A novemberi foglalkozás megtartásába bevontam a napközis tanító társamat, mert szerettem volna ha ő is megismerkedik a programmal. A kollégám szívesen vett részt a munkában. Az együttműködés színesebbé tette a foglalkozást, melynek minden perce élvezetes volt a gyerekek számára. Vidám hangulatú órát töltöttünk együtt.
Társas kapcsolatok ápolása
A novemberi Boldogságóra a Társas Intelligenciára és a Csapatmunka Erősségére összpontosított, rendkívül aktív és értékteremtő volt. A Kérdéskártyák segítették a diákokat a mélyebb gondolkodásban, kiemelve a kommunikáció fontosságát. A tanulók arra a következtetésre jutottak, hogy a jó csapat nem a tökéletes emberek, hanem a közös felelősségvállalás együttese. Különösen értékes volt a diákok azon meglátása, hogy az empátia segít kitalálni, mi a helyes cselekedet, míg a felelősségvállalás adja az erőt a cselekvéshez. Az animációs film és a nehéz helyzetek elemzése bizonyította, hogy a diákok képesek a komplex problémamegoldásra és a szerepek rugalmas értelmezésére. A diákok hozzászólásai és a téma iránti nyitottsága egyértelműen mutatja, hogy rendelkeznek fejlett társas és érzelmi készségekkel.
Társas kapcsolatok ápolása
A foglalkozás címe: Társas kapcsolatok ápolása
Csoport: nagycsoport
Fő didaktikai feladatok: A mese által megérteni a barátság fontosságát, az együtt játszás örömét.
Felhasznált források: Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek
– Mondóka elmondása, mozgással kísérve. Optimista boldogság órára visszaemlékezés.
– Süni irigy lesz…..elmesélése kesztyű bábbal.
– Mindenkinek van barátja. Fonal pókháló.
– Barátságlánc készítése
A társaskapcsolatok boldog órát, a visszaemlékezéssel, az optimista mese felelevenítésével kezdtem. Az előző nagycsoporttal szintén így kezdtem ezt a foglalkozást, de most több időt fordítottam a visszaemlékezésre, mert nagyon érdekelt, hogy mi maradt meg a „manós meséből” ahogy a gyerekek elnevezték.
Hipp hopp hopp,
Itt vagyok, Varázslatot mutatok
Felteszem szemüvegem!
Ide oda billentem a fejem.
Szemüvegben messze néznek.
Meglátom a csodaszépet!
Hipp hopp hopp
Itt vagyok, Varázslatot mutatok!
mozdulatok a szövegre
(páros lábon ugrás, mutat, szemüveg formálás, fejforgatás, távolba nézés)
Emlékeztek kinek volt a mesében szemüvege?
Hogy hívták a szemüveget? Milyen varázsereje volt?
Mindenki emlékezett Tóbira. A szemüvegre azt mondták, hogy mindig szépet láttak benne, és ez volt a varázsereje.
Nemsokáig akartak beszélgetni erről, mert már várták a mesét, hiszen mindig mesélek és a bábok is jelezték, hogy valami újabb izgalmas történettel érkeztem.
Most is a kerekerdő hív kalandra, hallgasd meg mit súgnak a tündérek. Tárd ki szíved kapuját, mesevilág ajtaja nyitva áll.
Most a barátságról mesélek nektek egy kedves történetet.
Süni irigy lesz….
Saját készítésű filc bábbal báboztam a mesét.
Nagyon lekötötte a figyelmüket a történet, végig fenntartottam az érdeklődésüket.
Arra a felvetésemre, hogy milyen jó óvodába járni, mert együtt tudnak játszani, vannak barátaik, a lányok azonnal egymásra mosolyogtak, hogy bizony ők nagyon szeretnek együtt lenni a babakonyhába, a babaszobába együtt főzni, babázni.
A többiek egymás szavába vágva, mondták, hogy nem csak az óvodában találkoznak, hanem óvoda után a Főtéren.
A „mindenkinek van barátja” játékot, már a tavalyi csoporttal is kipróbáltam,
elmondtam, hogy körbe adjuk a fonalat, úgy, hogy egyik kezükbe fogják a fonalat, a szabad végét adják oda a barátjuknak, és mondják: azt szeretem benned, hogy ……és mondj valami kedveset.
Én kezdtem, egy kisfiúnak adtam: „azt szeretem benned, hogy mindig segítesz a tornán elpakolni az eszközöket, és hogy ezt magadtól mindig felajánlod.
Mindenki tovább adta valakinek, csak egyszer volt, hogy ugyanannak adta vissza egy kislány, akitől kapta, mert azt mondta neki ő a barátja. Természetesen elfogadtuk ezt a döntést, a többiek az együtt játszást, szépen tudsz rajzolni, gyorsan futsz, emelték ki, hogy mit szeretnek a társukban. Az egyik kislány az óvónéninek adta a fonalat és azt mondta, azért szereti , mert nagyon szépen énekel.
A pókhálót türelemmel szövögették, kitartóan fogták a rájuk eső részt és érdeklődve hallgatták egymást.
Szerencsés helyzetben vagyunk, kislétszámú csoportunk van.
Az egyik kislány, nagyon különlegeset mondott, a mese elmesélése után, azt mondta, nagyon messze lát engem. Kérdésemre elmagyarázta, hogy olyan érzése van, mintha engem távolba látna, mert ő most benne van a mesében. A kislány nagyon színes fantáziával rendelkezik, igazi kis művészlány típus, rengeteg új, színes ötlettel.
Törekszem mindig arra, hogy a tevékenységek változatosak legyenek, a mozgással kísért mondóka nagyon népszerű és a barkácsolás, színezés, rajzolás is, ami fejleszti a finom motorikus mozgást, a szép érzéket, a kreativitást.
Emberke formákat, mindenki örömmel, nagyon színesre színezte, próbálta saját magát lerajzolni az előre kivágott papírra. Az alkotás közben beszélgettek, természetesen, hogy kinek milyen a ruhája, haja, szem színe.
Az elkészült figurákat egy nagy kartonra ragasztottuk körbe. Meglepett, hogy megegyeztek, hogy ki kimellé kerüljön.
Bízok benne, hogy az összetartó elfogadó közösség miatt.
Milyen jó, hogy megszülettél!
Milyen jó, hogy megszülettél!
Jó, hogy vagy nekünk!
Szülinapod alkalmából
ünnepelj velünk!
(Török Enikő Andrea)
Előfordul, hogy azt hisszük, a sok ajándék tesz bennünket boldoggá, mondjuk egy új edzőcipő, egy játék. Novemberi témánk kapcsán megpróbáltuk átadni a gyerekeknek azt, hogy próbáljanak örülni az apró dolgoknak is.
Azon a héten, amikor feldolgoztuk a gyerekekkel a Boldogságóra Alapprogram havi témáját (Támogató kapcsolatok), a csoportunkba járó egyik kisfiút felköszöntöttük születésnapja alkalmából. Nem nagy szülinapi partyval, csupán egy énekkel, egy hatalmas öleléssel és örömtánccal. Úgy éreztük, hogy D.- t boldoggá tudtuk tenni aznap, hiszen érezhette társai szeretetét.
A tevékenység végén megpróbáltuk tudatosítani a gyerekekben, hogy a társas kapcsolatokat folyamatos törődéssel, ápolással lehet fenntartani, és hogy ha akadnak is akadályok, azokat kedvességgel meg lehet oldani.
Társaságban, szinte minden sokkal szórakoztatóbb!
Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota
Társas kapcsolatok ápolása témahónap
A társas kapcsolatok ápolása témát Márton nap köré szervezve valósítottuk meg, amely kiváló alkalmat teremtett a közösségi élmények mélyítésére. A gyerekekkel közösen beszélgettünk az összetartozásról, a segítés fontosságáról és a jócselekedetek erejéről. A programban aktívan bevontuk a szülőket is: együttműködésükkel Szeretetfalat készítettünk, amelyre az óvodával és egymással kapcsolatos pozitív gondolatok, üzenetek kerültek. A gyerekek örömmel fedezték fel, hogy mennyi kedves szó és támogató érzés veszi őket körül nap mint nap.
A hónap során megemlékeztünk a Koraszülöttek Világnapjáról is, amely újabb lehetőséget adott az empátia, a figyelmesség és a társas érzékenység fejlesztésére, a Boldogságóra ötleteket örömmel vette át óvodánk Nyuszi csoportja, büszkék vagyunk arra, hogy hozzájuk is eljutott a valódi boldogság üzenete.
A program egészét a közös élmények, az együttműködés és a szeretetteljes légkör jellemezte. A gyerekek magabiztosabban, nyitottabban fordultak társaik felé, és a szülőkkel való együttműködés tovább erősítette az óvodai közösség összetartozását. A témahónap valódi példája lett annak, hogyan tud a Boldogságóra program hozzájárulni a harmonikus társas kapcsolatok ápolásához.
Ezúttal a társas kapcsolatainkat vettük górcső alá, melyben felsoroltuk, hogy kik azok a személyek az életünkben, akik körülvesznek minket. Megbeszéltük azt, hogy a konkrét fizikai jelenléten túl sok személyt a szívünkben hordozunk és így is velünk vannak nap, mint nap.
E borús novemberi napunkat azzal a szép következtetéssel zártuk, hogy sosem vagyunk egyedül.
Ezúttal a társas kapcsolatainkat vettük górcső alá, melyben felsoroltuk, hogy kik azok a személyek az életünkben, akik körülvesznek minket. Megbeszéltük azt, hogy a konkrét fizikai jelenléten túl sok személyt a szívünkben hordozunk és így is velünk vannak nap, mint nap.
E borús novemberi napunkat azzal a szép következtetéssel zártuk, hogy sosem vagyunk egyedül.
Tolerancia napja alkalmából megbeszéltük a szó jelentését. Gyűjtöttünk pozitív és negatív belső tulajdonságokat. A tanulók csapatokban dolgozva oldották meg a feladot egymást segítve, erősítve. Végül megbeszéltük, hogy közösen, egymást segítve mennyire szép, színes és változatos munkák születtek. Mint minden munkadarab, minden ember is más és értékes.
3.Boldogságóra vázlat: Társas kapcsolatok
A foglalkozás helye: Csillagfürt EGYMI, Zümi csoport
Ideje: 2025.11.14.
A foglalkozást vezeti: Borsodi Ádámné
Foglalkozás témája: Társas kapcsolatok. Barátság.
A foglalkozás célja: Társas kapcsolatok erősítése.
A foglalkozás feladatai: Az egymásra figyelés képességének fejlesztése, erősítése. Elfogadás, kapcsolatteremtés kialakítása. Pozitív tulajdonságok megismerése, felismerése, megnevezése. A baráti kapcsolatok elmélyítése, újak kialakítása. Testséma, formaérzék, mozgáskoordináció, vizuális észlelés, ritmusérzék, utánzás, szenzoros érzékelés, finommotorika, kommunikációs és kifejező készség fejlesztése, szókincsbővítés.
1. Motiváció: Bagdi Bella: Édes élet, boldog élet
A dal hallgatása közben társak köszöntése öleléssel, simítással.
2. Téma feldolgozása: Mese megtekintése a barátságról.
Bogyó és Babóca: A barátság:
3. Beszélgetés irányított kérdések segítségével a barátságról.
Mit csinálnak együtt a barátok? A csoportban ki a barátod? Mit szoktatok együtt csinálni? Segítség képen képeket mutattam a gyerekeknek, amelyeken a gyerekek különböző dolgokat csinálnak együtt a csoportban és kiválasztották közülük, azt, amelyiket a barátjukkal ők is csinálni szoktak.
4. Barátság mondóka tanulása, gyakorlása mozdulatokkal kísérve.
Balla Piroska: Barátság mondóka
Hüvelyk ujjam elfogad- kézfogás
Mutató ujjam meghallgat- kéz a fülhöz tétele
Középső ujjam simogat-kezek simítása
Gyűrűs ujjam megnyugtat- szívükre teszik a kezüket
A kisujjam úgy szeret-ölelés
Egyre jobb legyen veled- 4 taps.
5. Közös tánc:
A Barátság Csodája | Vidám Gyerekdal a Barátságról | Gyerekzene Kicsiknek és Nagyoknak
7. Lezárás: Közös barátság só-liszt gyurma gyúrása, gyurmázás.
A gyerekek formaszaggatóval só-liszt gyurma figurákat szaggatnak, amellyel megajándékozzák a társaikat, barátjaikat.
Reflexió:
A tevékenység hangulatát nagyon jól megalapozta a motivációnak választott dal, meghitt légkör alakult ki a társak megsimításával, ölelésével.
Bogyó és Babóca: A barátság című mese nagyon jól bemutatta a gyerekeknek a társas kapcsolatok kialakításának, kezdeményezésének a lehetőségeit, segítve az autista gyerekek számára is a társas helyzet szemléletes megértését az adott szituációval.
A gyerekek nagyon aktívak voltak a téma feldolgozása során, örömmel szedték össze gondolataikat, arról, hogy ki a barátjuk, miért szeretik a társukat és arról, hogy mit szoktak együtt csinálni. A képek nagy segítséget jelentettek a nem beszélő gyerekek számára a gondolataik képszerű megjelenítésében az érzéseikről a témáról.
A tanult rövid mondókát a barátságról szívesen mondogatták, utánozták a vershez társított mozdulatsorokat, jeleket. A közös tánc jó lehetőséget adott, az új barátságok kialakítására, elfogadás, tolerancia fejlesztésére. Az egyébként magányosan játszó gyerekeknek is jó lehetőség volt arra, hogy nyissanak társaik felé a közös tánc során, amelybe minden gyerek érdeklődő volt és aktívan részt vett. Nagyon élvezték a közös táncot, volt olyan is, aki párban is táncolt a zenére.
A közös só-liszt gyurma gyúrása, formák szaggatása, majd a barátok megajándékozása a kész formákkal nagyon lelkesítően hatott a gyerekekre, örömmel bekapcsolódott mindenki az alkotói folyamatba, minden gyermek kapott ajándékot és még az a gyermek is új kapcsolatokat tudott kialakítani, aki nehezen illeszkedik be a csoportba.