2019. november – társas kapcsolatok (Szorgos hangya csoport)

A gyermekek spontán kezdeményezése: leültek, körben a szőnyegre, vállfogással. Egyik gyermek egy kedves szót, rövid mondatot súgott a szomszédja fülébe, melyet tovább kellett adnia, melyet aztán neki is tovább kellett adnia addig, míg a súgás vissza nem ért a kezdő fülébe. Ilyen mondatokindultak el: Szép a hajad! Tetszik a ruhád! Nagyon kedves vagy! Mosolygós kislány vagy! Szépen csillog a szemed!
3-7 éves gyerekek. Azt gondolom, ezekhez a képekhez nincs mit fűzni. Játék, melyben a kooperáció a főszereplő. A csoport minden tagjának együttműködésére szükség van, hiszen ettől függ a siker.

Ki az én barátom, miért?

Az ember társas lény, nagyon fontosak a jó kapcsolatok ápolása. A társas kapcsolatok hatással vannak testi. lelki életünkre. Jól bevált módszerrel, zenével indítottam a foglalkozást. Meghallgattuk a „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” című dalt. Egyből jó hangulat kerekedett a különböző spontán kreált koreográfiák által. A gyerekek lerajzolták, kiszínezték, kivágták legjobb barátjukat és egy jót játszottak közösen. Társas kapcsolatuk szorosabbra fűződött.

Egy évvel öreggebbek lettek. Most is megcsináltuk a baráti körök kialakítását. Mindenki a saját szivecskéjére ragasztotta a számára legkedvesebb kispajtását. Szerencsére senki nem maradt ki a szivecskékről, így ez egy újabb fontos alkalom volt a csoport igazi közösséggé alakulásában és erősítésében.

A harmadik boldogságóra témánk a TÁRSAS KAPCSOLATOK.
„A társas kapcsolatok során közelebb kerülünk ahhoz, amik vagyunk, ha nyitunk a világra. Megfelelő kommunikációval, nem látható falak omlanak le, egymásra találunk.”
Az óvodások Kirschner Zsuzsa és Balogh Alíz óvodapedagógusok irányítása mellett foglalkoztak a társas kapcsolatok témájával a Csiribiri csoportban.
Sok mesével ismerkedtek meg a téma feldolgozása kapcsán. Ez az a téma, ami szinte minden történetet átsző.
Szívecskéket szaggattak ki levegőre keményedő gyurmából, amit aztán kidíszíthettek a gyermekek. Mikor elkészültek a díszekkel, egy társuknak át is adták, kiemelve azt, hogy miért is kedvelik őt, milyen jó tulajdonság az, amivel rendelkezik.
Sokféle, a tankönyv által felajánlott játékot próbáltak ki. Különösen tetszett a gyermekeknek az állatkertes játék, amelyet tovább élve egy komplett szociometriai felmérés eredményét kapták a pedagógusok. Kockákból felépítettek először egy házat, sok-sok helyiséggel, ahol mindenki elhelyezhette a jelével ellátott papírlapot. A következő lépésben már a csoportszoba falait építették meg, a „feladat” ugyanaz volt. Az eredmény felhívta a figyelmet arra, hogy van olyan gyermek, aki esetleg magányosnak érezheti magát a csoportban. Kitűnt az is, hogy a legtöbb 3 éves körül ott sündörögnek a nagyok, akik segítik őket, szeretettel terelgetik őket, vigyázzák minden lépésüket.

„A kedves szavak rövidek és könnyen kiejthetőek, de a visszhangjuk valóban végtelen.” Teréz anya