„Az igaz barát, a kezedet fogja, de a szívedet simogatja.”
Gabriel García Márquez

Örülök, hogy van barátom.

A bevezető és ráhangolódás után a „Süni irigy lesz” cimű mesét meséltem el a gyerekeknek. Amit utána közösen eljátszottunk. Sajnos a járvány helyzet a mi csoportunkat is elérte így kevés gyermek volt aki részt vett ebben a tevékenységben. A mese és a játék után készítettünk Mézi babát (mert közeledik a karácsony). Nagyon szép alkotások születtek. Körbe raktuk az elkészült Méziket és megbeszéltük , hogy a mi kis közösségünk milyen nagyszerü kis Mézi csoportot készített, amik külön-külön is szépek de így együtt sokkal erőssebbek. Több gyerek emlékezett a mesében szereplő sünire, hogy egyedül milyen rossz lehetett neki, de amikor a társaik befogadták mennyire jól érezte magát közöttük.
Szerintem a gyerekek megértették a társaskapcsolat lényegét, a társak támasznyújtását, a baráti kapcsolatok fontosságát.

A novemberi hónapban a meglévő barátságok ápolására és újak kialakítására fektettük a hangsúlyt. Igyekeztünk olyan játékokkal, és egyéb feladatokkal kedveskedni a gyerekeknek, amiben fontos a közösség összetartó ereje. A heti mesénk a Bartos Erika által írt Bogyó és Babóca mesesorozatának Barátság című története volt. A mesét a hét végére már a gyerekek mesélték. Elkészítettük a barátságláncot is, ahol a gyerekek saját képmásukat színezték ki, és ragasztották kartonra, úgy, hogy mindenki képmása a számára legkedvesebb barátja mellé került. Ezt előtte el is játszottuk, kört alakítottunk és megkértem a gyerekeket, hogy mindenki a legjobb barátja mellé álljon. Elmondható, hogy a csoportban egy két mélyebb barátság van, a többieknél inkább alkalom szüli a barátságokat. Mikor épp ki mivel szeretne játszani. Szívesen hívják unatkozó társaikat játékba, erre meg is szoktuk kérni a gyerekeket. A héten meglepetés ajándékot is készítettünk egymásnak. A gyerekek jeleit egy kosárba tettük, melyből mindenki kihúzott valakit, akinek egy rajzzal, vagy más saját kezűleg készített meglepetéssel kedveskedett. Ezeket a meglepetés ajándékokat egy barátságos beszélgető kör végén adták át egymásnak a gyerekek.

A relaxációs gyakorlatok után meghallgattuk a hónap dalát: „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek”. A dalban lévő mozgássor nagyon tetszett a csoportnak. Ezután körbe leültek a gyerekek, majd a kezemben levő papír szívecskét odaadtam a mellettem levőnek, akitől megkérdeztem: „Kis barátom, hogy vagy?”. A gyerekek eleinte félénken válaszoltak a kérdésre, majd egyre inkább belejöttek a válaszadásba, mikor a kezükbe került a kivágott szív. Ezután került sor a barátságvirág elkészítésére. A színes szirmokba mindenki belerajzolta a barátja jelét. Nyolc sziromlevél mutatja a kölcsönös barátságokat. A gyerekek meghallgatták a Tavaszi ébresztő mesét, ezután elkészítették a csoport összetartozását jelképező barátságláncot.