Ez a hónap a társas kapcsolatok hónapja, aminek nagyon örültem, mert a mi osztályunkban sajnos sokszor előfordulnak nézeteltérések és viták. Sokszor megbántják társaikat és türelmetlenek egymással. Ebben a hónapban körbejártuk a barátság, a törődés, a megbocsájtás varázsszavakat. Közös játékokkal gyakoroltuk az egymás elfogadását és egy jó osztályközösség kialakítását.
Márton nap témakörét is bele tudtuk venni ennek a hónapnak a feldolgozásába. Megismerkedtünk Szent Márton történetével és beszélgettünk arról, milyen jó dolog valakivel jót tenni. Ezután kézműves foglalkozás keretében libákat készítettünk papírból és Márton napján mézeskalács libákat fogyasztottunk el közösen. Nagyon jól érezték magukat, szépen segítették egymás munkáját és a végén még az éneklés mellett táncra is perdültek. Nagyon jó volt őket így jókedvűen, nevetve látni, főleg ebben a nehéz időszakban.
A közösségépítést folytattuk a novemberi egészséghét alkalmával is, ahol ismét lehetőségünk volt játékosan egymás elfogadására felhívni a figyelmüket. A „Lélek napján” a kedvenc plüssállatukról beszélhettek, a „Mozgások napján” koncentrációt és együttműködést igénylő feladatokat oldottunk meg, a „Fogadalom napján” pedig nem csak azt fogadtuk meg, hogy egészségesebben fogunk étkezni és élni ezen a héten, hanem azt is, hogy türelmesebbek, kedvesebbek és barátságosabbak leszünk egymással. Ezt a kézlenyomatunkkal is megpecsételtük.
Ez a hónap a közös játékról szólt, és amit tapasztaltam a hónap végére: a gyerekek végre együtt nevettek és nem egymáson, egymást kinevetve. A közösségépítést folytatjuk tovább: közösen és boldogan. 😊
Társas kapcsolatok ápolása
Kis rajzokon adták át a gyerekek a jó híreket egymásnak, amiket egy kis ládikában gyűjtöttünk össze. Legtöbben a járvány végének bejelentését tartották a legjobb hírnek.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalapart EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
Sziklaforrás csoport
Megrajzoltuk, képeket gyűjtöttünk arról, kit miért tartotunk a barátunknak. Ezek a szívek a közös együttlétek élményeit, segítségadást, tevékenységeket ábrázolnak. Olyan élethelyzeteket jelenítettünk meg a montázsokban, amelyek a barátság fogalmával összefüggnek. Akivel örömteli az együttlét, megoldható a nehézség, megérti a problémánkat, számíthatunk rá, szívesen tölti velünk az idejét. Így a kortársak, osztálytársak, testvérek, szülők, nagyszülők, körülöttünk lévő felnőttek is a szívünkbe fértek.
Az élet hozhat olykor jót, olykor szépet,
Hallhatunk mindenféle-fajta, szép meséket.
Hihetünk is akár bennük, feltéve,
Ha az élet személyesen mutat be elébe.
A barátság pont egy ilyen emberi kapcsolat,
Meg kell találni egymás közt azokat a csatokat,
Amik összefognak minket, s el nem engednek,
Ez az egyik létfontosságú feltétele az életnek.
Ez már nem mese, ez maga az igazság,
A mai világban már kevés az igaz barátság.
Vagy ha mégis lenne, azt becsüld meg,
Nem számít hányszor, ha kéri, öleld meg.
Forrás: www.poet.hu
Maga a boldogság óra a testnevelés egyik órájában valósult meg. A gyerekek három különböző feladatban vettek részt.
Az első, Közös bennünk című feladatban a gyerekeknek hármas csoportokat kellett alakítaniuk. A csoportban lévőknek meg kellett beszélniük mely dolgok közösek mindhármukban, és mely dolgok közösek csak két személyben. Miután ez megtörtént, indulhatott el a feladat. Az egyik hármas csoportnak be kellett állnia egy körbe. Mielőtt a körön belül állók elárulták volna közös megbeszélt jellemzőiket, az osztály tippelhetett, mely közös jellemzőket beszélték meg a csoporttagok. Ha az osztály kitalálta minden közös jellemzőjüket, amiket megbeszéltek a csoporttagok, akkor a kör belsejében állóknak egy-egy karikához kellett menniük. Ellentétes esetben maguk a körben állók osztották meg a többiekkel, mely dolgok közösek bennük. Ezután folytatódott tovább a feladat, mind a három csoporttag felvett egy karikát. Az osztály minden tagjának ezután mondania kellett egy dolgot, amely közös volt a három csoporttagból kettőre. Ha ezt a karikánál lévők igaznak vélték, át kellett gurítaniuk a karikát a másiknak. Ha nem hangzott el olyan közös vonás, melyet a csoporttagok megbeszéltek, ők maguk mondták el a többieknek, s gurították át egymásnak a karikát. Az első feladat nagyon jól sikerült, hisz az osztály által mondottak alapján, sok új közös vonásra derült fény, melyeken a csoporttagok maguk is meglepődtek. Így nem csak a csoporttagok kerestek és találtak egymásban közös vonásokat, illetve ismertették ezeket az osztállyal, hanem „kívülállóként” az osztály is talált az adott csoporttagokban közös jellemzőket, s ismertette a csoport tagjaival ezeket.
A második Elismerő szavak című feladatban a gyerekeknek kört kellett alkotniuk. A feladat az volt, hogy labdaátadást kellett végezniük az egyik társuknak, de előtte el kellett mondaniuk röviden, mit becsülnek a másikban. Ugyan annak, egy körön belül nem lehetett dobni még egyszer a labdát. Ha már mindenkinél egyszer volt a labda a következő körben, arra a kérdésre kellett válaszolniuk miért tartják az adott személyt jó osztálytársnak. Nagyon élvezték a gyerekek a feladatot, hisz egymástól pozitív jellemzéseket kaptak, másrészt mivel ugyan annak a személynek egy gyermek nem dobhatott kétszer labdát, így minden gyermekre sor került, ezáltal mindenki kapott pozitív, de őszinte véleményeket, hisz maguk a gyerekek választhatták meg kiknek dobják a labdát. Ez a feladat egy jó közösségépítő és kapcsolatteremtő feladatnak mondható.
A harmadik 4 perc című feladatnál a gyerekeknek le kellett ülniük egy-egy fitneszlabdára egy véletlenszerűen választott társsal szemben és 4 percig egymás szemébe kellett nézniük. Majd ezek után olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint például, hogy „milyen gondolatok merültek fel benned, hogy érezted magad, mi mindent fejleszthet ez a gyakorlat?”. Érdekes volt látni, hogyan reagálnak, erre a feladatra az egyes párok, hisz voltak, akik nagyon komoly tekintettel ülték végig a 4 percet, s voltak, akik mosolyogva. Voltak, akik a feladat elején feszélyezve érezték magukat, viszont mindez az idő múlásával elmúlt náluk, s egyöntetűen arról számoltak be, hogy jól érezték magukat a feladat végén. A gyerekek úgy vélték kapcsolatépítésre és a bizalom elmélyítésére is jó a feladat. Többnyire közös élmények jutottak az egymással szemben ülők eszébe, s mint külső szemlélő úgy véltem ez a feladat felkeltette a gyerekeknek az egymás iránti érdeklődését, kíváncsiságát.
Összességében elmondható, hogy a feladatok fejlesztették az osztálytársak kapcsolatát, remek hangulatot teremtettek, ezáltal egy élménydús órát biztosítottak.
Tiszakanyári Hunyadi Mátyás Általános Iskola
Boldogságóránkat a havi dal meghallgatásával, megbeszélésével kezdtük.A gyerekek lelkesen kezdték meg a jó hírek mesélését, persze minden apró örömnek nagyon örültünk. Apró lapocskákra lerajzolták a friss híreket, s beledobtuk őket a képen látható kincsesládánkba.
A társas kapcsolatok témakör nagyon a kedves volt a gyerekek többségének. Itt előtérbe kerültek a barátságok. Szeretetteljesen meséltek a legjobb barátjukról, barátnőjükről. Színeztünk, énekeltünk, táncoltunk, megtanultuk a hónap dalát. Sokat beszélgettünk a családról is. Alig várjuk a decemberi boldogságórákat!
A mi iskolánk eddig szerencsésen megúszta a járványt és a karantént, viszont szigorú intézkedéseket kellett tenni; így bár járunk iskolába (és ez jó), ugyanakkor nem a megszokott menetben telnek a napjaink. A társas kapcsolatok témájának megvalósítása tehát sok szempontból nehézségekbe ütközik. Mivel az osztályom alapvetően egy kicsit túlmozgásos, még tavaly elhatároztam, hogy sokkal több dinamikus, mozgást igénylő játékot keresek nekik, és a tanórákon elkezdjük a kooperatív csoportmunkát is. Mindez azonban terv maradt.
Az órát egy kis légzőgyakorlattal kezdtük. Mivel tavaly a társadalommal és a családdal foglalkoztunk behatóbban, így most a barátságokra tértünk át. Az első órán egy bemelegítő beszélgetéssel kezdtünk (ki mit gondol róla, mit vár el egy baráttól, barát-e az, aki elvár a másiktól dolgokat, mi az alap, van-e különbség a gyerekek és a felnőttek barátsága között…) Ez után kitöltöttünk egy táblázatot, melyhez hasonló a munkafüzetükben van, s azt méri, mennyire ismerik egymást. Kétszer tölttettem ki velük, először csak mást lehetett beírni a táblázatba (önmagukat nem), a másik alkalommal pedig csak önmagukat. Alig bírták megállni, hogy ne beszéljenek (néma feladat volt). Összehasonlítottuk a két papírt, s bár volt köztük mennyiségi különbség, ők nagyon boldogok voltak, hogy annyi mindent eltaláltak. (Már a pozitív oldalát nézik a dolgoknak!)
Óra végén még maradt egy kis idő a múlt hónapban elkezdett osztályfotók sorozathoz, melyet a következő órákon is folytattunk. (A néma fotós feladat: mindenki készít egy osztályképet úgy, hogy ő találja ki a témát, és állítja be az osztálytársakat hozzá. Úgy módosítottuk a feladatot, hogy egy idő után meg lehet szólalni, így hatékonyabb.) Ezek közül a jobbakat a decemberi adventi naptárhoz is felhasználom, melyet a faliújságra tervezek. Sok pillanatfelvétel is készül közben arról is, ahogy próbálkoznak, idétlenkednek, ötletelnek. A barátokat is lefotóztuk, külön a fiúkat, a lányokat stb.
Az egyik nyelvtan órán pont a jellemzést tanultuk, így ötvözve a két óra anyagát, egymás jellemzése volt az egyik feladat. Bedobtuk mindenki nevét egy zacskóba, majd mindenki húzott egyet. A végén, amikor felolvastam a fogalmazásokat, lelkesen találgatták, hogy vajon melyik írás kiről szól.
A feltöltött képen az egyik diák által készített osztályfotó látható, melyen azt is megörökítették, hogy mi az, ami a mai napjainkat megkeseríti, ugyanakkor szerettek volna olyan dolgokat is odatenni, melyek örömet okoznak nekik. (Azért a kép kedvéért közelebb állnak egymáshoz.)
Mazsola középső csoportunkban kialakult baráti kapcsolatok vannak, amelyek nagyon erősek. 3. Boldogságóránk meghallhattuk „Ha boldog vagy mutasd mindenkinek” című dalt, majd eljártuk a barátság táncát. Megbeszéltük ki miért tekinti társát barátnak, majd a munkafüzetben található színezővel zártuk óránkat.
Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégium
Közös beszélgetés után. A ,,Meleg zuhany „játékban periférián lévő gyerekekről jó tulajdonságokat gyűjtöttünk, meghallgattuk a hónap dalát. Ezután egyéni rajzolás következett Jó hír témában, majd kiállítottuk a készült képeket és aki, akarta elmondhatta mit rajzolt.