Társas kapcsolatok ápolása Boldog Macikák módra

Az őszi szünet után, már izgatottan várta az osztályom az új dalt, a Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek kezdetű Bagdi Bella dalát. Először csak ismerkedtünk a dallammal és a szöveggel. Néhány meghallgatás után már a mazsorettes lányaim a koreográfiát tervezték. A „lalázós” részhez vonatozást találtak ki. De volt egy bökkenő. A mi színes kis közösségünkben van egy lurkó, aki nem szereti ha, hozzáérnek, és még ráadásul nagyon visszahúzódó is. Így az eddigi mozgásos dalokat rendre kihagyta…, bár az osztálytársai mindent elkövettek, hogy együtt énekeljenek, táncoljanak. Az unokatesója – aki szintén tagja az osztálynak – érintését elviseli, így azt találták ki, hogy legyen ő a masiniszta! És sikerült!!!! Marci vezette minden reggel a „lalázós” vonatot! Így végre együtt mozoghattak. Végre, a harmadik osztály novemberében megtört a jég. Úgy érzem, a program is segített ebben!
A Boldogságórán összegyűjtöttük, milyen egy jó barát.
Elkészítettük a „Barátság füzért”. Az elkészült színes emberalakokat kör alakba rendeztük, amikor eszükbe jutott, hogy Anna emberalakja hiányzik, mert azon a héten betegség miatt nem tudta kiszínezni. Kitalálták, hogy a fehér alakot rakjuk a körbe, majd Anna is kiszínezi, ha visszajön.
A szív szava keresztrejtvényt csoportban fejtették meg. Ehhez az ajánlott mese mellé hoztam nekik még egy mesét: Czirják Erika: Útravaló sütik című könyvéből A kevés gazdagsága című történetet olvastam fel nekik! A szegény körülmények között nevelkedő kis Sára nagy KINCSet sütött bele a palacsintákba, melyekkel a barátait várta. Tanítványaim gyorsan rájöttek, mi az a KINCS!
Én is sütöttem nekik kinccsel tele palacsintát, aminek nagy sikere volt!
A Boldogságóránkat megnézte egy tanárnő és a napközis tanító néni is. Nagyon kíváncsiak voltak, milyen is egy boldogságóra. A vendégeket az óra végén ajándékkal leptük meg. Köveket festettek az előző napon, és mivel tudták, hogy látogatókat várunk, kitalálták, hogy ajándékozzuk meg őket. Örömmel adták a gyerekek és örömmel fogadták a vendégeink a „Szeretetkavicsokat”.
A Szeretetkavics festése nem ok nélküli. Már második alkalommal, karácsonyi műsorral lepjük meg a városunkban működő Kertbarát kört. Idén nagy sikere van településünkön a Szeretetkavics készítésének, elhagyásának, megtalálásának. Úgy gondoltuk, idén nem csak a műsorunkkal szerzünk örömöt, hanem minden tagot meglepünk egy szeretetkaviccsal.
Közben ők is hasonlót terveztek a gyerekeknek, de amikor megtudták, hogy mi is erre készülünk, elhozták az összegyűjtött, megmosott, szépen előkészített köveket, hogy megkönnyítsék a dolgunkat. Nekünk nem volt más dolgunk, mint megfesteni azokat! Szebbnél szebb alkotások születtek.
A hónap utolsó hetében megbetegedett a napközis tanító néni. A hetesek minden reggel jelentik a hiányzókat. Így volt ez pénteken is, amikor az egyik tanítványom megszólalt: – És Anett tanító néni is hiányzik! Készítettünk egy kis videót, amiben megmutattuk, hogyan díszítettük közösen a termünket az adventi időszakra, és hogy hiányzik mindenkinek, és várjuk vissza a jövő héten.
Ezt a választ kaptuk: „Ti is hiányoztok nekem! Még sosem kaptam ilyent, amióta iskolában dolgozom! Sosem fogom elfelejteni!”
Így próbáljuk mi a társas kapcsolatainkat ápolni, Boldog Macikák módra!
Már most készülünk a Boldogító jó cselekedetekre!

A társas kapcsolatok ápolása havi téma számtalan lehetőséget nyújtott arra, hogy bebizonyítsuk mennyire fontos számunkra a közösség.
Többféle lehetőség volt, hogy osztályközösségünk összefogjon egy jó cél érdekében. Csatlakoztunk a Gyűjts egy csokit, mosolyért! programban rászoruló gyerekeknek szerveztünk csokigyűjtést a közelgő ünnepekre.
A tél közeledtével az állatok védelmére is gondoltunk, a szülők segítségével sünodút és madáretetőket készítettek a gyerekek, ami a szomszédos ligetbe ki is helyeztünk.
A boldogságórás foglalkozásunk jó hangulatban telt. Beszélgettünk, hogy milyen társas kapcsolataink lehetnek. A család mellett az iskolai közösség az, ahol a legtöbb időnket töltjük. Fontos, hogy itt jól érezzük magunkat! Meghallgattuk a hónap dalát, majd készítettünk barátságfüzért, amit a Boldogság-falra kihelyeztünk. A gyerekalakok kezeit összeragasztva egy kört formáltunk, mivel azt szimbolizáltuk, hogy az egységben az erőnk.

A barátság fogalmáról beszélgettünk, mit jelent a barát, miért jó, ha van barátod, milyen érzés. Bizalom, szeretet, közelség, szeretet, segítség, támasz, amely nélkül egyedük érzik magukat a gyerekek. A pozitív érzések megfogalmazása után nagyon színesen dekorálták ki a kivágott sablonokat, amelyet összeragasztottunk és az osztályterem ajtó felé tettünk, hogy lássuk mindig, mi köt bennünket össze. Többször szétszakadt a sablon, mikor ragasztottuk, mondták is a tanulók, hogy a barátság is szétszakadhat, vigyázni kell rá.

A társas kapcsolatok, barátságok fontossága életünkben.