Ebben a hónapban 2 új gyermek is érkezett az osztályunkba. Így különösen fontos feladatunk volt a társas kapcsolatok ápolása. Segítettük az új gyermekek beilleszkedését, ami nem volt problémamentes. Kicsit félve mondtam el a feladatot, hogy alkossunk százlábút, hisz a kivitelezés egymás bizalmára épült. Nem titkoltam a gyerekek előtt, hogy vannak aggályaim, mivel az utóbbi időben kiéleződtek a csúfolódások, sőt néha verekedésig fajult a helyzet. De végül nagyon jókedvűen, egymást biztatva álltak szorosan egymás mögé. Tetszett nekik a feladat. A fagyott babzsák elnevezésű játék alatt is jól érezték magukat.( Olyan jó volt, nézni őket, hogy még fotózni is elfelejtettem!) Nem volt olyan gyerek, akinek ne segítettek volna ” felolvadni”. Ebből arra következtettem, hogy a konfliktusok elsimultak, senki között nincs tartós harag.
Társas kapcsolatok ápolása
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
Ebben a hónapban 2 új gyermek is érkezett az osztályunkba. Így különösen fontos feladatunk volt a társas kapcsolatok ápolása. Segítettük az új gyermekek beilleszkedését, ami nem volt problémamentes. Kicsit félve mondtam el a feladatot, hogy alkossunk százlábút, hisz a kivitelezés egymás bizalmára épült. Nem titkoltam a gyerekek előtt, hogy vannak aggályaim, mivel az utóbbi időben kiéleződtek a csúfolódások, sőt néha verekedésig fajult a helyzet. De végül nagyon jókedvűen, egymást biztatva álltak szorosan egymás mögé. Tetszett nekik a feladat. A fagyott babzsák elnevezésű játék alatt is jól érezték magukat.( Olyan jó volt, nézni őket, hogy még fotózni is elfelejtettem!) Nem volt olyan gyerek, akinek ne segítettek volna ” felolvadni”. Ebből arra következtettem, hogy a konfliktusok elsimultak, senki között nincs tartós harag.
„Egy nap barátok nélkül olyan, mint a bödön egy csepp méz nélkül.”
A hónap mottójának a fenti idézetet választottam A. A. Milne Micimackó című regényéből.
2021 novembere jó lehetőségeket kínált az osztályközösségünk megerősítésére. November 11-én a Márton-napi felvonuláson teljes létszámmal jelen tudtunk lenni a tanítványaimmal és a szüleikkel, vagy nagyszülőikkel. Erre az eseményre az iskolában készítettünk lámpásokat és egyéb dekorációkat, beszélgettünk az egymásra való odafigyelés és segítségnyújtás fontosságáról, melyben Márton püspök példát mutatott nekünk.
A testnevelés órán nagy sikert aratott a Fagyott babzsák című játék.
November végén részt vettünk Taksonyban egy falukerülő túrán is, mely jó alkalmat teremtett a kötetlen együttlétre. Számomra is nagyon fontosak ezek a találkozások, mert a szülőkkel való beszélgetés során a gyermekeket is egyre jobban megismerem.
A mai napon a hónap zárásaként elkészítettük a barátság-karkötőinket, melyeket nem csak párban, de 3-4-5 fős csapatokban fonták nagy lelkesedéssel a gyerekek, így ez a nap is harmóniában telt azzal együtt is, hogy közben a tanulásról sem feledkeztünk meg.
Szívélyes üdvözlettel. Áncsánné Hegedüs Andrea
Taksony, 2021. 11. 30.
Visontai Szent-Györgyi Albert Általános Iskola
A játék során nehéz volt összehangolni a gyerekeknek az együttes mozgást, mindig volt, aki lemaradt a mozdulattal. Bár csak részben sikerült a feladatot megoldani, de olyan nevetés, kacagás, vidámság kerekedett belőle, hogy feledtette a kudarcot. Így is nagyon jól érezték magukat a gyerekek!
Jászszentlászlói Szent László Általános Iskola
Köszönjük a remek feladatokat. Nagyon viccesnek találtuk a százlábús játékot. Sokat nevettünk, és jó kis izomlázunk is lett, mire sikerült. Kishajókat hajtogattunk, majd versenyt rendeztünk „hajófújásból”. A történethez kapcsolódó élőképeket örömmel valósítottuk meg.
A csoport túl van a beszoktatási időszakon, mindenki megtalálta a helyét a közösségben, a nagyok baráti kapcsolatai újraéledtek a hosszú szünet után, a kisebbek pedig most alakítják a kapcsolataikat. A Boldogságóra tevékenységei során a gyerekek örömmel fordultak egymás felé, a hónap dala nagyon kedvelt lett, naponta többször is meghallgattuk, táncoltunk rá, énekeltük, sokszor még a szabad játék során is ezt dúdolták a gyerekek. Játszottunk barátságvonat, vándorsimogató, nyuszi pajtás drámajátékot, emellett elkészítettük a barátság jelképet, közben beszélgettünk, kinek ki a barátja, mit szeret benne. A nagyok a színezés során meg is jelölték, ki a legfontosabb számukra a csoportban. A Boldogságóra foglalkozás lehetőséget adott a szociometriai felmérésre is. A kialakult kép megerősítette a mi meglátásainkat is, rávilágított arra, hogy a csoportban melyik kisgyerek az, aki esetleg a társas kapcsolatok alakításában bátorítást igényel. Boldog Dóra meséje tanulságul szolgált a gyerekeknek a barátság lényegéről, a segítségadás fontosságáról, az őszinte egymás felé fordulásról. Az ünnepvárás során a kapcsolatok ápolása még nagyobb mértékben előtérbe kerül, igyekszünk minden kisgyermek számára érzelmi biztonságot nyújtó légkört biztosítani a mostani nehéz helyzetben is.
Intézményi hagyományaink szerint az énekkar, a néptánc és a zeneiskola átszövi a diákok mindennapjait. A tanórák, a délutáni foglalkozások és a szakköri munka egyik eredménye, hogy tanulóink együtt töltik mindennapjaikat, s ennek köszönhetően rengeteg közös élményük van. A nyári táborainkban, a szabadidőben együtt töltött idő barátságokat, társas kapcsolatokat teremt.
Sokat gondolkodtam azon, hogy ezt a témát hogyan „tálaljam” a gyerekek elé, hiszen annyira nyilvánvaló, hogy közösségben élünk, vannak baarátaink, de hogy ez miért fontos, azt bizony nehéz szavakkal. megfogalmazni.. Kedves könyvem a Kis Herceg sietett a segítségemre. Bár a történet inkább a felnőtt korosztálynak szól, mégis úgy éreztem,a gyerekek nyelvén előadott mondanivalóját meg fogják érteni.
És igazam lett. Megérintette őket az amit a Kisfiúa rózsáért tett: hogy óvta, védte, ápolgatta, figyelt rá, az idejét áldozta azért hogy a rózsa újra szépségében pompázzon.
Mint ahogy nekünk kell tenni a barátainkért, akik olyan sokszínűek, mint a rózsák amiket a gyerekek színeztek.
A vírus miatt sajnod csak ilyen kevesen voltunk.
A novemberi hónap a társas kapcsolatokról szólt. A téma feldolgozása során mély beszélgetések alakultak ki. Számomra különösen emlékezetes marad a kalózhajós játék. Minden tanuló, olyan részévé vált a hajónak, amely kiválóan tükrözi az osztályközösségben játszott szerepét. A tanév elején elvégzett szociometria felmérés eredménye gyakorlatilag teljesen egybevág a játék folyamán vállalt szerepekkel.
November hónapban megérkeztek a rendelt játékok és kártyák nagy örömmel próbáltuk ki azokat. Egyik péntek délután osztálybulit tartottunk, amelyen közösségépítő játékokat játszottunk. Remélem, hiszem, hogy ezáltal sikerült közelebb kerülniük egymáshoz. A másik mélyebb megismerése pedig erősítette egymás elfogadását, tiszteletét.
A novemberi hónap a társas kapcsolatok ápolásáról szólt. Az óvodásaink rendkívül szeretik a Boldogságórát, igazán felszabadultak és jókedvűek lesznek minden alkalommal. A szokásos relaxáció (almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj) után meghallgattuk a hónap dalát, a „Ha boldog vagy, mutasd meg” címűt, melyre fergetegeset táncoltunk. A hónap meséje a „Tavaszi ébresztő” volt, melyet a gyermekek nagyon figyelmesen hallgattak, ezt követte a „Fecske meg a szalmaszál” című mese. Beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy mit is jelent a társas kapcsolatok ápolása. Szót ejtettük arról, hogy mi emberek mindannyian társas lények vagyunk, szükségünk van az emberi kapcsolatokra érzelmileg, szociálisan egyaránt, az egészséges, harmonikus fejlődés érdekében. A barátság megóv a magánytól, az emberek sokkal boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak lesznek a mindennapok során. Érzelmekben gazdag, pozitív töltetet ad. Kétségkívül szükségünk van egymásra, és legfőképpen a szeretetre.
Készítettünk „barátság láncot”, papírból vágtunk ki emberformákat, melyeket a gyermekek jeleivel láttam el. Kör alakzatban helyeztük ki, úgy, hogy egy szeretet kört kapjunk.
A „Fészekfogó” játék során a gyerekek párban álltak egymás kezét fogva, ez volt a fészek. Volt egy héja, aki el akarta kapni az egyik kismadarat, aki végül be tudott futni egy fészekbe és így megmenekült.
Meleg fészek relaxáció:
Miközben a gyermekek a szőnyegen ültek, magukhoz vették a párnákat. Halkan beszéltem hozzájuk. „Hunyjátok be a szemeteket, képzeljétek el, hogy kismadarak vagytok egy jó meleg, puha fészekben, Kucorogjatok össze, érezzétek a párna puhaságát, melegségét, biztonságát. Érzitek milyen lágyan ringatja a fát a szellő? Ha kipihentétek magatokat, ébredjetek fel, majd hívogassátok anyukátokat, hátha meghallja valaki és idesiet. Itt vagyok! (óvónéni mondja) Az óra végéhez közeledve körben ülünk, beszélgetést folytatunk arról, hogy kellett-e már segítséget kérni valakitől, mert egyedül nem boldogultál? Kik laknak egy családi fészekben? Kivel laknál egy fészekben a csoportból? Mi az, amit tehetünk azért, hogy abban a fészekben jó legyen lakni? (segítőkész, kedves, meghallgat, bátorít stb.)
Végül készítettünk barátság karkötőt, amelyeket felhelyeztük egymás karjára, a szeretetteljes, és örök barátság jeleként.