„Mindenki hallja, hogy mit mondasz, a barátok meghallják azt, amit mondasz, de az igazi barát figyel arra is, amit nem mondasz ki.” – Relaxálással kezdünk: ” Napra forgó a napraforgó…” -„Kis barátom, hogy vagy?” – a gyerekek körben ülve, megkérdezik a mellettük ülőtől, hogy hogy van. – Közös barátságvirág készítése, és a barátok lerajzolása – Kerekerdő kalandra hív…” – Tavaszi ébresztő c. mese – Beszélgetés a barátságról. ” „Ugye milyen fontosak a barátok?” Nevezd meg a barátaidat! Mi jellemző rá? Miért Ő a barátod? -Kiszínezzük a barátság jelét! -Ölelős játék – CD-ről: ” Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek!” -Barátság jelének felragasztása a vár következő lépcsőfokára.😊🌺

Ezen a Boldogságórán beszélgettünk a családról, a barátainkról, az ismerőseinkről. Elmondták és el is játszották, hogyan tudják egymást felvidítani, ha a másik szomorú. Elkészült a csoport barátságlánca is. A végén pedig a beszélgetőkör „Azt szeretem benned, hogy…” mondatokkal zárult.
A foglalkozás továbbéléseként otthonra a család is kapott feladatot. Aki szeretné elkészítheti a családfáját. KÍváncsian várjuk a lelkes, aktív családokat, akik elkészítik.

Elérkeztünk a harmadik boldogságóra foglalkozásunkhoz, amelyben a társas kapcsolatok témáját igyekeztünk feldolgozni. A tervezésnél figyelembe vettem a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődési körüket. Számos kötetlen beszélgetést kezdeményeztem, amely a barátság fogalmát ölelte körül. Megbeszéltük a helyes és a helytelen magatartási formákat. Beszéltünk az illemszabályokról és a szokásokról, például, ha valamit megígérünk az illik betartani, illetve mindig gondoljunk bele, hogy miket mondunk másoknak az hogyan esne, ha nekünk mondanák. A barátságfüzér elkészítésénél sokat beszéltünk a téma jelentőségéről. A füzér elkészítésénél azt tapasztaltam, hogy a csoport összetartó ereje nagyon erős, hiszen minden gyermek arról beszélsz, hogy kivel fogja összeragasztani az általa színezett figurákat, ez az alkalom is jó lehetőséget biztosított arra, hogy átlássam a baráti kapcsolatokat. A gyerekek a színezés során használhatták a színesceruzát, zsírkrétát, olajkrétát is, amelyet egyéni képességeiknek megfelelően választottak meg. A füzér összeragasztásánál a gyermekek elmondták, hogy miért az adott gyermekek választotta, milyen érzések fogalmazódnak meg benne. Az elkészült füzért a csoportszoba kiállító terében helyeztük el, hogyha ránéznek pozitív életérzést sugároz a gyermekek számára. Azt gondolom, ez azért is nagyon jó, mert ha egy baráti kapcsolat éppen bomladozik segít a gyermekeknek megérteni, miért is szerette annyira társát. A csoporttal közösen kitakarítottuk a csoportszobát, amit nagy örömmel végeztek, közben pedig megtanultuk a ,,Csatapmunka erősségmondókát”, amivel erősödött a közösség erejük. Meghallgattuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy című dalát, amely olyan nagy sikert aratott, hogy naponta hallgatjuk a gyermekek kérésére.

BOLDOGSÁGÓRA- NOVEMBER

A foglalkozás ideje: 2024. november 6.
A foglalkozás helye: Aprófalva Óvoda, Pacsirta csoport
A foglalkozást vezeti: Márkus Gyöngyi
Korcsoport: mini-kiscsoport
A foglalkozás témája:
– Társas kapcsolatok ápolása
– Erősségek fejlesztése:
– Önbizalom program:egészséges önbecsülés

A TEVÉKENYSÉG KIDOLGOZÁSA
– Szervezési feladatok:A tevékenységhez szükséges eszközök jól látható és elérhető helyre helyezése, friss levegő biztosítása

ELŐZMÉNYEK:
A délutános műszakomban több ízben felolvastam a kicsiknek Bartos Erika: Bogyó és Babóca sorozat Barátság című történetét a délutáni pihenőidőnkben.
Novemberben a Testünk témakört vettem, amihez gyakran használtunk tükröt, amiben megfigyelhették az arcukat, kérésre grimaszolhattak, érzelmeket játszhattak el.
A Kedvesség világnapján /november 13.-án pedig egy kis szivecske formával kedveskedhettek egymásnak és haza is vihettek egy szivet a szülőknek is ajándékba.
A Dominó-napon dominóval építettünk az asztalon olyan formákat készítve,amik kör alakzatot képeztek.
Barátságkötelet is készítettünk, amit több ízben használtam az együttes mozgásokhoz.

A FOGLALKOZÁST KEZDŐ RELAXÁCIÓ
Bagdy Bella relaxációs gyakorlatai
-Napimádás
– Fújj, fújj…
– Napra forgó a napraforgó..

A FOGLALKOZÁST KEZDŐ ÉNEKLÉS
Bagdy Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek
Körformában saját koreográfiára mozgás, mozdulatutánzásokkal táncolunk közösen

A TÉMA BEVEZETÉSE
A Testünk témakör egyik újonnan tanult versével indítom a tevékenységet:
-Ezzel látok, ezzel is,
Ezzel fogok, ezzel is.
Ezzel érzek illatot,
Ezzel mindent bekapok.
Ezzel fogok, ezzel járok,
Boldoggá csak ezzel válok/szívünkre mutatunk

„Szívmanó”megjelenésével jelzem, hogy figyelmet kérek.
A névsorolvasást ebben a hónapban „Szívmanóval próbáltam meg figyelemfelhívóbbá tenni.
Megállapítom, hogy mindenki itt van, így fogadhatjuk Boldog Dórát, aki megint ellátogatott hozzánk.
Boldog Dóra mesét is hozott:
Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő c. meséjét mesélem.

A FOGLALKOZÁS LEZÁRÁSA
– A kihelyezett különböző érzelmeket ábrázoló smajlik közül mindenki kiválaszthatja a számára legkedvesebbet
– A Boldogvárunk következő lépcsőfokára felhelyezzük a társas kapcsolatok jelét.

A FOGLALKOZÁST LEZÁRÓ ÉNEKLÉS
Bagdy Bella: Altató című dalára relaxálunk.

A TÉMA TOVÁBBADÁSA
– Vond be a családot!
Az Erősség program jegyében otthoni feladatot adtam. A testünk témakörben egy „emberkét” kellett megalkotni közösen -csapatmunkában a szülőknek gyermekeikkel.

– Vond be az óvodát!
– Barátságfüzért készítése az intézmény másik kiscsoportjának ajándékba.
– Az intézményünknek lehetőséget biztosítok arra, hogy bemutató foglalkozásokat tartok minden hónapban 1-1 csoportban.

REFLEXIÓ- NOVEMBER
Mivel már túl vagyunk a beszoktatás idején, érdekes téma volt ebben a hónapban a társas kapcsolatok ápolása számomra.
A beszoktatásunk nem volt zökkenőmentes, hiszen a csoportunk fele még mini csoportos kisgyermek, és októberben és novemberben is érkeztek még újak, akik bizony felzaklatták a már beszokottakat. Így igazi kihívás volt a közösségünk építése.
A gyerkőcök már szívesen járnak az intézményünkbe, hosszabb-rövidebb ideig élő barátságok is születtek már.
Szinte minden napra jutott olyan játéklehetőség, mely segíthette egymás jó tulajdonságának felfedezését, egymás jobb és alaposabb megismerését.
Igyekeztem végig fenntartani a barátkozás lehetőségét, rávilágítani mindenki jó tulajdonságaira, és próbáltam tudatosan terelni a kapcsolatok alakulását is.
Nagy sikere volt a „Barátságkötéllel” végezhető mozgásos gyakorlatoknak,itt az együtt mozgást és az egymáshoz való alkalmazkodást tudtam erősíteni.
A Máron napi megemlékezésünket az intézmény mindig közösen tartja, a közös lámpás felvonulás, az ünnepi műsor szintén csapatmunkában történt.
A faliújságunkon mindig megjelenítjük a Boldogságórákon végzett dolgainkat, melynek a szülők is nagyon örülnek.
Bagdy Bella dalait már nemcsak a foglalkozások keretében hallgatjuk, hanem játékidőben is felcsendülnek.
Az óvodai mindennapok során a kedvesség, a csapatszellem és az önbecsülés kiemelt szerepet kap, mind a gyermekek,mind a pedagógusok számára.
A Boldogságórák bemutatását az egyéni teljesítménycélomnak is kitűztem, igyekszem tapasztalataimat megosztani a többi csoportban dolgozókkal, és számomra is kihívást jelent megfelelni ennek a feladatnak.
A szülők bevonására is nagy hangsúlyt fektetek, akik aktívan részt vesznek a feladatokban, támogatásukról biztosítanak.
A Boldogságóra Önbizalom Program ehavi témája az egészséges önbecsülés volt, ezt elsősorban a sikerélményekkel ,a pozitív visszajelzésekkel és az elfogadó légkörrel sikerült megoldanom.

Kitörő örömmel fogadtak a gyermekek engem és Boldog Dórát! Úgy tűnik sikerült „hagyományt” teremteni Dóra segítségével. Nagyon fontos behatás ez a későbbi „boldog” sikererekhez!
Igyekszem minden foglalkozásnak hasonló keretet adni, hogy az óvodásaim biztonságban érezzék magukat a szituációban. Így most is zenés relaxációval kezdtünk, Napimádással. Miután a jól szellőztetett szobában 4-5 alkalommal elvégeztük a mozdulatot, végül leültünk a földre törökülésben. Megkértem a gyermekeket, hogy hunyják be a szemüket, a kezeiket pedig nyugtassák az ölükben. Néhány mondatos vezetett meditációt végeztünk el, ahol elképzeltük, hogy mi vagyunk a lágy tavaszi szellő, a langyos füvű rét fölött szállunk. Megsimogatjuk a fákat, bokrokat és minden élőlényt, akikkel képzeletben találkozunk. Ekkor hagytam őket hagy „szálljanak” képzeletben a csendes zene alatt. Ezt követően kiemelkedtünk a meditációból és egy nagy kört alkotva elvégeztük a „Fújj, fújj” széllánc gyakorlatot. Nagy nevetésekkel kísérve persze.
Ha már körben álltunk, előkaptuk a léghajónkat és elszálltunk Barátság földre. Itt Dórával beszélgetni kezdtünk, hogy neki vannak-e barátai és ő hogyan talált magának újabb barátokat. El is mesélte nekünk, hogy van Fóka barátja, akivel közösen játékra hívták a Sünit, aki bár először félt, de végül a barátjuk lett. Ezután elmeséltem a Tavaszi ébresztőt. A gyerekek szépen eltudták mesélni mi is történt a mesében. Ennek nyomában pedig szót ejthettük a barátságról, az egymással való bánásmódról. Így már könnyű volt rátérni a „Hogyan is szerezhetünk barátokat, hogyan ‘tartjuk’ meg őket” kérdéskörre. Sok gyermek említette meg, hogy „Kedveseket mondunk neki!” Így hát, elő is vettem a mi nagy kék boldog fonalunkat és nekiláttunk a hatalmas pókháló megalkotásának, hiszen „Mindenkinek van barátja!” Enyhén szétszórt alakzatban a gyermekek a gombolyagot továbbadva mondták el egymásnak, hogy mit szeretnek a másikban. A végére jól összegubancolódtunk, és kiderült, hogy tulajdonképpen mind szeretjük egymást és mindenkiben van valami, ami szerethető!
Mivel a gyermekek a „kigubancolódás” után igencsak izgatottak voltak, egy gyors levezető játékot játszottunk a „léghajónkkal”, ahol fellebbentéskor két szemközt álló helyet cserél a lepel alatt.
Lezárásként pedig halk zenére elcsendesedtünk, ki fekve, ki ülve, ahogy kényelmes volt.
Ahogy a termet visszarendeztünk a szokásos formájába, úgy aki szerette volna még megölelhette Dórát, majd elköszöntünk a gyermekektől.

Kis barátom, hogy vagy?
Barátság karkötő