Beszélgetőkör: Szent Márton jócselekedetei. Márton napi szokások.
Mi hogyan tudunk jót tenni másokkal, ápolni társas kapcsolatainkat?
Mese: Szent Márton legendája.
Vizuális tevékenység: libás fejdíszek, libák készítése vegyes technikával.
Zene, tánc, mulatság ovis társainkkal, testvér óvodánk gyerekeivel.
Társas kapcsolatok ápolása
A hónap Boldogságóra foglalkozása a támogató kapcsolatok fontosságára épült, hogy kinek mennyit jelent egy figyelmes szó, egy segítő gesztus vagy egy szeretetteljes jelenlét a mindennapokban. A tanulók közösen gondolkodtak arról, kikre támaszkodhatnak, kik azok, akik megértik, felemelik őket, és erőt adnak, amikor szükségük van rá. A beszélgetés során kiderült, hogy a kapaszkodók sokfélék: család, testvér, barát, gyülekezet, sőt egy-egy társ is lehet szilárd pont a mindennapokban.
A foglalkozás három gyakorlatot is magába foglalt.
1. Mindenki leírta „szupererejét”, azt a tulajdonságot, amellyel másokat támogatni tud. Szerepelt többek között: meghallgatás, pozitivitás, felvidítás, megnyugtatás, empátia.
2. Érzelmi térkép készült: a nap jelölte azt, aki bearanyozza a napot, a villám az erőteljes energiát, a smile ikon pedig az állandó derűt és pozitív kisugárzást, de volt is szivecske és sok minden más. A készített térképek mélyebb önreflexióra ösztönözték a tanulókat, megjelenítve, hogy ki jelent számára igazi kapaszkodót.
3. A foglalkozás végén „titkos angyal” feladat indult, minden diák kihúzott egy nevet, és 24 órán át két kedves cselekedettel lepte meg társát. A cél: örömöt adni, támaszt nyújtani, egymás felé fordulni. A következő alkalommal kiderül, ki ismerte fel saját angyalát.
A foglalkozás láthatóan erősítette az empátiát, az érzelmi tudatosságot és a közösség összetartó erejét. Több tanuló bátrabban beszélt érzéseiről és erősségeiről, ami pozitív változást hozott a csoportlégkörben is. A „titkos angyal” játék különösen mély hatású feladatnak bizonyult, csendes, mégis erőteljes módon indította el a figyelmesség, támogatás és szeretetteljes kapcsolódás folyamatait. A közösség nyitottabb, kíváncsibb és egymásra hangoltabb lett, ez a fejlődés az óra legnagyobb eredménye.
Baráthozó társas kapcsolatok
Az év végén három tanuló elballagott a csoportból, szeptemberben két új tanuló érkezett. Teljesen átalakult a csoport szerkezete, dinamikája. Annak ellenére, hogy az újonnan érkezők fogadása zökkenőmentes volt, egy ideig keresték a helyüket a csoportban. A társas kapcsolatok témakör direkt módon is megkönnyítette a barátkozást, a beilleszkedést. A témakör bevezetésekor egyből szóba került a barátság témaköre. Kiderült, hogy a legtöbb tanuló szeretne barátokat szerezni, barátságokat kötni. Saját élményeik tanulsága, hogy nem mindegy, hogy kikkel kezdünk barátkozni. A nagy integráció ellenére a sajátos nevelési igényű tanulók nehezebben találnak barátokat az épek között, az elfogadás még mindig nehezített. Az óra végére az egyik új tanuló jelezte, hogy szívesen barátkozna osztálytársaival, amit a többiek szívesen fogadtak. Azóta nem csak az iskolában, hanem otthon is tartják egymással a kapcsolatot. Ez a havi téma legnagyszerűbb fejleménye, amiért hálásak vagyunk mindannyian.
„A barátság olyan, mint egy kert: ha gondozzuk, örökké virágozni fog.” – Ismeretlen
Boldogságóra a 3. c1 osztályban
Novemberben a Támogató kapcsolatok témakör köré fonódtak foglalkozásaink. Beszélgetéseink során mindig az egyik legfontosabb és visszatérő téma az egymással való kapcsolatunk. Sokfélék vagyunk, sok-sok erősséggel és különbözőséggel is.
Bevezetésként megismertük Bori és Barni, a két kis babszem történetét, melyhez mindenki hozzáfűzte saját gondolatait. Csoportonként összeülve készítették el saját szív alakú puzzle képüket, melyben színekkel, kifejezésekkel, rajzokkal fejezték ki miért is fontosak egymásnak és mi tartja őket össze. Majd egy-egy tanuló kiült a többieknek háttal és meghallgatta erősségzuhanyként a társai dicséreteit, melyek az Ő erősségeit emelték ki. Nem volt gyermek, aki ne mosolyogva, jóleső érzéssel állt volna föl. Az osztályterem légköre is megváltozott, boldogok voltak, nem csak a dicsért gyermek, hanem a pozitív kifejezések, érzések által mindenki!
A Csapatmunka erősségmondóka belekerült a füzetbe, és mellé gyűjtöttünk erősségeket. Mindenki körül rajzolta a tenyerét és az ujjakra ráírta az erősségeit, melyből egy tabló készült.
Az osztályban nagyon szeretik a sportokat, így november 25-én, a Magyar Labdarúgás napjára fel lehetett készülni egy-egy sportoló életútjából néhány mondattal, képpel, kártyával vagy rajzzal. Nagyon lelkesen vállalkoztak a feladatra és boldogan kutattak a kedvencük után és számoltak be róla társaiknak.
A hónap elején tartottunk egy osztályprogramot, melyre meghívtuk a szülőket is, ahol kötetlenebbül tudtunk együtt lenni, hiszen a gyermek-szülő- pedagógus egymást támogató együttműködése az alapja a közös munkának. A gyermekeknek fontos a megfelelő példaadás és, ha mi, felnőttek szeretettel, elfogadással fordulunk egymáshoz igazi értéket adunk számukra.
A gyerekek fontosnak, valódi értéknek tartják a barátságokat, melyről könnyedén beszélgettek, és szívesen dolgoztak együtt. Köszönjük!
Fülöpné Dombi Ottilia
tanító néni
A téma feldolgozásához Szókratész meséjét választottam. A történetet feldolgoztuk, elemeztük. Vizuális megjelenítésre a „Barátságötös” megjelenítését választottam. Eleinte nehezebben ment megfogalmazni, hogy mi a legfontosabb dolog, amitől jó barátok lehetünk. Pontosabban az első három után kicsit megakadtak, majd némi rávezetés után sikerült mindenkinek az összes ujjra íni.
Novemberi boldogságóráink első foglalkozásán megbeszéltük milyen fontos és számunkra érdekes programok várhatóak:
– Iskolai erőszak és zaklatás elleni világnap (november első csütörtökje) : részt vettünk az országos programban: piros lapot mutattunk fel, közös fotó is készült.
STOP! Bántalmazás beszélgetésindító példakártyák segítségével: Megbeszéltük miért tartjuk fontosnak, hogy megállítsuk a „bántalmazásokat”!
– November 11.-én iskolai delegáltként részt vettem a Díjátadó ünnepségen, átvettem az Oklevelet, melyet szeretettel fogadtak az intézményben, tapasztalataimat/élményeimet megosztottam a gyerekekkel és az érdeklődő kollégákkal is.
– November 13. –án A kedvesség világnapja alkalmából játszottunk Kedves szavak kosara játékot, mely nagyon tetszett a gyerekeknek.
– Beszélgettünk a kapcsolatrendszereinkről, kinek mit jelentenek a barátok, miért fontos hogy „jó emberekkel” vegyük körbe magunkat és mit kell tennünk kapcsolataink, barátságaink ápolása érdekében.
Gyűjtöttünk barátság-ujjlenyomatokat és vicces ábrákat készítettünk belőle.
Meghallgattuk Bagdi Bellától: Ha boldog vagy c. dalt
Játszottunk: Kis barátom, hogy vagy?- játékot is
Mindfulness technika gyakorlása: Barátságos tekintet párban, majd párcsere. Mindenki mindenkivel volt egyszer párban, majd megbeszéltük a tapasztalatokat.
Visontai Szent-Györgyi Albert Általános Iskola
A feladatot nagyon jól be tudtuk illeszteni az ősz témakörébe több tantárgyból. Az erősségfánkat a gyerekek saját kezük lenyomatából készítettük el, befestették a tenyerüket és az osztályterem ajtajára nyomták. Az osztálylétszámból adódóan tényleg egy fa rajzolata bontakozott ki a munka során. Ezután pozitív tulajdonságokat gyűjtöttünk, amiket felírtam a táblára. Próbálták átgondolni, hogy egyénileg melyik jellemző saját magukra. Színes faleveleket vágtak ki 5 különböző színből, amire az 5 pozitív tulajdonság került. Ezután táblagyurma segítségével felragasztották a leveleket tenyérlenyomatuk köré. Csodás őszi lombkorona lett belőle. Erősségeik különböző színekben pompáztak a terem ajtaján, ahogy a teremben a sok tanuló színes egyénisége is.
Ebben a hónapban a Kf. 9–10. osztállyal a támogató kapcsolatok témáját jártuk körül – és mondhatjuk, hogy a lehető legjobbkor. Az utóbbi hetekben ugyanis egyik fiú tanulónkat erősen foglalkoztatja a szerelem, így a hormonok néha nagyobb lendületet vesznek, mint a józan ész. Ennek következtében előfordult pár frusztrált, időnként agresszív megnyilvánulás is – néha éppen azok felé, akiket amúgy kedvel. Volt jó pár pillanatunk, amire igaz, hogy: „Szeretlek is, meg nem is… én se tudom!”
Éppen ezért különösen fontos volt most ráirányítani a figyelmet arra, hogy ő a saját társas kapcsolatainak felelős alakítója. A jó kapcsolat nem hullik csak úgy az ölünkbe: odafigyelés, kedvesség, türelem és közös szándék kell hozzá. Ahogy a segédanyag is hangsúlyozza, a konfliktusok nem ellenségek – csak feladatok, amelyeket meg lehet oldani.
Ebben az életkorban pedig minden az érzelmek felismerésén és kezelésén áll vagy bukik. Ezért foglalkoztunk sokat azzal, hogy ki, hol és hogyan tölt be támogató szerepet az életükben. A hónap végén ezt közösen meg is jelenítettük – és bizony születtek nagy, meglepett kiáltások: „Jéé, nekem ennyi ember segít?”
Sokan most szembesültek vele először, mennyi szeretet és támogatás veszi őket körül nap mint nap.
Összességében egy tanulságos és nagyon is életközeli hónap áll mögöttünk – ahol a szerelem hullámzásai és a barátság biztos pontjai fontos leckékké váltak, még ha az út végére nem is értünk el.
DERECSKEI BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI
Mi összetartozunk: vannak közös meséink, dalaink, mondókáink, szeretetgombócunk, játékaink, élményeink, és emlékeink.
A „mi gyöngysorunk” 3. gyöngyszemét fűztük fel közösen a novemberi Boldogságóránkon. Boldogságfitnesszel, hálavonatozással, meditációval és nyugilégzéssel hangolódtunk rá a témára. A Pörgess!-Mesélj! kerék forgatásával fontos kérdésekre kerestük a választ: Hogyan választasz barátot? Milyen lenne barátok nélkül?… Kisbarátom hogy vagy… játék után néztük meg Vámos Robi Virágmese a szeretetről című rövid meséjét, ami nagyon jó beszélgetés indítónak bizonyult. A ládikánkból most Szívmanó kártyák kerültek elő, amik segítettek azonosítani érzelmeinket. A Fagyhalál játék hamar a kedvencünk lett, nagyon sokat nevettünk. Ebben a játékban megtapasztaltuk, hogy pont olyan jó érzés segíteni valakinek, mint segítséget kapni valakitől.
A barátság olyan, mint egy fa. Nem nő meg egyik napról a másikra, de minden apró gesztus — egy mosoly, egy közös játék, egy bocsánatkérés — új levelet hajt rajta.
Fontos, hogy a gyerekek megtapasztalják a kapcsolódás erejét.
A barátság segíti az érzelmi fejlődést, tanít az empátiára, az együttműködésre, és megtanítja, hogy lehetünk különbözőek, mégis kapcsolódhatunk egymáshoz.
A BARÁTSÁGFA alkalmas arra, hogy a gyerekek láthatóvá tegyék kapcsolataikat: beírhatnak minden levélbe egy barátot, akit szeretnek.
Minden levél egy kapcsolat, amit érdemes ápolni.
Elkészítettük a Szent Márton napi jócselekedetek lámpásait is: a gyerekek apró lángocskákra írták fel azokat a jócselekedeteket, amiket napjaik során végrehajtottak. Ezeket a lángokat ragasztották fel a lámpásukra, ezáltal láthatóvá vált, milyen fényt gyújtottak jóságukkal.
A havi témát több tanítási órán dolgoztuk fel. Az első foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…”. Megbeszéltük az elméleti hátteret, közösen összeszedtük, milyen társas kapcsolataik vannak. Aztán elkészítették a családfájukat, berajzolták a szülőket, nagyszülőket. Kiszínezték a képet, és lerajzolták az egyik kedves, a családdal közös élményüket. Közben többször meghallgattuk a hónap dalát. Az első foglalkozást meditációval zártuk.
A második foglalkozás elején újra meghallgattuk a hónap dalát, táncoltak is rá. Majd következett a mesehallgatás. A Nyuszicsalád aludni megy című mesét olvastam fel nekik. Megbeszéltük, hogy a történet hogyan kapcsolódik a hónap témájához. Mivel szerettek volna még táncolni, újra meghallgattuk a hónap dalát, befejezték még a színezést is. Ezt a foglalkozást is meditációval zártuk.
Technika órán a hónap témájához kapcsolódóan gyurmából megformázták saját magukat és a legjobb barátjukat. Közben hallgattuk a hónap és az előző hónapok dalait. Formára vágták a családfájukat, és felragasztották a tablóra. Ezután átbeszéltük, hogy ki melyik családtagjára hasonlít leginkább. Óra végén mindenki elmondta, mit visz magával a foglalkozásokon elhangzottakból.