Másodikosaim társas kapcsolatai képekben.
Társas kapcsolatok ápolása
Béke, béke barátság összeveszni szamárság…jegyében telt óvodai csoportunkban a novemberi Boldogságóra program társas kapcsolatok téma hete.
A barátságot jártuk körül:
-Drámajátékokkal ( Kis barátom, hogy vagy? Mindenkinek van barátja-fonalgombolyaggal)
-A mindennapi mesehallgatás előtt a közösséghez való tartózás erősítéseként napimádással.
A hét fő mesefoglalkozása A Süni irigy lesz bábmesét adtam elő plüss állatokkal.
-Beszélgető köreinkkel, (Van-e barátod?, Miért ő a barátod? Szerintetek jó, ha sok barát vesz körül minket?)
-Mozgásos játékainkban, ahol párokba vagy társakkal kellett összeállni, együttműködni (Én is pisze…, Pároshalász…, Ragacs… stb.)
-Népi énekes játékunkkal Szerbusz kedves barátom…, ahol éneklési kedvük fejlesztése közben párban (általuk választott baráttal párban) mozogtunk és táncoltunk is az énekelt szövegre.
-Vizuális foglalkozásainkon Én-képeket rajzoltak a gyerekek, amiket az ajtóra ragasztottunk és barátság pókhálóval szőttük át a képeket.
„ Nemcsak azért szeretlek, ami vagy, hanem amivé válok, amikor velem vagy!”
Társas kapcsolataink befolyásolják személyiségfejlődésünket. Ilyen a barátság, a családi kapcsolataink, és a mi kis osztályközösségünk is. Vannak olyan kapcsolatok amiket magunk választunk, és olyan is amiket kapunk. Nagyon fontos hogy energiát fektessünk be, a jó közösség kialakítására. Kiemelt jelentőségű, hogy az osztályba támaszt nyújtsunk, legyen olyan az osztályban akikben megbíznak, és a legfontosabb SZERESSÜK egymást. Boldog gyerekek között szorosabb a kapcsolat. Akik pozitívak a környezetük felé, azokra az osztály is szívesebben tekint. Hiszen ők barátságosabbak, energikusabbak, szeretik a többiek a társaságát. Minden boldog kapcsolat alapja a szeretet. Egy jó közösségben az egyéni lehetőségek és teljesítmények, messze túlszárnyalják mindazt, amire egyedül lennének képesek.
Ebben a hónapban felismertük azt, a társas kapcsolatok főszereplői ők maguk. Ezeket a kapcsolatokat folyamatosan ápolni kell, törődni kell velük. Ennek érdekében több boldogságórát is tartottunk.
Az órákat relaxációval, ill beszélgetőkörrel kezdtük. Fontos dolog megtanulni a kisiskolásoknak, hogy figyeljenek egymásra, hallgassák meg egymást.
Szeretethíd: elmondták a gyerekek egymásnak, mi az amit szeretnek egymásban, ezzel is erősítve a pozitív kapcsolatokat. Elkészítettük osztályunk Barátság pókhálóját ami rendkívül jól sikerült. Voltak olyan gyerekek, akik nem tudták merre induljanak, hiszen több baráti kapcsolatot is ápolnak. Ennek ellensúlyozására elkészítettük a Barátság ujjlenyomatot, amikor minden kis baráttól lehetett kérni egy látható „nyomot” , ezzel megjelenítették azt ami a szívükben van. Majd ezt ki egészítették rajzzá a gyerekek, hihetetlen kreatív alkotások születtek.
Több olyan mesét és történet ismertünk meg a hónap során, ami a barátságról, állatok barátságáról, emberek és állatok barátságáról és társas kapcsolatokról szól. Sok mesét el is báboztak a gyerekek. Moziban is voltunk, megtekintettük a Jetikölyköt:sodró lendületű mozi az ember és környezete harmonikus kapcsolatának fontosságára hívja fel a figyelmet, melyben fontos szerephez jut a képzelet és a varázslat. A gyerekek és a különleges képességekkel bíró jeti kalandos utazásán keresztül mesélnek nekünk olyan fontos dolgokról, mint a barátság, a felelősség.
Barátsággal kapcsolatos közmondásokat is értelmeztünk az órák során.
Elkészítették a gyerekek egymásnak a barátság karkötőket.A barátság karkötő meglehetősen nagy múltra tekint vissza, hiszen már az az Amerikában letelepedő indiánok is készítettek egymásnak olyan ékszereket, mellyel az összetartozásukat erősítették. Osztályunkban is a gyerekek, a barátaik csuklójára kötötték, a különböző technikákkal elkészült karkötőket.
Nagyon szerették a gyerekek a hónap dalát, és hogy boldogok vagyunk, mi megmutattuk MINDENKINEK!
Az igazi csoda abban rejlik, hogy minél többet osztunk meg másokkal, annál gazdagabbak leszünk.
Az eddig talán legjobban sikerült hónapot zártuk le. A gyerekek életkorából adódóan nagyon közel állt hozzájuk a téma,mèg többet,még többet szerettek volna ilyen órakat!:) A képek önmagukért beszélnek…
A társas kapcsolatokról és azok fontosságáról beszélgettünk, majd minden gyerek lerajzolta a kezét. Az öt ujjbegyére pedig egy- egy olyan embert rajzolt, aki fontos szerepet tölt be az életében.
Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Raffay Lajos Tagiskolája
Két órán foglalkoztunk a témával. November elején megbeszéltük, hogy mit is jelent számunkra az, hogy nem vagyunk egyedül, fontosak-e a körülöttünk lévő emberek. A gyerekek elmondták, hogy miért fontosak a kapcsolatok a boldogság szempontjából. Összegyűjtöttük, felírtuk a táblára azokat a kapcsolatokat, melyek a boldogságunk szempontjából nagyon fontosak: pl. szülők, barátok, orvosok, ápolók, tűzoltók, mezőgazdászok, testvérek, nagyszülők…stb. Nagyon sok mindenre, mindenkire kitértek a gyerekek. Öröm volt érezni, hogy fontosnak tartják nemcsak a hozzájuk legközelebb álló embereket, hanem másokat is. Megindokolták, ki miért fontos az életünkben. Majd egyenként kiválasztottak egyet-egyet, mely kapcsolatról egy „fotót” készítettek, rajzoltak. A következő órán a hónap dalával kezdtük a téma megbeszélését, ötletbörzével átismételtük a múlt órai gondolatokat. A bizalomjátékkal erősítettük meg a gyerekek egymás iránt érzett felelősségvállalását és egymásba vetett bizalmát. A gyerekek megfogalmazták a számukra legfontosabb dolgot a barátságban, és lerajzolták a kezüket, beleírták, amit megfogalmaztak. A fotókból elkészítették a tablót. A hónap dalával zártuk az órát, mely ismét tartalomban, érzelmekben gazdagra sikerült.
Debreceni Benedek Elek Általános Iskola
A legutóbbi osztályfőnöki óránkon szülinapot is ünnepeltünk. Attila lett 13 éves. Bella Jobb veled a világ … dalát választottuk neki a köszöntéshez.
Lehetett érezni, amikor a refrént énekeltük, hogy a gyerekek lelke, szíve, gondolata összeér egy jókívánsággá.
Egy pillanatot kaptam el. Dávid, aki egyébként visszahúzódó, befelé forduló, inkább a magányosságot választó fiú, odanyújtotta Atillának a kezét, s együtt énekelték: „Gyere és fogd a kezem, szükség van Rád! Történjék bármi, jobb veled a világ!”
Nagyon felemelő pillanat volt látni a két kéz összefonódását, szeretetszállá alakulását.
(A félhomályban a meghatódottságtól még a könnyem is megeredt.)
Kádas György EGYMI Tagintézmény
A foglalkozáson először arról beszélgettünk,hogy mit jelent az,hogy társ. Ebből a beszélgetést a barátság felé irányítottam. Kértem a gyerekeket,hogy mondják el miért választották azt a gyermeket barátjaként. Milyen egy jó barát? A gondolatokat leírtam a táblára. Ezután felolvastam a mesét, de én még egyet választottam mellé ugyanis szerettem volna összehasonlítani a jó és a rossz példát. A mesék után beszélgettünk arról,hogy milyen volt a farkas és a róka illetve a másik mese alapján (Milyen jók a barátok!)megismert állatok barátsága. Melyik áll közelebb hozzájuk?Voltak-e már hasonló helyzetben?Szerintük milyen tulajdonságok teljesültek és nem teljesültek a táblára felírtakból? A foglalkozás további részében elkészítették a barátság virágot, sziámi ikerként próbálták végrehajtani a feladatokat, végül bemutatták, hogy hogyan fejeznék ki a szeretetüket a barátjuk iránt.
Szükségünk van egymásra!
November a társas kapcsolatok hónapja
A hónap témájaként megjelölt: TÁRSAS KAPCSOLATOK a mindennapjaink része, mivel az óvodai nevelés általános feladatai között szerepel az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés.
A mindennapokban arra törekszem, hogy az élményekkel teli közös tevékenységek során az egymáshoz tartozás érzését erősítsem a gyerekekben. Szociális érzékenységük fejlődését változatos élethelyzetekben támogatom, amelyekbe jól illeszthetők a boldogságovis mesék, közösségépítő játékok és beszélgetések, kézműves feladatok, mozgással illusztrálható vidám dalok.
Ebben a hónapban is volt négy nap, amikor koncentráltan a társas kapcsolatok téma feldolgozására fókuszáltunk. De nap-nap után azon vettem észre magam, hogy oly gyakran, újra a témához szervesen kapcsolódó tevékenységekkel találjuk szembe magunkat. Következzen néhány példa a teljesség igénye nélkül:
• Több ízben ünnepeltünk név- és születésnapokat a hónap során. Ezeket az alkalmakat kihasználtam a gyerekek énképének, pozitív önértékelésének erősítésére. A szülők kezdeményezése alapján szoktuk a gyerekeket köszönteni, s ilyenkor az ünnepelt meg is kínálja a társait édességgel. Most viszont az egyik kislány almát hozott, amiből a csoporttal közösen vitaminsalátát készítettünk. A dajka nénink megpucolta a gyümölcsöket és egy kézidaráló segítségével, a gyerekek közreműködésével, pillanatok alatt feldolgozásra került az alma. Fahéjjal és kis mézzel ízesítve fogyasztottunk közös munkánk eredményét, Szilvia nevű kislányunk egészségére.
• Vegyes csoport révén a kicsik segítése a nagyobb társak részéről. /pl.: öltözködés/.
• Az udvari játék során a biciklik, motorok felváltva való használata /a barátok megbíznak egymásban és betartva az általuk megfogalmazott közös szabályt, játszanak/.
• A magabiztos nagyok szívesen gardírozzák a félénkebb kicsiket az udvari játékok során. Szívesen bevonják őket szerepjátékaikba.
• A szabadjáték során a barátok szívesen konstruálnak együtt, gyakran keresik egymás társaságát szerepjátékok alkalmával.
• Apróbb figyelmességeket hoznak egymásnak, majd viszonozzák a kedvességet.
• Páros és mikro csoportos munkaformák alkalmazásakor.
• A havi téma feldolgozása során megismert játékok újra játszását igényelték. /pl.: Pizzamasszázs, Levélírás egymás tenyerébe stb./
• Gyógytea főzés és kóstolás, közös teázás. /hárs, fodormenta/
• Gyümölcsnap alkalmával egymás kínálása, testvéries elosztás.
• Naposok munkája, társak kiszolgálása.
A hónap témáját az első foglalkozás alkalmával, Bartos Erika: Barátság c. történetével indítottam. A gyerekek ismerik a mese szereplőit, szeretik Bogyó és Babóca kedves történeteit. Céllal választottam ezt az epizódot, mert itt indul a két főszereplő barátsága. Bemutattam azt, hogy egy konfliktusos kezdet után is van esély a kapcsolat rendezésre és egy mély barátság kialakulására. A mese után elkészítettük a csoport „barátság térképét” a következő játékos módon. Minden gyereknek saját óvodai jele van és ezt már mindenki megtanulta szeptember óta. A kinyomtatott jeleket, szétszórtan a szőnyegre helyeztem. Minden gyermeknek 3 papír szívet adtam a következő instrukciót követően: „Tedd a szívet a barátaid jeléhez!” A gyerekek kinyilváníthatták saját véleményüket. Sok érdekeset megtudhattam a csoporton belüli kapcsolatokról a gyerekek választásai nyomán. Örömmel láttam, hogy minden jel mellé került legalább egy piros szívecske. Egy kisfiú és egy kislány került többszörösen kiválasztásra, akik valóban központi szerepet töltenek be a csoport életében. Pozitív, segítőkész, barátságos személyiségükkel jó példák a többiek számára. Az elkészült „barátság térképet” felhelyeztük egy paravánra, hogy szemünk előtt legyen: „Nem vagyunk egyedül”.
A második foglalkozásra mesehívó furulyámmal hívogattam a gyerekeket. A Boldogságórás kézikönyvben felkínált, Ferenczi Éva: Süni irigy lesz c. bábjáték szolgáltatta az alapot. Bevonva az óvónő kolléganőmet, mi nem báboztunk, hanem egy interaktív dramatizálást kezdeményeztünk, melybe bevontunk a gyerekeket is. Szívesen kapcsolódtak a felkínált szerepekbe és jól látták az általunk bemutatott két szereplő viselkedésének különbözőségét. A játék végén, a katarzist átélve, szívesen énekeltük a hónap dalát. Ezt követően kínáltam fel a barátságkarkötő készítésének lehetőségét. A gyerekek szívesen vettek részt a manuális tevékenységben. Több színű fonal sodrásával készíthették el a karkötőket páros munkával. Mivel a sodrás műveletéhez 2 gyermekre volt szükség, egymást követően készítették el az „ékszert”, majd felkötötték egymás csuklójára a barátságuk jelképét. Kedves pillanatoknak lehettünk tanúi.
Harmadik foglalkozásunk, egy nyüzsgősebb napunkat csendesítette le. A szőnyegen körbe ülve a „Kis barátom, hogy vagy?” c. játékot kezdeményeztem a kézikönyv leírása alapján. Magam is elcsodálkoztam, milyen csendet és egymásra figyelést teremtett ez a játék. De itt nem álltunk meg, fűztem a játékot tovább a tenyérbe rajzolt üzenet átadással. Szinte tapintható lett a csend, a gyerekek koncentrációja. Ezt követően, egy fonal segítségével, megvalósítottuk „A mindenkinek van barátja” c., kézikönyv által felkínált ötletet. A nagyok ügyesen tartották a fonalat és a gombolyag gurítás is jól ment nekik, a kicsik segítséggel tudták megoldani a játékos feladatot. Ebben a játékban is voltak olyanok, akiket többször is választottak, míg a végére itt is mindenki megkaphatta legalább egyszer a gombolyagot.
A negyedik foglalkozásunk gerincét egy látogatás adta. Arra gondoltam, ha már társas kapcsolatok ápolását célozza ez a hónap, kicsit ki is lépünk a megszokott keretek közül. Gyerekeinkkel ellátogattunk a szomszédos csoportba és egy általunk készített, kedves mikulásos asztali díszt vittünk ajándékba. S mivel mindkét csoport jól ismeri a Bagi Bella által írt hónap dalát, közös éneklésbe kezdtünk. A vidám mozgással kísért éneklés után szörpöt ittunk, mellyel a vendéglátóink kínáltak meg felfrissülés képpen. Visszatérvén csoportunkba a Boldogság várunk harmadik lépcsőfokára kitűztük a barátság jelét és a gyerekek megjegyezték, már megint közelebb kerültünk a várkapuhoz. Meg is számoltuk, mennyit kell még lépnünk, hogy felérjünk a várba.