Jó Napot!
Küldöm a novemberi képeket a társas kapcsolatokról!
Köszönöm!

A hónap témája a társas kapcsolatok ápolása. A kapcsolatok nagyon fontosak az életünkben. Az otthon melege, a barátok kacaja, a kedves szavak jólesnek a szívünknek. Egy nagycsoportos óvodás, már ki tudja fejezni szóban is az érzelmeit, érzéseit. Ezért a napindítónkat- „Kis barátom, hogy vagy? ” játékkal kezdtük. Elmondták egymásnak a reggeli érzéseiket, a pozitívakat és a negatívakat is. Pl.:örülök, hogy itt lehetek! – nem szerettem volna ma oviba jönni! Baráti ölelést indítottunk körbe, hogy mindenki jól érezze magát.
A gyerekeknek elmeséltem egy történetet egy kislányról, akivel nem játszott senki. Megbeszéltük, mit érezhetett ez a kislány(szomorú volt, magányos, egyedül érezte magát). Megkértem a gyerekeket mondják el, milyen egy igazi barát. Gondolataik sokrétűek voltak: Hiányzik, ha nincs itt! Meghallgat! Játszik velem! Elmondja, higy miért szomorú vagy vidám! Ehhez kapcsolódóan színezésre buzdítottam őket. – Hálás vagyok a barátaimért! rajzot színezték ki és megjelölhetik, hogy melyik gyermek feje fölé, kinek a jele kerüljön. Annyira, figyelmesen dolgoztak, hogy még az aznapi ruha színére is ügyeltek, ki, – miben jött oviba.
A fénypont a “ barátság pókháló”szövése volt! „Azt szeretem benned, hogy …” – és a kedvesebbnél kedvesebb mondatokkal illették egymást a gyerekek. Érezni lehetett bennük a belső feszültséget, hogy el ne ejtsék a fonalat. Az elkészült pókhálónk, a csoportunk összetartozását jelképezte. Igyekeztem olyan érzelmi tartalmakat közvetíteni a gyerekek felé, hogy megéljék azt, barátot ne szóban keressenek, hanem játékuk, tevékenységük közben!