A társas kapcsolatok ápolását a gyerekekkel, a Szutyejev: A gomba alatt című mese elbábozásával mélyítettem el. A mese végén barátságot kötött állatok megölelték egymást, így mi is ölelőkörrel zártuk a napot, ezáltal az érzelmi intelligenciájukat is fejlesztettem. A meghitt hangulatot, a Hahó Együttes- Barátság című zenéjével tartottam fent.

A társas kapcsolatok témakör tervezése során egyértelmű volt a számomra, hogy óvodánk másik csoportjával együtt fogunk tevékenykedni és játszani. Melyik másik téma ad erre ennél több lehetőséget? Ennek tükrében kolléganőmet megkeresvén elmondtam neki a terveimet, ötleteimet a téma feldolgozását illetően. Személyisége azonos az enyémmel, ezért könnyen egymásra hangolódtunk, ami úgy gondolom a siker egyik kulcsa volt.
A foglalkozásunkat az előző napon már megalapoztuk, érzelmileg ráhangoltuk a gyermekeket. Egy üdvözlő lapot készítettünk, mely elejére szívecskét színeztek. A szív több, apró szívből állt, mely jelképezte azt, hogy a saját szívünkbe több jó ember is belefér. A képeslap hátuljára egy kedves idézetet ragasztottam a barátságról, valamint egy köszönetüzenetet.
A foglalkozás reggelén pár kisgyermekkel meghívót adtunk át óvodánk másik két csoportjának, melyben az állt, hogy szeretettel várjuk őket 10:30 – kor egy közös táncra az udvaron. Minden gyermek nagy lelkesedéssel fogadta az invitálásunkat.
Tízórai után termet rendeztünk, majd a Bogyó és Babóca csoporttal közösen kezdődhetett a móka. A foglalkozást közös relaxációval indítottuk. A különböző testrészeinket bemelegítettük, közben jókat nevettünk, hiszen arcot fújtunk, törpékké és óriásokká változtunk, mind ezt a varázspálca szerinti kérés alapján. Mivel nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományőrzésre és hagyományápolásra, ezért adott volt, hogy a Márton napot és a Boldogságórát fogjuk ötvözni. A gyerekeket elvarázsoltam kislibákká. Az „Egyél libám egyél már” és a „Száz liba egy sorban” kezdetű dalokra ritmikusan lépdeltünk, táncoltunk, totyogtunk. A közös tánc megalapozta jó

kedvünket. A fő tevékenységünk a „Hatan vannak a mi ludaink” című dal énekes eljátszása volt. A csoportommal már a korábbi időszakban játszottuk, de akkor csak három libát tudtunk választani, hiszen a létszámunk ennyit „engedélyezett”. Megbeszéltük, hogy milyen jó, hogy közösen játszunk a másik csoporttal, hiszen a dal szerint három fekete és három szürke liba van, és most lehetőségünk van szám szerint ennyi ludat középre állítani. Mivel ez egy párválasztós játék, ezért felhívtuk a gyermekek figyelmét, hogy olyat válasszanak, aki még nem volt és a másik csoportba jár. A gyermekek empatikusak voltak és mindig olyat választottak, akinek még nem volt lehetősége középen eljátszani a szerepet.
A tevékenységünk koronázásaképp átadtuk egymásnak az általunk készített szeretet lapokat és egy öleléssel köszöntük meg az együtt játszást. Az ajándék átadása során a hónap dalát kapcsoltam be a gyermekeknek, akiknek már ismerős volt Bagdi Bella boldogságról szóló dala, hiszen a héten többször is hallgattuk. Gyermeki kérésnek eleget téve együtt, közösen elénekeltük a Boldog vagyok dalt, majd egy szeretet öleléssel és simogatással zártuk a benti tevékenységet.
A fél tizenegy is hamar elérkezett, ezért átöltöztünk és a többi csoporttal gyorsan táncra perdültünk a „Ramsamsam” dalra. A nagyobb gyerekek segítették a kisebbeket, vigyáztak rájuk. Megható volt látni, hogy egy Boldogság foglalkozást követően mennyivel empatikusabbak és érzékenyebbek a gyermekek, mint más alkalmakkor.

Készítettünk videót a napunkról, melynek a linkjét itt tudom csatolni:

A társas kapcsolatok erősítése érdekében a nagy és a középső csoport ajtajára piktogramokat helyeztünk el, amit a reggeli bejövetelkor választhattak a gyerekek. Elmondható, hogy mindkét csoportban nagyon népszerű volt!
A két csoport részére közös filmezést szerveztem, annak érdekében, hogy a csoportok közötti baráti kapcsolatok megerősödjenek. A film is barátokról és barátságról szólt. Ez után zenés mozgásos játékokat játszottunk, melyben a párválasztásé volt a fő szerep. Ezek a programok alatt sok új barátság és élmény keletkezett.

Barátaimmal!

Cél: A gyermekek tanulják meg értékelni társas kapcsolataikat, vegyék észre, milyen fontosak számukra a barátaik. Értsék meg, hogy a kapcsolataik ápolása lehetővé teszi, hogy jókedvűek, vidámak és boldogok legyenek.
Korcsoport: 4-6 éves óvodáskorú gyermekek
Elhelyezkedés: körben ülünk a szőnyegen.
Foglalkozás menete:
Ráhangolódás a foglalkozásra:
– Körben állunk, és átöleljük egymást! A gyermekeket egymás elfogadásásra, szeretetére neveljük. Elmondjuk a csoport mondókát, és el is mutogatjuk: Sem gondolattal, sem szóval, sem cselekedettel, nem bántunk meg senkit sem, mert mindenkit nagyon szeretünk, legfőképpen magunkat!
– Örülök, hogy itt vagy! Helló-nap alkalmából: A gyermekek a barátaikkal párban állnak, majd különböző köszönési formákat találunk ki: kézfogás, pacsi, öklözés, integetés, ölelés. Ezzel is kifejezzük, mennyire örülünk, hogy együtt vagyunk.
–Páros fa jógapózzal, ami hajladozik a szélben, relaxációs gyakorlattal folytatjuk a foglalkozást.
– „Azt szeretem benned!” játék:
A gyermekek körben ülnek a szőnyegen, majd megfogja a mellette lévő gyermek két kezét, a szemébe néz, és befejezi a mondatot.
Motiválás: Közös bennünk játék eljátszása színes ernyővel. Nagyon tetszett a gyerekekeknek, majd közösen a sünit mozgattuk rajta.
Egy sünbábot veszek a kezemre. Ő Sün Soma. Erről a süniről fogok mesélni nektek!
Mesélés Pap Jánosné: Tüsi bajban van című mese elbábozása. A mesélés során hangszínnel, gesztusokkal teszem színessé a mese bemutatását. Kifejezem a szomorúságot, csalódottságot, ijedtséget, a reményt, az örömet.
Másik alkalommal: Beszélgetés: A süni bábot használtam motiválásra a beszélgetéshez, aki, panaszkodott, hogy ő úgy érzi, nincsenek barátai. Utána beszélgettünk a meséről, milyen érzések kavarogtak a süniben? És milyen a mókusban.
Ti éreztétek e magatokat egyedül? Milyen érzés volt?
Mitől szűnt meg ez az érzés?
Kik a barátaid? Miért barátok ők? Sorold fel a barátaidat! Alkossatok süncsaládokat, a barátaitokkal. Kivel lennél szívesen egy családban?
Fontos, hogy mindenkinek legyen barátja, ne maradjon egyedül senki!
Dramatikus játék: Hogy vigasztalnád meg a barátodat, ha szomorú? Keresd meg a barátod, és egyikőtök legyen szomorú, a másik vigasztalja meg! Majd cserélhettek. Csoportosan is eljátszhatjuk!
Eljátszottuk a labdacsatát, többször is! Nagyon jó volt! Jól együttműködtek a gyerekek.
Harmadik alaklommal: Dramatikus játék: Barátságtánc: A barátok zenére mozognak, és közben megfogják egymás kezét, ez a barátságlánc. Vigyáznak, hogy együtt mozogjanak, egymás mellett, nem távolodhatnak el, mert ha igen, elszakad a barátságlánc. Ezzel érzékeltetjük, milyen törékeny a barátság, de ha véletlenül elszakad a lánc, megjavítható (megfogjuk egymás kezét újból). Újra lehet barátság, ha összeveszünk is, és bocsánatot kérünk. )
Eljátszottuka barátság-sál játékot, nagyon élvezték a gyerekek. Odafigyeltek egymásra, így a barátság-sál nem szakadt el, még az akadályok kerülésekor sem.
Zárásként az Add előre játékot játszottuk el két csapattal, ahol az egyik csapat a sünit adta előre, a másik csapat a mókuskát. Jól együttműködött mind a két csapat.

– Mindenki kapott egy előre elkészített, papírból kivágott bábut, amelyet mindenki kifesthetett a saját képmására. A feladat célja az önismeret és fantázia fejlesztése volt.
– Relaxációs gyakorlat: „Fújj – fújj”.
A gyakorlat célja a helyes légzéstechnika elsajátítása.
– Az elkészített bábukból szívecske formát raktunk ki. Ez után mindenki kiválasztotta a barátját és elmondhatta, hogy miért őt választotta.
Végül mindenki kapott egy feladatlapot, amelyen kiválaszthatta, hogy szerinte mi a jó barátok jellemzője és kiszínezhette. A feladat során fejlődött a gyerekek szókincse és gyakorolták az önkifejezést.
-Meghallgattuk: Bagdi Bella – „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” c. dalát.
Végül barátság- ujjlenyomatot készítettünk. A zene által fejlesztettük a ritmusérzéket.

– Mindenki kapott egy előre elkészített, papírból kivágott bábut, amelyet mindenki kifesthetett a saját képmására. A feladat célja az önismeret és fantázia fejlesztése volt.
– Relaxációs gyakorlat: „Fújj – fújj”.
A gyakorlat célja a helyes légzéstechnika elsajátítása.
– Az elkészített bábukból szívecske formát raktunk ki. Ez után mindenki kiválasztotta a barátját és elmondhatta, hogy miért őt választotta.
Végül mindenki kapott egy feladatlapot, amelyen kiválaszthatta, hogy szerinte mi a jó barátok jellemzője és kiszínezhette. A feladat során fejlődött a gyerekek szókincse és gyakorolták az önkifejezést.
-Meghallgattuk: Bagdi Bella – „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” c. dalát.
Végül barátság- ujjlenyomatot készítettünk. A zene által fejlesztettük a ritmusérzéket.

A társadalomhoz, emberekhez való pozitív viszony kialakítása. Családi és baráti kapcsolatok fontosságának megerősítése. Társas kapcsolatok pozitív hatásai, boldog, konfliktusmentes kapcsolatok kialakításának megerősítése. A gyermekek pozitív szemléletének megerősítése.
Mese: Bartos Erika: Bogyó és Babóca: Társasjáték
Vizuális foglalkozás: Barátságfüzér készítése
Egyedi képeslap készítése
Játékok: Hajtogattam Neked!
Kis barátom, hogy vagy?
A Boldogságóra havi témája a társas kapcsolatok volt. A délelőtt során minden kisgyermek rajzolt egy képeslapot, amit a beszélgető körben annak adott át, akivel a héten nagyon jól érezte magát. A téma feldolgozásánál nagyon okos dolgokat mondtak, átbeszéltük a közeli és a kicsit távolabbi társas kapcsolatainkat, majd elátadtuk egymásnak az elkészült képeslapokat. A beszélgető kör végén közösen megnéztük Bartos Erika: Bogyó és Babóca: Társasjáték című mesét, amiben nagyon jól látszódott, milyen rossz egyedül lenni. A gyerekek okosan és szépen megfogalmazták ezzel kapcsolatban a gondolataikat.

2024. November
Társas kapcsolatok hónapja
A mai napra kutyaterápiás foglalkozást vártunk, de sajnos betegség miatt a kutyus nem jött. Ezért már reggel kislány, és kisfiú térbeli színezőket lehetett színezni, kivágni, és megringatni. Mondtam, hogy „Színezzétek ki vagy a barátodat, vagy a barátodnak!” a végén kiállítást készítettünk belőle. A szőnyegre leülve kinyitottuk a kincses dobozunkat, illetve kinyitottuk volna, de mindig becsukódott. Kiderítettük, hogy Boldog Dóri, Nóri, és Dani összevesztek, nem tudták eldönteni, hogy ki, melyik színű pokrócra fekszik. Amikor megoldottuk a problémát (szivárvány színű pokróc), kibékültek Dóriék egymással, meg is hallgattuk a Hahó együttes Barátság dalát, közben ringatóztunk ülve, megfogták egymás kezét, és így együtt mosolyogtak. Most már tudjuk, hogyan kell kibékülni, meg is beszéltük, miért jó, ha van barátod. A házi feladatuk az lett, hogy gondolkodjanak, ki az a barátaikon kívül, akire mindig számíthatnak, és szintén a legjobb barátaik. Evvel holnap foglalkozunk majd. Meghallgattuk Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek…c. dalát. Persze lehetett rá táncolni. Annyira cukik voltak, hogy teljesen maguktól kört alakítottak, és behúzódtak középre, azután vissza. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy Zsombi végre barátnői unszolására beállt a táncba, és végig nevetve táncolt is.
Kedden egy óvodai projekt miatt márciusi képet készítettünk, ezért virágokat, kis lepkéket lehetett, kellett színezni, díszíteni. Pakolás után a szőnyegen ülve zenét hallgattunk, a Diótörőből a Hópihék keringőjét. Kértem csukják be a szemüket, és mit gondolnak, mit lehet erre a zenére csinálni. Nem gondoltam, hogy kitalálják, az Operaház táncosai táncolnak erre. Azt is kitalálták, hogy balerinák, és még azt is tudta Zsombi, hogy ez a Diótörő. Utána még egyszer lejátszottam, és táncolhattak rá a barátaikkal. Átbeszéltük a tegnapi házi feladatot, miszerint azon kellett gondolkodniuk, kik azok, akikre mindig számíthatnak, és akik mindig a barátaik maradnak. Megmutattuk a kezünkkel, hogy mennyire nagyon szereti mindenki az apukáját, anyukáját. Meghallgattuk azokat a Gryllus Vilmos karácsonyi dalokat, amiket meg is tanulunk.
Szerdán reggel kiraktam a folyosóra a szokásos kisasztalt, rajta kislány, kisfiú színező, ceruza, ragasztó, előtte a tábla, szívecskével a közepén, és kiírtam, hogy „Színezd ki a barátod, és ragaszd fel!” A szalagra a folyosó felett, meg a Barátság-hidat napocskák díszítik, amire szintén a barátokat lehet kirakni. A szobában több fajta fiú, lány színezőből lehetett választani, illetve a fiúk barkácsolásba fogtak, adtam hozzá matricákat, hát ez nagyon tetszett sok kisgyereknek. Azt figyeltem meg ma a játékuk során, hogy mindenki csapatban játszott, még az is, aki eddig soha nem kapcsolódott be sehova, és volt olyan is, aki beengedett a játékába másokat, ami eddig nem volt lehetséges a makacssága miatt. Annyira jól kooperáltak egymással a toronyépítésnél, a barkácsolásnál, és a babszobai babázásnál, hogy most éreztem igazán, érdemes volt „dolgoznom”! A reggeli után a feladat az volt, hogy mindenki rajzolja le a saját kezét, ez lesz a SZERETET-FA! „Rajzoljátok bele az ujjaitokba, akiket a legjobban szerettek a világon. A tenyeretekbe is lehet, mondjuk a családotokat, vagy bárkit, aki eszetekbe jut”. Nagyon szép munkák születtek, külön öröm volt, hogy én is bekerültem négy tenyérbe is. A mese Varga Katalin: Kesztyű című meséje volt. Bella dalára táncoltunk, már ismerik jól a mozdulatokat. A tánc után ’Ki van a takaró alatt?’ játékot játszottunk, de most egyszerre két gyereket takartam le. A takaró alatt jókat pusmoghattak, ráadásul kitalálni is nehezebb volt, kit rejt a takaró, és persze, mint általában, a barátok egymás mellett ültek. A takaró arra is jó volt, hogy mindenkiből csináltam palacsintát, betekertem őket, nekik meg ki kellett tekeredni. Még egy zene volt, tánccal, már nagyon ügyesen irányítják egymásnak a lépéseket, formációkat. Új versikét is mondtunk:
Öröm tölti be szívemet,
Mert jó barátom vagy Nekem!
Öröm járja át lelkemet,
Mert mindig itt vagytok Velem!
Csütörtökön tornával kezdtünk, azt találtam ki játéknak, hogy az apró gumilabdáinkat szétszórtam, és össze kellett szedni. Észre sem vették, hogy a sok hajolgatástól mennyire elfáradtak, mert végig nevettek. Ma a mese Szabó Zsolt: Barátaim az óvodában című könyvéből volt. Jó, hogy hétköznapi eseményekből írt olyan mesét, ami nagyon érdekli a gyerekeket. Szerepel benne az óvónéni is, aki nagyon figyelmesen oldja meg a problémákat.
Pénteken a barátait színezhette ki, aki szerette volna, és ki is ragaszthatták a folyosóra kitett nagy szívbe, vagy napocskára. Amikor leültünk a szőnyegre, akkor Pásztohy Panka könyvét meséltem el, Pitypang Nagyiéknál, mert ezt hozta Blanka, és megígértem. Legalább beszéltünk a nagyszülőkről is egy kicsit, hiszen ők is a jó barátaink. Barátság kört alakítottunk kézfogással, és aki mellettünk állt, annak belenéztünk a szemébe, és elmondtuk, hogy „Azért vagy a barátom, mert….” A legcukibb az volt, amikor azt mondták: „mert szeretlek!” A meglepetést most vettem elő, de tudták, hogy lesz, mert amikor pakoltak már próbáltam jelezni, hogy valaki van a dobozban: „ de hát zárva van a doboz! már azt hittem kibújt belőle valaki, és szétdobálta a játékokat, hogy ilyen sok játék nincs még a helyén.” Szóval kivettük Pumuklit a dobozból, akit óvatosan meg lehetett simogatni, ölelgetni, de vigyázni kellett rá, hiszen kézműves termék, nem biztos, hogy bírná a dögönyözést. Nagyon jót nevettek. Beszélgettünk egy kicsit arról, hogy miért jó Eder mesternek, hogy van a Pumuklija, milyen lenne nélküle, miért szereti ennyire mégis, hogy rosszalkodik folyton. Nagyon ügyesen megértették, hogy gondoskodni másokról, örömet szerezni jó dolog.