Osztályunk szeretetnyelve a minőségi idő.
Társas kapcsolatok ápolása
Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Sokat beszélgettünk a gyerekekkel, ki mindenki lehet a társunk. Otthon a családban, korábban az oviban, most az osztályban, szakkörökön, iskolában. Arról, hogy mennyivel jobb érzés, ha mindenkivel jóban tudunk lenni valamennyire. Ehhez nagy segítség, ha megismerjük egymást. Ehhez a legjobb eszköz ekkora gyerekeknek a játék. Ebben a hónapban különösen sokat játszottunk, dolgoztunk a tanórákon, tesiórákon párokban, csoportokban. A hónap végén beszélgető körben a fő témánk az volt, hogy milyennek ismertük meg egymást. Advent kezdetén pedig nevet húztunk ajándékozáshoz. Ezt titokban tartottuk a karácsonyi ünnepünkig, ahol egy levelet adtak át egymásnak a gyerekek, melyben megfogalmazták (sok előzetes segítséggel, szókincsbővítéssel), mit szeretnek a kihúzott osztálytársukban. Nagyon boldog pillanatokban volt részünk, amikor olvastak.
A hónap elején a csoportunk létszáma lecsökkent, sokan megbetegedtek. Ezért egy kicsit
átvariáltam a foglalkozást. Igaz a gyerekek így többet színeztek, dolgoztak, de nagy örömmel
tették. A Hangya verset nagyon szeretik, szívesen mondják egyedül, közösen. Közben, mint a
hangyák egymásba kapaszkodnak, és lépkednek a versre.
A relaxációt ehhez a vershez választottam. Élvezettel utánozták egyénenként a szél hangját.
Megállapítottuk, hogy hiába van mindenkinek egyéni szélhangja, ha közösen fújjuk, akkor
erősebben szól. Közösen sokkal erősebbek vagyunk.
A barátságlánc elkészítésébe lelkesen fogtak bele. Szívesen végeznek vizuális tevékenységet.
A körünket nem tudtuk megalkotni, hiszen kevesen voltunk. A kérdésemre azonnal rávágták a
választ és sorolták ki hiányzik, mondták a jeleket is, és azt is kivel játszik szívesen, kinek a
barátja távollévő társuk. Mindig figyelem a kialakuló baráti kapcsolatokat és támogatom is.
Motiválta a gyerekeket az örömszerzés, és boldogan színezték ki a barátság jelét. A sok
hiányzó miatt sokat színeztek. Kolléganőm segítségét kértem a borítékok megcímzésében.
Igyekezett mindenki rárajzolni a jelét a borítékra.
Erre a korosztályra mindig számíthatok. Csodálatosak a gyerekek. Olyan igyekezettel,
szeretettel vettek részt a tevékenységben, hogy az példaértékű. Tisztában vannak a barátság
fontosságával és együttéreznek társaikkal, ha bajban vannak, ha betegek.
Remélem, ez a szeretetlöket elősegíti a kis betegek gyógyulását.
November hónapban a -Társas kapcsolatok ápolása a téma, mely keretében a gyerekekkel az egymás közti barátságokról és a bizalomról, a segítségadásról beszélgettünk, játszottunk.
A foglalkozásokon való részvétel önkéntes, így bárki be és ki kapcsolódhat belőle. A tevékenység elkezdésénél a szőnyegen gyűltünk össze, egy beszélgető kört alakítva. Mikor mindenki elfoglalta a helyét, megkértem a gyerekeket, hogy fogják meg egymás kezét, és csukják be a szemüket, majd gondoljanak valami szépre. Majd mindenki megsimogatta a mellette lévő társai hátát, vállát, kezét, és megöleltük egymást. A foglalkozáson részt vett gyermekek örültek ennek a kis apróságnak, jól esett számukra a társaikhoz való közeledés. Majd ez után megbeszéltük a gyerekekkel, hogy ki kivel szeret játszani, mit szeretnek játszani. És egy nagy ölelléssel kezdünk hozzá egy újabb tevékenységhez.
A gyerekek számára zenét kapcsoltam be mely ,, Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” című dal volt, így lehetőséget biztosítottam a táncoláshoz is, ezzel is a kapcsolatokat ápolva, továbbá közös tökfaragás lehetőségét is felkínáltam a gyerekeknek.
A gyerekek közösen szedték ki a tökök belsejében található magokat, majd a kivájt tökökre megrajzoltuk a figurákat, mintázatokat, melyet a felnőttek faragtak ki. Úgy gondolom, hogy egy igazán jó nap telt el közösen, mely alaklommal a gyerekek is közelebb kerülhettek egymáshoz, kapcsolataik ápolásában.
A Baráti segítség című mesével indítottuk a hetet (Örömvár című könyv). A mese meghallgatása után a gyerekek lerajzolták azt, ami szerintük a legfontosabb volt a mesében. Az elkészült művekből kiállítást rendeztünk. Érdekes volt látni, hogy mennyire más ragadta meg a gyerekek figyelmét a mesében, és azt is érdekes volt hallgatni, hogy egymás rajzáról hogyan beszélgetnek. Volt, aki azonnal felfedezte, hogy a sok segítő barát között volt, aki a bajbajutott mókus szétszóródott eleségét segített felszedni, és volt, aki okos tanáccsal látta el a barátokat. Hamar sikerült levonni azt a következtetést, hogy többféle módon lehet segíteni, és bármelyik fontos lehet.
A héten a reggeli beszélgetésekben jelen volt a barátság kérdése. Felmerült, hogy fontos-e az, hogy sok barátunk legyen; fontos-e, hogy mindig együtt legyünk;
A következő napon „levelet írtak” a gyerekek a legjobb barátuknak. Szívecske formából borítékot hajtogattak, és ebbe tették a kis kártyára „írt üzenetet”. Ráadásul a boríték helyes címzésével is foglalkoznunk kellett, így a síkban való tájékozódással is megfűszereztük a feladatot.
Meghívtuk a nagyikat is egy napra magunkhoz, hogy együtt legyünk, s együtt társasozzunk, játszunk, beszélgessünk, hallgassuk egymás történeteit, a nagyik meséit .
Megbeszéltük, hogy mit jelent és miért fontos, hogy legyenek társas kapcsolataink. Gondolattérképen megjelenítettük, hogy a „társas kapcsolat” szavak hallatán, mi jut az eszükbe. A tanulók lerajzolták a számukra legfontosabb társas kapcsolatot, ami az életkorukból adódóan a barátjuk. Rajzon ábrázolták az eddigi legboldogabb emléküket vele kapcsolatban.
„A boldogság szeretet kérdése, semmi másé. Aki szeretni tud, az boldog ember.” (Hermann Hesse)
A társas kapcsolatok mindig fontosak mind a gyerekek, mind a felnőttek életében. Megtanulják tisztelni, szeretni, elfogadni a másikat. Ezt soha nem lehet elég korán kezdeni. A gyermekek kapcsolatának alapja a szülővel, testvérrel, nagyszülővel, rokonokkal és a barátokkal a szeretet.
Meghallgattuk a hónap a dalát, majd beszélgettünk arról, hogy mit jelent számukra a társas kapcsolat, milyen a jó barát. Bemutattak egy számukra fontos személyt, a társainak ki kellett találni, kire gondolt. Jó volt látni, milyen jól ismerik egymást és milyen szépen be tudta mutatni a szeretett személyt. Elmondták, miért fontos számukra a barát, és szerintük, miért szerethetőek.
Megismerkedtek Pajtitusz történetével, akiről megtudhatták, hogyan szerzett barátokat, és miért is van szükség barátokra.
Párban kitaláltak egy varázsgépet, amit lerajzoltak, majd elmondták, hogyan is működnek ezek a varázsgépek.
A téma lezárásaként egy cédulára jókívánságokat írtak egymásnak. Mindenki húzott egyet, ami szebbé tette a napjukat.
„Egy nap barátok nélkül olyan, mint egy bödön egy csepp méz nélkül.” (A. A. Milne)
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola
November
Társas kapcsolatok ápolása
„Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.”
(József Attila)
„Az ember társas lény, és csak más emberekkel szövetségben, kapcsolatban élhet teljes életet.”
(Arisztotelész)
Szükségünk van arra, hogy támogató és pozitív emberi kapcsolatokat tudjunk fenntartani és kialakítani. A tartós kapcsolatok kihatnak a szubjektív jóllétünkre. Egészségesebbnek és boldogabbnak érezzük magunkat, ha tudjuk, hogy van kire számítanunk. A másokhoz tartozás alapvető emberi szükséglet.
Fejezd ki nagyrabecsülésedet!
A gyerekek szembefordultak a padtársukkal:
Nagyra becsüllek azért, mert…
Barátságötös
Az én barátom legyen…
A tanulók megfogalmazták azt a számukra öt legfontosabb dolgot, amitől jó egy barátság.
Bizalomkör
Az osztálytársak szorosan egymás mellett állva kört alkottak. Egy tanuló becsukott szemmel a kör közepére állt, és lassan hátradőlt a mögötte álló társakra bízva magát, akik gyengéden elkapták és átbillentették a másik oldalra (harangozás).
Egy kis dzsungel hangulatot teremtettünk, jàtszodtunk, szülinapot ünnepeltük, jól éreztük magunkat!