A mese, a dramatizálás nagyon sokat segített a téma megértésében. A pozitív megerősítések, a napi mantra sokat segít a gyerekeknek a mindennapi foglalkozásokon. A szivárványhídra megfoglmazott gondolatokat a hónap végére önállóan fogalmazták meg.
Megküzdési stratégiák
Februárban fókuszban volt, hogy hogyan tudunk megbirkózni a negatív érzelmeinkkel és állapotainkkal.
Ebben a hónapban sorra vettük a szomorúságot, a dühöt, a félelmet és a fájdalmat.
Minden érzelem és állapot kapcsán először elkülönítettük az adott érzelmeket, majd sorra vettük, hogy milyen megoldási stratégiák állnak a rendelkezésünkre, hogy boldoggá varázsoljuk magunkat. Ezeket a témákat egy úgynevezett érzelmi útjelzőn helyzetük el, mely fix helyet kapott a csoportban. Így is lehetőséget adva arra, hogy a gyermekek felnőtt segítséggel, vagy maguktól, vagy egymást segítve tudjanak jó megoldást találni az érzelmeik kezelésére.
Bővítettük szenzoros játéktárunkat is, hogy a gyermekek találjanak olyan eszközöket, melyek manipulálása nyugtató hatással van rájuk.
Ebben a játékban sokat játszottunk különböző taktilis ingerekkel. Hiszen az ezekkel való megbirkózás is a mindennapi élet részét képezi. Sok olyan gyermek van, aki érzékeny bizonyos szenzoros ingerekre, így ez a hónap tökéletes lehetőséget teremtett arra, hogy lassan segítsük a gyermekeket a hozzászokáshoz, vagy támogassuk őket az ismerkedéssel.
Megküzdési stratégiák
A téma feldolgozását megelőzően, elrejtettem a gyermekek néhány kedvenc plüss játékát. Amikor észrevették, hogy kedvencük nincs a helyén, átadtam a gyermekeknek egy borítékot, ami tartalmazta, hogy hogyan szerezhetik vissza azokat. Egyszerű feladatokat állítottam össze a játékok visszaszerzése céljából:
közösen elénekeltük az „Itt a farsang áll a bál…” kezdetű dalt.
játékos mozgással egybekötve is elénekeltük
közösen elmondtuk a farsangi mondókánkat
alagút mászás (székekre rögzített karikák, majd asztalok alatt) átmászva jutottunk a célhoz, aki nem mert az „alagútban” menni, a karikákba lépegetve haladt tovább.
Amikor teljesítették a gyermekek a feladatokat, akkor megkapták a játékokat, és közösen a helyükre tettük azokat. Nagy boldogság volt számunkra, amikor a kihívásokat teljesítve visszakapták a játékokat. Építettünk tornyot, és „Hajótöröttek” játékot is játszottunk. A gyermekek nagyon szerették a játékokat.
Ezután, relaxációs gyakorlatokat végeztünk: „A medve vagyok, cammogok”, és az „Arcizomlazítás játékosan” relaxációs gyakorlatot alkalmaztam. A kis csengettyűt megszólaltatva, mesehallgatásra hívtam a gyerekeket. Elmondtuk a mondókánkat, majd elmeséltem Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséjét. A mese után meghallgattuk Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó dalát, közben színeztünk. Másik alkalommal táncoltunk, és játékos utánzó mozdulatokat végeztünk.
Boldog Dóra üdvözli a gyermeket: „Sziasztok Harangvirágok! Úgy örülök nektek, olyan boldog vagyok, hogy újra eljöhettem hozzátok. Játsszatok ma is velem.”
Mondóka: „Kerekerdő kalandra hív téged…”(kezdeményezés kezdő mondókája)
Pók néni üzenete: „Kedves Harangvirág csoportos gyermekek! Tegnap olyan jókedvűen játszottatok, hogy észre sem vettétek, milyen hangosak vagytok. Nem tudtam tőletek a sarokban pihenni, ki kellett költöznöm a folyosóra. Ezért én elvittem a kedvenc plüssjátékaitokat, s ha szeretnétek visszakapni, követnetek kell néhány utasítást, feladatot. Mit gondoltok, készen álltok erre?”
Feladatok: közös éneklés, közös versmondás, kézműves tevékenység és különböző színű játékok keresése.
Beszélgető pillanatok: Hogyan tudunk vigyázni arra, hogy Pók nénit se zavarjuk, és mi is jól érezzük magunkat?
Boldog Dóra elköszönése: „Köszönöm Harangvirágok, hogy újra ilyen jót játszhattunk együtt. Hamarosan újra találkozunk.”
Az órán arról beszélgettünk, hogy voltak-e már olyan helyzetben a gyerekek, amikor valamilyen kihívást kellett legyőzniük. Ez lehet egy dolgozat, egy versenyhelyzet, egy előadás ahol szerepelniük kell. Ki hogyan győzi le az ilyenkor keletkezett stresszt? Összegyűjtöttük a leggyakrabban használt megküzdési stratégiákat. Ez után felolvastam a Tíra és a musical című történetet, és összegyűjtöttük, hogy milyen testi és pszichés tünetek társultak a lámpalázhoz. Az óra végén megfogalmazták a gyerekek, hogy mik azok a lehetőségek, amik segíthetnek egy ilyen „lámpalázas” helyzetben.
Villányi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A Villányi Általános Iskola 1. osztályos tanulói az órakezdő dal és relaxáció után arról beszélgettek, hogy milyen nehézségeik vannak és kik segíthetnek nekik a megoldásukban?
A témához kapcsolódóan A bugyelláris, a pipa meg a süveg című mese meghallgatása, megbeszélése következett. Ezután feszültség rajz készült. Játékkal zárult az óra. A gimnasztika csukott szemmel és a vak kígyó játék jó alkalom volt a feszültségek oldására.
A relaxációs gyakorlat után egy kibogozós játékot játszottunk. Ezután meghallgattuk A szamuráj szerencséje mesét, majd beszélgettünk is róla. A hónap dala meghallgatása után beszélgettünk arról, hogy ki mivel szokott megküzdeni a mindennapjaikban. Ezután mindenki elkészítette a saját Szamuráj páncélját.
Az alkalmat relaxációs gyakorlattal zártuk.
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
Márciusi hónapban a Boldogság és a Víz Világnapját is ünnepeljük. Ezért elhatároztuk, hogy a boldogság napon pirosban, a víz napján pedig kék ruhában érkezünk óvodába. Relaxációs gyakorlat után, az Öröm forrása című mesét hallgatták meg a gyerekek.
1. A foglalkozást kezdő relaxáció – Prof.Dr. Bagdy Emőke – kézikönyv 36.-39.o. 26.sz. gyakorlat
2. Énekes-mozgásos játék 1 üveg alma – Így tedd rá! játék
3. A téma bevezetése: Rajzolás: Munkafüzet 44.o
4. A téma feldolgozása mesével: Aranykulcs
5. A téma lezárása: Beszélgetőkör
6. A foglalkozást záró éneklés: Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó https://www.youtube.com/watch?v=oymgs7adH_c
7. Megküzdés jele elhelyezése
A foglalkozást Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó c. dalával kezdtük, párokban táncolva. Ezt követően az Aranykulcs c. mesét ismerték meg a gyerekek, majd beszélgettünk arról, hogy a megküzdési stratégiák segítenek abban, hogy jobban kezeljük a nehézségeket és a stresszt. Elmondtam a gyerekeknek, hogy az érzelmi megküzdés azt jelenti, hogy megnyugtatjuk magunkat, amikor szomorúak vagy idegesek vagyunk. Fontos, hogy ne meneküljünk el a problémák elől, hanem tanuljunk meg szembenézni velük. Jó megoldás, ha beszélünk valakivel, akiben megbízunk, egy baráttal, az anyukánkkal, apukánkkal. A megküzdési képesség fejleszthető: minél többször gyakoroljuk, annál ügyesebbek leszünk benne. Fontos, hogy felismerjük, mikor van szükségünk segítségre, és merjünk szólni. A pozitív gondolkodás, a humor és a remény is segíthetnek átvészelni a nehéz időszakokat. Ha megtanuljuk kezelni a kihívásokat, erősebbé, bátrabbá és kiegyensúlyozottabbá válunk.
A gyerekek megértették, hogy a hibázás nem baj, hanem lehetőség a tanulásra. Beszélgettünk arról, hogy ki mit szokott csinálni, hogy a feszültségek eltűnjenek, majd a munkafüzet színezős feladatait is megcsináltuk és rajzot is készítettünk, arról, hogy hogyan jelennek meg az arcunkon a különböző érzelmek.