A társas kapcsolatok téma feldolgozását azzal kezdtük, hogy a diákok tapasztalata alapján, majd segítő kérdésekkel rávezetve összeszedtük, hogy milyen társas kapcsolatok léteznek. Megbeszéltük ezek jellemzőit, mi szolgáltatja az alapjukat, milyen érzések, értékek kapcsolódnak hozzájuk. Kerestünk hozzájuk példákat az ő életükből, majd a népi hagyományokból is próbáltunk erre példákat találni.
Ez után azt vizsgáltuk, mit mondanak számunkra a népmesék az emberi kapcsolatokról. Hoztam 2 példát a Magyar népmesék sorozatból, a barátságra egy negatív, a családi kapcsolatokra egy pozitív végkifejletűt.
A barátságról szólóval kezdtük, így azzal kapcsolatban tettem fel néhány rávezető kérdést: Mit jelent számodra a barátság? Mitől lesz egy kapcsolat igazán értékes? Miért fontosak a barátok? Milyen jó tulajdonságokat értékeltek a barátságban? Majd 2 közmondást értelmeztünk: „Barát a bajban ismerszik meg.” „A barátság olyan, mint a kert: gondozni kell, hogy virágozzon.” Kértem, hogy figyeljék meg, ez hogyan érvényesül A farkas és a róka komasága című népmesében.
Melyik jellemvonás a farkas legnagyobb gyengesége? Miért tudja a róka újra és újra rászedni? Látsz-e fokozatosságot abban, hogy a róka hogyan, mivel veri át a farkast?
Az első esetben ki van bajban, és hogyan került bele? (Mindketten, véletlen. Itt a róka csak azzal veri át, hogy előbb akar kiszabadulni a veremből, illetve, hogy mikor segít is először törékeny ágat ad neki, hogy visszaessen a farkas).
A lakodalmas epizód miért fontos fordulópont a kapcsolatukban? Mit leplez le a róka viselkedése? (Ugyan elhívja a róka a farkast is a lakomázási lehetőségre, de teljesen szükségtelenül a végén ráhozza a lakodalmazó embereket, akik megverik, holott mindketten elosonhattak volna. Kiderül, hogy csupán a saját kárörvendése céljából keveri bajba a farkast szándékosan.)
Mit szimbolizálhat a farkas farkának elvesztése a halászó esetnél? (Itt már nem is osztozik a róka a halevésben a farkassal, csak rászedi, úgy, hogy elveszti azt a testrészét, amiről a nevét kapta.)
A mese végén a róka úgy tesz, mintha „megverték” volna. Miért hat ez mégis a farkasra, és hogyan fordítja ezt is a maga hasznára a róka? (A farkas számára a halászós történetben már nyilvánvaló lett, hogy a róka szándékosan becsapta, elveszti a bizalmát benne, mégis megsajnálja a rókát, amikor azt hiszi, megverték, és – bár ő maga is összevert, farokvesztett állapotban van – hajlandó cipelni a rókát, aki még ekkor is gúnyt űz még a farkas segítő szándékából is.)
Általában a népmesékben mit szimbolizál a róka és mit a farkas? (Róka a ravasz, a farkas az erőt, a hatalmat szimbolizálja) Milyen történelmi vagy társadalmi figurákra lehetne őket rávetíteni? (talpraesett kisember és a hatalmasok, elnyomó uraságok). Mégis ebben a mesében érezzük-e maradéktalanul azt az igazságérzetet, mint például a Lúdas Matyi című történetben, amikor a címszereplő furfangját használva háromszor megveri Döbrögit? Miért? Miért lehet veszélyes, ha a furfang önzéssel párosul? Hogyan rombolja ez a kapcsolatokat? Mi a ma elemzett mese tanulsága?
A másik mese A só egy családi kapcsolat megromlását, majd helyreállását mutatja be. Miért értette félre a király a legkisebb lánya hasonlatát? Mi a különbség az idősebb nővérek és a legkisebb lány szeretetnyilatkozata között? Miért dönt úgy a király, hogy elkergeti a lányát? A királylány álruhája mit szimbolizálhat a népmesékben? (Az álruha a belső értékeket, az alázatot, a próbatételt és az igaz személyiség elrejtését szimbolizálja. A hős nem a rangjától vagy külső megjelenésétől értékes, hanem a lelkületétől, bölcsességétől és jóságától.
Ugyanakkor az álruha azt is mutatja, hogy a szereplőnek próbákat kell kiállnia, vagy ideiglenesen háttérbe vonulnia, hogy később igaz valóját felismerjék.)
Milyen hibás értékrendet képvisel a király a mese elején? Mi a szerepe a türelemnek abban, ahogyan apját megpróbálja tanítani? Milyen szerepe van a véletlennek és a sorsnak abban, hogy a lány herceghez kerül? A lakoma „próbája” hogyan segíti a király jellemfejlődését? Miért éppen a sót választotta a lány a szeretet metaforájaként? Milyen érzelmi utat jár be a király a mese során? Miért fontos, hogy a történet kibéküléssel zárul?
Néhány jellemző alapján összehasonlítottuk a két mesét. Majd A só című mesével kapcsolatban megállapítottuk, hogy milyen erények és karaktererősségek jelennek meg benne. Ugyan a mértékletesség erénye is megjelenik benne, de azzal majd áprilisban fogunk részletesebben foglalkozni, így az emberség erényét vizsgáltuk.
A társas intelligencia erősségét a segédanyag beszélgetőkártyái alapján dolgoztuk fel, illetve megnéztük és megbeszéltük a Mr. Emphaty című animációs filmet. ( https://www.youtube.com/watch?v=id3w0IA81cA ) Végül szokás szerint rátértünk arra is, hogy a népi hagyományban hogyan jelenik meg. Mit jelentett a népi kultúrában az, hogy „tudni kellett, mikor mit illik mondani vagy tenni”? Hogyan függ össze a „jó modor” és a szociális intelligencia? Miért tekinthető a másik ember iránti érzékenység a közösségi élet alapjának? A népmesékben miért bukik el sokszor a ravasz vagy önző szereplő? Milyen tulajdonságok segítik a mesehősöket abban, hogy végül boldoguljanak?
Majd a másik két erény a kedvességet és szeretetet megnyilvánulásait is megkerestük a hagyományokban. Miért számított a vendég az „Isten küldöttének” a hagyományos falusi kultúrában? Hogyan járult hozzá a vendégszeretet a közösség összetartásához? Miben különbözik a mai vendégfogadás a hagyományos falusi vendégszeretettől? ( A mai vendégfogadás általában tervezettebb és formálisabb, mint a régi falusi vendégszeretet. Többnyire előre egyeztetett találkozók történnek, a vendégfogadás gyakran alkalomhoz vagy meghíváshoz kötött, az emberek ritkábban fogadnak be idegeneket, a hangsúly inkább a kényelmen és a programokon van, nem a kötelességből fakadó, feltétlen gondoskodáson.) Régen a vendéget spontánul, azonnal befogadták, akár ismeretlenként is, mert úgy tartották, hogy „a vendég Isten küldötte”, és kötelesség volt ellátni őt étellel, hellyel, figyelemmel.
Miért nem várták meg régen, hogy valaki segítséget kérjen? Hogyan segítette a közösségek fennmaradását az, hogy a falubeliek ösztönösen összefogtak? Milyen modern helyzetben működik ma is az önkéntes, kérés nélküli segítség? (Természeti katasztrófák idején (árvíz, vihar, tűzeset), amikor önkéntesek mennek takarítani, adományt gyűjteni vagy szállást adni. Közösségi akciókban, például szemétszedésen, faültetésen, ételosztáson. Online közösségekben, ahol emberek gyorsan összefognak, ha valaki bajban van (pl. eltűnt személy keresése, adománygyűjtés beteg gyermeknek). A mindennapokban, amikor valaki szó nélkül segít: például átadja a helyét, segít cipekedni, szerelésben tanácsot ad, vagy támogat egy idős szomszédot.)
Miért fontosak a köszöntések és jókívánságok a közösségi kapcsolatokban? Hogyan járultak hozzá ezek a hagyományok a pozitív társas kapcsolatok kialakulásához? Ismersz-e olyan ünnepi szokást ma is, amely a közösségi jókívánságok hagyományából ered? (Sok mai ünnepi szokás — karácsonyi köszöntés, húsvéti locsolás, újévi jókívánságok, névnapi köszöntés — a régi közösségi jókívánság-hagyomány továbbélése.)
Miért lehetett fontos, hogy a régi falusi emberek jól ismerjék egymást? Hogyan könnyítette meg a mindennapokat, ha a falubeliek segítettek egymásnak? Miért volt jelentős, hogy együtt ünnepeltek, gyászoltak vagy örültek? Szerinted milyen előnyöket adott az embereknek, hogy közösségként éltek, nem pedig elszigetelten? Hogyan különbözik ez a fajta összetartó falusi élet a mai emberek társas kapcsolataitól? (Sok ember él különállóan, gyakran városi környezetben, ahol a szomszédokkal nem tartanak szoros kapcsolatot; a társas kapcsolatok gyakran tervezettek és ritkábbak, nem mindennaposak; az emberek nagyobb részben digitális úton kommunikálnak, ami nem mindig ad ugyanilyen érzelmi biztonságot; a közösségi összetartás ritkábban kötődik a túléléshez vagy mindennapi élethez. A falusi közösség mindennapos és életbevágó volt, míg a mai társas kapcsolatok inkább önkéntesek és szervezettek.)
A kaláka munkát már a hála témájával kapcsolatban is emlegettük, most ennek apropóján és a segédanyag kártyái alapján beszélgettünk a csapatmunka erősségéről. Ez után voltak akik rajzoltak társas kapcsolatokat a népi hagyománnyal összefüggésben, a többiek pedig párban készítettek barátságkarkötőt ötujjas fonással.