beszélgetésbe: többször kértem őket a „..Nekem ez rosszul esik, ezért kérlek…” típusú, egyes szám első személyben történő mondatkezdés használatára, melyre a tanórák és szünetek során is visszatértünk. Egyre többször került elő a megfogalmazás a figyelmeztetésem nélkül és számtalan konfliktushelyzetet oldottunk fel ezzel a módszerrel. Kipróbáltuk a „Letye-petye-lepetye” játékot is: elindítottam egy mondatot, melyet egymás fülébe kellett súgni. A kör végén igazán jót derültünk azon, hogy semmi köze nem volt a végeredménynek az eredeti mondathoz. Így végre elhitték: nem szabad felülni a pletykáknak…
A mozgásos játékokat mindig nagyon élvezik, ezért igyekeztem minél többet bevinni a foglalkozásokra. Játszottunk „Százlábút”, melyet nagy nevetések követtek. A „Tégy egy lépést felém” játékot kissé megformáltam, nekik kellett magukról állításokat feltenni. A „Képösszerakót” az asztal körül járva raktuk ki, de előtte a csapat kirakta ülve is, és memorizálta. Nagy nevetések kísérték a „Csak tekintettel” játékot is, és nem bizonyultak könnyűnek a feladványok! Legnehezebbnek és leginkább elgondolkodtatónak a „4 perc” gyakorlat bizonyult, hosszasan kutattuk az utána következő beszélgetés során a feladat hatását közösen is.
Írásban a „Társas kapcsolataim” feladat kapcsán egy rajzban mutatták be a „köreiket”, melyet utána az osztálynak is prezentáltak. Bevittem a „Háttal rajzolós feladatot”, mert az nagyon népszerű minden csoportnál. Igazán vicces rajzok születtek és le is vonták a konzekvenciát: ahhoz, hogy a társunkkal jól tudjunk együttműködni, szükség van jó közös kifejezésrendszerre, ügyességre és a „háttérzaj” kizárására is.
Bár a programnak nem része, mesterprogramomban ez a hónap a tolerancia világnapjához kötődött. Mivel az osztályban szükségét éreztem a csoportnormák megszilárdításának elsőként kisebb csoportokban, majd az így készült munkák összefésülésével megalkottuk az osztály szabályzatát. Már a csoportok beosztásánál is igyekeztem közelíteni egymáshoz a gyerkőcöket, a közös véghajrában igazán szuper csapatmunka alakult ki. Ráadásul a hónap során új tanuló is érkezett az osztályba, akinek beilleszkedését nagyban elősegítette a hónap témája, a közös feladatvégzés és kiválóan érezte magát a Boldogságórákon is.
Köszönjük ezt a remek programot!
Ebben a hónapban a társas kapcsolatokról beszélgettünk, többféle kapcsolatrendszer működését jártuk körbe, de a legtöbbet a családi kapcsolatokkal és a barátsággal foglalkoztunk. Tudatosítottuk, hogy a társas kapcsolatok folyamatos törődéssel, ápolással tarthatók karban. Beszélgettünk arról, hogy a jó kapcsolatok nem magától értetődnek, és hogy a konfliktusok, problémák is közös akarattal , kedvességgel megoldhatók. Barátságkarkötőket, barátságfűzért készítettünk. Elkészítettük a barátságvirágok kertjét, ahol a virágok a barátság legfontosabb tulajdonságait képviselték. Rengeteget beszélgettünk a baráti kapcsolatokban fellépő konfliktusok kezeléséről.
A havi boldogság foglalkozásunkat zenés meditációval kezdtük. Felolvastam a mesét a farkastól és a rókáról , majd irányított beszélgetés során megbeszéltük a mese elemit, a tanulságát, a barátságokat. Mindenki elmesélte neki mi fontos a barátjában.
Ezután két közmondást is megbeszéltünk, megtanultunk. Amilyen a mosdó, olyan a törölköző, és a Madarat tolláról, embert barátjáról.
Az egyik szülő minden gyereknek ajándékozott egy mókás zoknit, amit mindenki felvett, és így különböző feladatokat hajtottak végre. Nagyon tetszett nekik, és megbeszéltük hogy ez a kicsi kapocs is milyen jelentős tud lenni a társas kapcsolatban. Az foglalkozás végén meghallgattuk Bagdi Bella egyik dalát,amikor a zenét leállítottak meg kellett ölelni a legközelebb álló társukat.